| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
|
|
Gyógyító diéta |
| Táplálkozással kapcsolatosan 2000-ben volt egy „világ-felmérés” (The World Health Report, 2000), „A táplálkozás jelentősége egyes betegségek etiológiájában” címmel, melynek eredménye szerint a betegségek 79 százaléka táplálkozásfüggő. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A belbecs fontosabb a külcsínnél |
| A pikkelysömör olyan, mint egy páncél, védőréteget von viselője köré, és ez a vastag, sérülékeny, sebes „takaró" egyéb testi-lelki betegségek kialakulásának kedvez. Magyarországon 150 000–200 000 pikkelysömörös beteg él. Ismert, hogy a pszoriázis nem gyógyítható, de a beteg tünetmentessé tehető. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Serdülők egészsége |
| A mai serdülő korosztály rendkívül veszélyeztetett. Körükben jellemzően nagyobb a jövőtől való szorongás, megjelennek az önértékelési problémák. A testi-lelki tünetek, kórképek kialakulása gyakran már ebben a korai életkorban kezdetét veszi. Ez az életkor az az útelágazás, ahol eldől, milyen irányban és milyen minőségben éljük le az életünket. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A várandós nők egészségi állapota |
| A magyar lakosság körében másfélszer többen tartják saját egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak az Európai Unió 27 tagállamának átlagához viszonyítva a 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján. A születéskor várható élettartam a férfiak körében közel 6, nőknél több mint 4 évvel volt rövidebb a 2011-es Európai Uniós átlagnál. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Gyulladásos bélbajok kezelése |
| A nem fertőző gyulladásos bélbetegségek csoportjába a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség tartozik. Mindkettő véres, nyákos hasmenésről és hasi fájdalomról ismerhető fel. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A reuma egyik gyógymódja a testmozgás |
| Az évek múlásával egyre gyakrabban fájnak ízületeink, recsegnek-ropognak csontjaink, nyilall derekunk, megmacskásodik lábunk. Jólesik a gyógyfürdőben felmelegíteni tagjainkat, gyógytornával megmozgatni ízületeinket, csontjainkat. Ha így érzünk, akkor reumásak vagyunk. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
