2018. Június 20. Rafael nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Ereink védelmében szól a vészcsengő

A perifériás artériás érbetegség (PAD) az alsó végtag verőereinek szűkülettel, elzáródással járó megbetegedése, melynek hátterében leggyakrabban érelmeszesedés áll.


A PAD ma már népbetegségnek számít, mivel a populáció egészét tekintve a betegség előfordulási gyakorisága a fejlett országokban 3–6 százalék, míg az idősebb korosztály esetén elérheti a 20–30 százalékot is. Férfiak körében és egyéb kockázati tényezők (cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros vérzsír értékek, mozgásszegény életmód, dohányzás) jelenlétében a perifériás artériás érbetegség előfordulása még gyakoribb. Az olykor súlyos következmények (lábujj-, lábszár-, egy-, vagy olykor mindkét végtag elvesztése) ellenére gyakran későn kerül felismerésre, mert a betegség kezdetén nem okoz riasztó tüneteket, ez a magyarázata annak, hogy a kórkép még napjainkban is aluldiagnosztizált. Éppen ezért folyik jelenleg is egy olyan vizsgálat (ÉRV program), amely azt vizsgálja, hogy alsó végtagi panaszokkal még nem bíró, magas vérnyomás betegségben szenvedő 50 év feletti betegeknél milyen gyakorisággal jelenik meg az eszközös vizsgálattal már kimutathatóan jelenlévő PAD. A PAD ugyanis nem csak egy rendszerbetegség részjelensége, hanem indikátora is lehet koszorúér-betegség, agyi érbetegség miatt kialakuló, súlyos, az életet veszélyeztető, vagy akár halálhoz is vezető eseményeknek, hiszen a perifériás érbetegek 30 százaléka öt éven belül meghal, döntően koszorúér betegség miatt. Az ÉRV vizsgálat eddigi adatai szerint az alsó végtagi panasszal még nem rendelkező betegek vizsgálata során a perifériás érbetegség 14 százalékos előfordulását találták, azaz, minden 7. betegnél már kimutatható volt az érszűkület megléte, a program tehát segítséget nyújthat a perifériás érbetegek számának, arányának, és valódi egészségi állapotának felméréséhez.

Hogyan azonosíthatók tehát a tünetmentes (járás közben nem jelentkezik még lábikra, comb-, vagy farizom fájdalom, nincs éjszakai, nyugalmi fájdalom, melyet a végtag lógatása csökkent, nincs a végtagokon nem gyógyuló seb) PAD-os betegek?

Azonosításukra egy egyszerű, olcsó, bármikor ismételhető, non-invazív vizsgáló eljárás, az úgynevezett boka és kar index (ABI) mérése szolgál. Az index nem más, mint a boka magasságában futó verőerekben mért vérnyomás érték, és a könyök verőérben mért vérnyomás érték hányadosa. Amennyiben ez az érték 0.9 alatti, kimondható, hogy a betegnek perifériás érbetegsége van, s ezzel együtt azok közé tartozik, akik fokozottan veszélyeztetettek koszorúér-, agyi ér keringési betegség kialakulására.

A boka és kar index mérése (a méréshez egy folyamatos hullámú ultrahang készülékre és egy vérnyomás mérőre van szükség) ma már nem számít kuriózumnak, ugyanakkor a legkorábbi indikátora a tünetmentes perifériás érbetegségnek, így lehetőséget ad az érintett betegek esetén az idejében történő rizikó csökkentésre, így nagyon fontos az általános belgyógyászati vizsgálat során a boka/kar index rutinszerű mérése.

A népességben tehát azonosítani kell a perifériás artériás érbetegeket, mint nagy rizikójú csoportot és esetükben intenzív rizikófaktor befolyásolásra (beleértve az egyénen múló életmódbeli változtatások szükségességét is), agresszív gyógyszeres kezelésre kell törekedni. szem előtt tartva a betegség teljes érrendszert érintő természetét, mindamellett a körültekintő, komplex terápia mellett is számíthatunk a betegség súlyosbodására, mely nemcsak az életminőséget ronthatja, de életet veszélyeztető események bekövetkezéséhez is vezethet.

Dr. Szomják Edit
Belgyógyászati Intézet III. sz. Belklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.