| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
|
|
A beteg állapotváltozását jelző tünetek |
| Aki hozzátartozóját ápolja otthonában, annak tanácsos ismerni azokat a testi jeleket, tüneteket, amelyek a beteg állapotának változását jelzik. Az alábbiakban belgyógyászati osztályvezető ápolója ad áttekintést a figyelemfelhívó jelekről. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Fogászati problémák kamaszkorban |
| A kamaszkor 10-14 éves kortól akár 18-20 éves korig terjedő életszakasz, átmenet a gyermek- és felnőttkor között, melynek során a nemi hormonok elkezdik működésüket, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek. A testi változások a legszembetűnőbbek, a testmagasság és súlynövekedés mellett az arckarakter és a profil megváltozása nagyon jellegzetes. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A terhesség vészjósló jelei |
| A babavárás állapotának megnevezésére az egyik legszemléletesebb a „másállapot” kifejezés. Ez arra utal, hogy ilyenkor számos szokatlan, sosem tapasztalt testi jelenség léphet fel. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A reflux- és fekélybetegség |
| A tápcsatorna a szervezet működéséhez szükséges energiát biztosító táplálékok felvételének, feldolgozásának és kiürítésének a szervrendszere, ami a szájüreggel – az ajkakkal, fogakkal - kezdődik és a végbélnyílással végződik. A tápcsatornához tartozik a tápanyagok átalakításához, emésztéséhez szükséges máj, epehólyag és a hasnyálmirigy hatékony működése is. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Mozgásprogram túlsúlyosoknak |
| Az utóbbi évtizedekben az elhízás egyre több országban, egyre több embert érint, napjainkra népbetegséggé nőtte ki magát és súlyos egészségügyi terhet jelent. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Számos oka van a császármetszésnek |
| A legtöbb nő hüvelyi úton szeretné világra hozni gyermekét, de ez nem minden esetben sikerül. Ilyenkor a magzat hasi úton történő kiemelését többnyire az indokolja, hogy a szívműködés műszeres vizsgálata gyanús eltéréseket jelez, ugyanakkor a szülés hüvelyi úton várhatóan olyan hosszú időt venne igénybe, ami alatt a magzat állapotromlása maradandó károsodáshoz vezethet. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
