2018. Október 18. Lukács nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Tegyük egészségessé lakásunkat

Életünk nagy részét otthonunkban, zárt térben töltjük, ezért különösen fontos, hogy egészséges legyen lakókörnyezetünk. Milyen káros környezeti hatások érhetnek bennünket lakásunkban és mit tehetünk ellenük? – kérdeztük a környezet-egészségügyi szakembert.


Az egészséges lakás ismérvei között a hőmérséklettel és légmozgással, a páratartalommal, a megvilágítással és a beltéri légszennyezéssel érdemes foglalkoznunk – mondta dr. Ádám Balázs, a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetének egyetemi adjunktusa.

Hőmérséklet

Ideális, ha a lakás különböző helyiségeiben optimális hőmérséklet uralkodik. A lakóhelyiségekben 20-22 Celsius-fokos hőmérséklet az ajánlott. Magyarországon jellemző, hogy ennél melegebbre fűtik fel otthonaikat az emberek a hideg félévben, pedig a tartósan magas hőmérséklet nem egészséges. Elég, ha 18 Celsius-fok van a konyhában és a mellékhelyiségben, míg a fürdőszobában magasabb hőmérséklet (22-24 Celsius-fok) az optimális.

Páratartalom

A levegő nedvességtartalmát a környezet-egészségtani gyakorlatban a relatív páratartalommal jellemezzük, ami azt adja meg, hogy egy adott hőmérsékletű levegő az általa felvehető maximális vízgőzmennyiség hány százalékát tartalmazza. Az emberi szervezetnek 40-70 százalékos relatív páratartalom a megfelelő. Az ennél szárazabb levegő ingerli, kiszárítja a nyálkahártyákat, melyek így sérülékennyé, betegségek kialakulására érzékennyé válhatnak. Az optimálisnál magasabb páratartalom kedvez a különféle mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák) és atkák elszaporodásának, ezáltal növekszik a légtér szerves por szennyezettsége. A gombásodást az optimális páratartalom fenntartása mellett az épület megfelelő szigetelése révén a páralecsapódás megakadályozásával lehet elkerülni. Napjainkban elterjedt a lakások utólagos hőszigetelése (pl. panelprogram), ami helyes, de figyelni kell arra, hogy egyenletes legyen a falak szigetelése.

Fény

A lakótér természetes megvilágítása az ideális. Az, hogy a belső terek mennyi természetes fényt kapnak, függ az évszaktól, az időjárástól és az épület kialakításától. A mesterséges fény annál jobb, minél inkább hasonlít tulajdonságaiban a napfényhez. Az Európai Unió energiatakarékossági megfontolásból betiltásra ítélte a hagyományos izzókat, pedig az ezek helyébe lépő gázzal töltött energiatakarékos izzók által kibocsátott fény kevésbé természet közeli.
Az egyes helyiségekben jó, ha van általános megvilágítás s emellett a fokozott szemmunkát igénylő feladatokhoz, mint irodai munka és olvasás, külön-külön helyi fényforrást biztosítunk. A napjainkra rendkívül elterjedt számítógép használat számos, a helytelen fényviszonyok miatt fellépő problémát okoz. Egyrészt a monitorhasználat – különösen a régi, lassú frissítésű képernyők figyelése – eleve túlzottan igénybe veszi a szemet, másrészt sok esetben helytelen a monitor fényerejének a beállítása és a többi fényforráshoz viszonyított elhelyezése. Helyes, ha a monitor nem egy nála jóval sötétebb vagy világosabb háttér előtt áll és kerülni kell más fényforrások fényének a képernyőn bekövetkező visszatükröződését is. Ezért a monitort célszerű a helyiség fő fényforrására merőlegesen beállítani.
Légszennyezés

Vannak jellemzően beltéri légszennyező anyagok, melyek tipikusan épületek légtereiben jelennek meg, illetve itt képesek veszélyes mértékben felhalmozódni. Az utóbbi jelenségre jó példa a szén-monoxid, ami bár kültérben is jelen van, súlyos mérgezést jellemzően beltérben okoz. A szén-monoxid forrása az oxigén hiányában lezajló tökéletlen égés, amely rosszul szelelő kémény, helytelenül karban tartott tüzelőberendezés üzemelése esetén alakulhat ki. Ez a színtelen, szagtalan, alattomosan ható gáz hozzákötődik a vér hemoglobin fehérjéihez megbénítva azok oxigénszállító képességét, melynek következtében szöveti oxigénhiány lép fel. A nagy oxigénigényű szervek, mindenekelőtt a központi idegrendszer, következményes károsodása akár halálhoz is vezethet. Sokat tehetünk e mérgezés megelőzéséért azzal, ha a belső légtértől független égésterű fűtőberendezést alkalmazunk, illetve hagyományos kályha, gázkonvektor esetén rendszeresen ellenőriztetjük fűtési rendszerünket szakemberekkel.
A beltéri légszennyezők fontos képviselői a szerves porok, melyek között a már említett baktériumok és penészgombák mellett a házipor és a benne élő poratkák bírnak jelenőséggel. Belégzésük elsődleges hatása a légúti irritáció és légúti allergiás folyamatok elindítása, melyek legsúlyosabb formája az asztma. A megfelelő páratartalom biztosítása és a penészesedés megakadályozása mellett az ellenük folytatott küzdelem legfontosabb módja a rendszeres takarítás, a házipor és poratkák eltávolítása.
Modern bútoraink nagy mennyiségben tartalmaznak lakk- és ragasztóanyagokat, melyekből felszabaduló vegyületek között találjuk a rákkeltő hatású formaldehidet. Érezhetjük újonnan bútorozott helyiségekben az anyag szúrós szagát, de még évekkel a bútor elhelyezése után is megfigyelhető lassú kiáramlása a légtérbe. A kellemetlen szag és az egészségkárosító hatások elleni védekezés hatékony módja a rendszeres szellőztetés.
A természetes radioaktív háttérsugárzás legfontosabb forrása a radon gáz, ami a talaj kőzeteiből és bizonyos építőanyagokból jut be az épületek belső terébe és szaporodik ott fel. Szellőztetéssel védekezhetünk ellene.
Végül szólni kell a dohányfüstről, ami szintén szennyezheti az épületek levegőjét. A dohányfüstnek több ezer összetevője van, közülük mintegy 50 rákkeltő hatású. A rákkeltő anyagok esetében nem létezik biztonságos küszöbdózis, tehát olyan koncentráció, ami alatt nem okozhatnak egészségkárosodást. Hiába dohányzunk csak egy helyiségben, a dohányfüst feltartóztathatatlanul eljut a lakás távoli helyeire, így gyermekeink szobájába is. Az egyetlen megoldás a józan belátás, azaz, aki dohányozni akar, az ezt ne a belső, zárt térben tegye, hanem az épületen kívül – feltéve, ha nem tartózkodnak mások a közelében.
Ahogy láttuk, a megfelelő légcsere biztosítása (minimum 10 liter/másodperc/személy) a levegő felfrissítése mellett a beltéri légszennyezés csökkentésének is fontos módja. A modern, jól szigetelő – különösen a műanyag – nyílászárók megakadályozzák a kisfokú természetes légmozgást, ezért az ilyen ablakoknál fontos a beépített szellőző használata, illetve ennek hiányában a nyílászáró kinyitásával megvalósított intenzív szellőztetés naponta néhány alkalommal. 

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.