2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Jól kezelhető a sarokcsontkinövés

A sarokcsont fájdalma igen gyakori, a mindennapi életet megnehezítő probléma, amely részleteiben talán kevésbé ismeretes.


Érdemes eloszlatni azt az általános tévhitet, hogy maga az ilyenkor sokszor látható csontkinövés a betegség, mivel ez az esetek legnagyobb részében egy tartósan fennálló kóros állapot következménye. Amennyiben olyan terhelés éri a lábat, amely az Achilles-ín vagy a sarokcsont talpi felszínéről eredő kötőszövetes lemez, úgynevezett talpi fascia túlterheléséhez vezet, az érintett területeken krónikus irritáció léphet fel. Ennek következtében a fent említett képleteken valamint a tapadásuk körüli csonthártyán steril gyulladás jón létre, ami a fájdalom fő forrása. Amennyiben a folyamat tartósan fennáll, akkor észlelhetünk – leggyakrabban csak röntgenfelvételen – az érintett régióban néhány milliméteres csontkinövést. A kiváltó okok közé tartoznak a láb statikai problémái (lúdtalp, harántboltozat-süllyedés), illetve minden olyan tényező, amely a láb túlterheléséhez vezet, leggyakrabban túlsúly, állómunka, terhesség, rendkívüli megterheléssel járó sport.

Gyulladás

A leggyakoribb lokalizáció a talpi felszín, ez esetben tehát a talpi fascia sarokcsonti eredése gyullad be. Ennek tünetei általában a mozgás kezdetekor – felkeléskor, tartós ülés utáni induláskor – mutatkoznak saroktáji éles fájdalom formájában. Kezdeti stádiumban némi mozgást követően, 1-2 óra elteltével szűnhet a fájdalom, tartósan fennálló gyulladás esetén azonban állandósulhat is. Ritkábban, de hasonló tünetek jelentkezhetnek a sarokcsont hátsó felszínén, az Achilles-ín tapadásánál is. A diagnózist az esetek túlnyomó részében fizikális vizsgálattal fel lehet állítani, de általában röntgenfelvételt is készítünk az érintett régióról.

Nyújtó gyakorlatok

A kórkép kezelésében a legfontosabb a megelőzés, aminek fő eleme az olyan tényezők kiiktatása, melyek további terhelést hárítanak a lábra. A tünetek kezelésére első lépésben nem-steroid gyulladáscsökkentők szedését, fizioterápiás kezelést, valamint szilikonos sarokpárna viselését javasoljuk, a beteg által végzett, a talpi képleteket nyújtó gyakorlatokkal kiegészítve. Ezek eredménytelensége esetén szóba jön steroidtartalmú injekciós kúra, amit csak a talpi fascia gyulladása estén javaslunk, mivel az Achilles-ínhoz adva mellékhatásként az ín állománya oly mértékben felritkulhat, ami akár annak szakadásához is vezethet. Műtéti megoldásra csak végső esetben kerülhet sor, mely során a gyulladt talpi fasciát a sarokcsontról leválasztjuk. Az Achilles-ín tájéki kórkép esetén a csontkinövés eltávolítása szükséges. A beteg így megszabadulhat a fájdalomtól, ami mindennapjait jelentősen megnehezítheti. Összességében tehát jól kezelhető kórkép okozza a saroktáji panaszokat, mely előfordulása gyakori az aktív korosztályban.

Dr. Győrfi Gyula
szakorvos
Ortopédiai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.