| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
|
|
|
Doboztól a gyomorig |
| A csecsemőtáplálás a gyermekgyógyászat örökzöld témája, valószínűleg azért, mert az élet első éve az emberi élet különleges időszaka – elsősorban a növekedés, a fejlődés sajátosságai miatt. Ebben az időszakban táplálás célja az energia pótlása mellett a testfelépítés és a későbbi, esetleg csak felnőttkorban jelentkező betegségek megelőzése. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A gerinc kopásos megbetegedése |
| Az ízületek kopásos megbetegedését artrózisnak nevezzük. A gerinc csigolyái is kisízületek révén kapcsolódnak egymáshoz. Az ezekben kialakuló elváltozás a csigolyameszesedés (spondilózis) vagy a csigolyák kisízületeire is kiterjedő csigolya meszesedése (spondilartrózis). |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A farkasvakságról |
| Farkasvakságnak nevezzük azt a betegséget, amikor a páciens sötétben, esetleg szürkületben, rosszul megvilágított helyiségben vagy félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem képtelen alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Régi ételek új köntösben |
| Az ősemberek gyűjtögetéssel jutottak élelemhez: gyökereket, a fák terméseit, gyümölcsöket fogyasztottak. Kőből, fából készített szerszámaikkal halásztak, vadásztak, halat és vadat fogyasztottak. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Újszülöttek, koraszülöttek szűrővizsgálatai |
| Panaszmentes várandósságot követően, természetes úton született érett újszülöttek, ha élénken sírnak és mozognak szárazra törlést követően édesanyjuk mellkasára kerülnek és háborítatlan bőr-bőr kontaktusban maradnak legalább egy órás korukig. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
