2018. Augusztus 20. István, Vajk, Állami ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A globális felmelegedés hatása egészségünkre

Mindannyian érezzük, hogy megváltozott a Földünk klímája, a négy évszak helyett úgy érezzük, hogy mintha csak kettő lenne. Évről-évre melegebb a nyár s enyhe a tél. A változás nyáron viseli meg legjobban egészségünket, egyre kevésbé bírjuk a szokatlanul nagy hőséget. Az egész Földet érintő klímaváltozásnak mi, emberek is okai vagyunk – hangzik a tudományos indoklás. Hogyan? – kérdeztük az ökológust?


- A természetes üvegházhatás gondoskodik Földünk átlaghőmérsékletének megtartásáról. A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A beérkező energia 30 százaléka visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. Az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének, alsólégköri ózon) egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Ezek a gázok „lefelé” átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást. Így a hő nem jut ki a világűrbe és állandó marad a Föld átlaghőmérséklete. Az üvegházhatás miatt Földünk átlaghőmérséklete +15 Celsius-fok, nélküle –20 Celsius-fok lenne. Az üvegházhatás egyensúlya függ a Nap Földtől lévő távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, az atmoszféra (az égitestet körülvevő gázburok) sűrűségétől. Ha ezek egyensúlya megbomlik, könnyen átalakulhat a Föld felszíne és élővilágának jelenlegi összetétele. Az utóbbi évtizedekben az emberi tevékenységek egyre inkább módosítják az üvegházhatás egyensúlyát. Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid koncentrációja a legnagyobb a levegőben, így legfőképpen ettől függ a légkör üvegházhatásának erőssége. Például a fosszilis tüzelőanyagok (nem megújuló energiahordozók: szén, lignit, kőolaj, földgáz) elégetése miatt több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amit a természetes kivonó mechanizmusok (növények fotoszintézise, karbonátos üledékképződés) eltávolítani tudnak, ami hosszabb távon jelentős változásokat idézhet elő környezetünkben – ismertette dr. Árnyas Ervin, a Megelőző Orvostani Intézet egyetemi tanársegéde, ökológus.
- Mi várható ha ez a tendencia folytatódik?- kérdeztük.
A Föld átlaghőmérséklete várhatóan 1,5-4,5 Celsius-fokkal fog emelkedni a XXI. század közepére. Következményeként elolvadhatnak a sarki jégsapkák, melyek 1-2 m-rel emelhetik meg a világtengerek szintjét, így az alacsonyabb tengerszinten fekvő területek, mint pl. India, a Karib térség, Hollandia víz alá kerülhetnek. A gyors felmelegedés miatt a vizes élőhelyek kiszáradnak, a száraz élőhelyek elsivatagosodnak, növény és állatfajok tűnnek el. Már napjainkban is tapasztalható, az éghajlati zónák fokozatos északabbra tolódása, aminek következtében a mezőgazdasági termelés csökkenése és fokozatos átalakulása várható régiónkban.

- Mit érzünk ebből a saját bőrünkön?
2000 óta a klímaváltozás miatt megnövekedett a hőhullámos (25 Celsius-foknál melegebb átlaghőmérsékletű) napok száma. 2007-ben abszolút hőmérsékleti rekord volt, kiemelkedő éghajlati szélsőségekkel pl. Kiskunhalason, ahol 41,9 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ilyen magas hőmérsékletet a mérések kezdete óta nem detektáltak hazánkban. Négy éve kezdődött meg ez a periódus, amikortól a téli középhőmérséklet 2,8 Celsius-fokkal, a nyári 2 Celsius-fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. 2007-ben 611 mm csapadék hullott az átlagos 570 mm-rel szemben s az is egyenetlenül oszlott el. Nyáron alig volt csapadék, de az őszi esőzés a sokéves átlag fölé emelkedett. A hőhullámos napok számának emelkedésével együtt növekedett a halálozások kockázata. Abban az évben tíz napig tartott a kánikula, mely 500-zal több halálesetet követelt az átlagos hőmérsékletű napokhoz képest.
- Milyen betegségekben szenvedőknek jelentenek veszélyt a hőhullámos napok?
A legnagyobb kockázatnak a 75 év feletti, szív-érrendszeri betegségben szenvedő népesség van kitéve. Emellett egyre több a rosszindulatú bőrdaganatos és szürkehályogtól szenvedő ember, ugyanis a felhőmentes napok számának növekedésével erősödik az ultraibolya sugárzás. Ez a jelenség 2001-2005 között 40 százalékkal emelte meg a rosszindulatú bőrdaganatos betegek számát. Az allergiások is szenvednek a klímaváltozástól. A hőmérséklet emelkedése kedvez a kora tavaszi szélbeporzású allergén fajoknak (barkás fák, gyomok). 2007-ben a mogyoró és az éger már január közepén virágzott, más növényeknek pedig növekedett a pollen mennyisége, tehát tovább tart az allergiás időszak. Emellett délről északra húzódnak a nem őshonos (mediterrán) allergének, mint pl. az olajfűz, a ciprusfélék. A klímaváltozással jár az is, hogy kitolódik a vírusfertőzések ideje, pl. az őszi meleg miatt már szeptembertől terjednek a vírusos megbetegedések. Mivel a csapadék nem egyenletesen oszlik el, bizonyos időszakokban alig esik, máskor pedig nagy mennyiségben hullik, ezért gyakoribbak az áradások és velejárói, pl. az ivóvizek szennyeződése, a fertőző betegségek terjedése. A hőmérséklet növekedésével együtt nő a meleget kedvelő rovarok száma, mint a szúnyogé, kullancsé, intenzívebben terjed a Lyme kór, többen kapnak fertőző agyhártyagyulladást.

- Mi a megoldás a felmelegedés ellen?
Védekezni kell ellene. Például a városok tervezésekor növelni kell a zöld-és a párologtató felületeket, pl. szökőkutakat kell építeni. Ezek mellett rehabilitálni kell a paneleket, pl. szigetelni és zöld tetőket kialakítani. Megújuló energiát kell használni a fosszilis energiaforrások helyett, mert ezek kifogyhatatlanok és környezetbarátok, mint pl. nap-, víz- és szélenergia. Régiónkban a geotermikus energia, a föld alatti termálvizek hasznosíthatók igen jó hatásfokkal, mint pl. Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán. De - tegyük hozzá - a víz felszínre hozatala szivattyúzással történik, aminek jelentős az áramigénye. A zöld energiaforrások gyengesége a hagyományos energiahordozókkal szemben a kisebb hatékonyság, s nem mindig vehetők igénybe, mint pl. a napenergia, azonban jövőnk energia ellátásának megvalósítása elképzelhetetlen nélkülük.

Császi Erzsébet 

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.