| Akadálymentes verzió |
 |
| Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
| Díszdoktori előadás |
|
Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
| Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|
Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető |
|
|
|
Ismeretlen hatású kábítószerek |
| „A drogok körbevesznek minket!” – bár közhely ezzel kezdeni, de ez a mai Magyarországra is igaz. Nem múlik el úgy nap és híradás a médiában, hogy valamiféle drogfogyasztásból eredő halálesetet vagy éppen nyakon csípett dílert be ne mutatnának a televízióban. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
X-láb, O-láb, végtaghosszkülönbség |
| Gyermekkorban gyakran találkozunk a köznyelvben X-lábnak, vagy O-lábnak nevezett eltéréssel. X-láb esetében álló helyzetben a bokák közötti távolság, O-láb esetén a térdek közötti távolság nő meg. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A kancsalság szembetegség |
| A kancsalság elsősorban nem esztétikai gond, hanem szembetegség, amelyet a további komplikációk elkerülése végett kezeltetni kell szemész orvossal. Az elváltozás kezdetben nem látható, csak műszeres orvosi vizsgálattal mutatható ki. Ha laikus is észreveszi, akkor már kifejlődött a betegség. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
A magány belőlünk fakad |
| A magány népbetegség, Magyarországon jellemző, hogy zárkózottan élnek az emberek, mely állapot betegségekhez is vezethet, vagy éppen ellenkezőleg, megújult élet is fakadhat belőle. Mindez a viszonyuláson múlik. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Az újszülöttről szól az aranyóra |
| Jelentősége miatt a szülést követő első óra az aranyóra nevet kapta. Ez az az időszak, amikor az újszülött ráeszmél a világra, ösztönei felélednek, megkeresi az anyamellet, szopik néhány csepp előtejet, elindul emésztőrendszerének, immunrendszerének működése… |
| részletek >>
|
|
|
|
|
Jóindulatú méhizomdaganatok |
| A méh jóindulatú simaizom daganatai, miómái a nők 80 százalékánál fordulnak elő életük során. Jelentős részük tünetmentes, ezért sosem ismerik fel, vagy mellékleletekként jelennek meg egyéb okokból végzett képalkotó vizsgálatokban. |
| részletek >>
|
|
|
|
|
|
