2018. Június 18. Arnold, Levente nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Trombózis: a betegségek „kaméleonja”

A görög szó magyar fordítása „vérrögösödés” nem gyökerezett meg a köznyelvben, eredeti változatában ismeri orvos és beteg ezt a népbetegséget. Hazánk, sajnos igen „előkelő” helyet foglal el mind a megbetegedési, mind a halálozási listán.


Trombózis az egész szervezetet behálózó erek bármelyikében létrejöhet és járhat a véráramlás megakasztása révén enyhébb-súlyosabb, esetenként végzetes következménnyel. Ezért a tünetek is igen változatosak, a trombózis a betegségek igazi „kaméleonja”. Így, lehet a tünete egyoldali lábduzzanat és fájdalom (alsóvégtagi mély véna trombózis), nehézlégés, mellkasi fájdalom (szívinfarktus, tüdőembólia), heveny hasi katasztrófa (a hasi erek elzáródásakor) vagy éppen beszédzavar, bénulás (gutaütés), de lehet tünetmentes is, amikor csak szövődményeit látva válik nyilvánvalóvá, hogy hónapokkal, évekkel korábban trombózis, embólia zajlott le.
Mit tehetünk megelőzésére, mi múlik rajtunk? Vannak általános teendőink, amelyek az egészséges életmód részei, s amelyekről ezeken az oldalakon is számos, fontos üzenet hangzott már el. Ilyenek például a vérnyomás beállítása és szinten tartása, a fogyás, a megfelelő mozgás, egészséges étkezés, a dohányzás elhagyása, hogy csak néhány, remélhetően közismert tényt említsünk.
A következőkben a mély véna trombózisok egynémely vonatkozását emeljük ki. Elsősorban a középkorú és az idősebb korosztályt érinti, sajnos jellemzően nagy az ismétlődési, kiújulási hajlama is. Az általa okozott halálozás hazánkban mintegy 10 fő százezer lakosra vetítve, ami bizony többszöröse a fejlettebb európai államokénak. Különösen fájó adat ez, hiszen egy többnyire megelőzhető betegségről van szó. A kórházi betegek körében korábban először a sebészi beavatkozások trombózist kiváltó hatását ismertük meg, s vált ennek köszönhetően széles körben a megelőzés részévé a kismolekulatömegű heparin injekciók alkalmazása egy-egy műtétet követően. Az utóbbi évek irányították a figyelmet a nem sebészeti osztályok (belgyógyászati, ideggyógyászati stb.) betegeire, s arra, hogy itt is nagy a kockázata (fekvés, fertőzések, egyes alapbetegségek, mint például daganatok, szívelégtelenség) a mély vénák trombózisának. Ezért, ma már ezen betegekben is egyre rendszeresebbé vált a kórházi tartózkodás, kezelés, illetve a kockázat idején a gyógyszeres megelőzés, amely ha átmeneti, esetleg néhány hetes, hónapos időszakról van szó, rendszerint kismolekulatömegű heparint, ha tartósabb, a szájon át adható véralvadásgátlók valamelyikét jelenti.
Ez utóbbiak –kivéve a legújabb, ma még csak szűk területen javallt készítményeket – rendszeres laboratóriumi ellenőrzést igényelnek, ami elengedhetetlen biztonságos alkalmazásukhoz.
Az orvosok szakértelme, jártassága mellett a vénás thrombózisok, embóliák hatásos megelőzésében és biztonságos kezelésében a betegek odafigyelése, tudatos viselkedése nem kevésbé fontos. Mik ezek? A teljesség igénye nélkül, csak néhány fontosat kiemelve:

• Egyoldali lábduzzadás, - fájdalom, melegedés esetén haladéktalanul jelentkezzünk kezelőorvosunknál, aki fájdalmatlan és megbízható vizsgálómódszer (ultrahang) segítségével nagy biztonsággal tudja igazolni vagy kizárni a mély véna trombózist.
• Akinek családjában halmozottan fordult elő, főként fiatal korban valamilyen tromboembóliás megbetegedés, jelezze ezt kezelőorvosának, például a fogamzásgátló első felíratásakor.
• Az orvosi beavatkozásokat (műtétet) követően, ha kezelőorvosunk a mozgásra, járkálásra bíztat, annak tegyünk eleget – a legjobb megelőzés az ún. korai mobilizálás.
• Ha szájon át szedhető véralvadásgátlót szedünk, s mellette új gyógyszert kezdünk szedni (ez vonatkozik nemcsak a gyógyszerekre, hanem az ún. gyógyhatású, nem vényköteles készítményekre is!) vagy régebbit elhagyunk, 3-6 nappal később jelentkezzünk soron kívüli laborkontrollra (INR-ellenőrzésre). Ez azt is jelenti, hogy természetesen nincsen „tiltott” készítmény a véralvadásgátlók szedésekor, csak a fenti óvatosságot kell betartani.
• Figyeljünk a vérzés olyan rejtett vagy kevéssé ismert jeleire, mint például hirtelen meggyengülés, izzadás vagy fekete széklet. Ezek észlelésekor is haladéktalanul jelentkezzünk orvosnál.


A trombózisok veszélyes és alattomos ellenségeink, de szerencsére, elhárításukra, hatásos fegyverekkel rendelkezünk, ám azokat az orvosok, az ápolók csak a betegekkel együttesen tudják hatékonyan működtetni.

Pfliegler György dr.
DE OEC Belgyógyászati Intézet
II. Belklinika, Ritka Betegségek Tanszék 

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.