2018. Október 18. Lukács nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Foglalkozási betegségek

A munka szavunk szláv eredetű, melynek eredeti jelentése „kín, gyötrelem”. A munka szó leggyakrabban használt szinonímája a dolog, dolgozni, mely szintén szláv eredetű.


A biztonságos munka a XXI. században alapvető emberi szükséglet. A munkanélküliség, vagy a munkavállaló tehetségét ki nem elégítő munkahely társadalmi lehetőségektől fosztja meg az illetőt. Ugyanakkor a munkavállaló munkája során számos kóros fizikai, kémiai, biológiai és pszichés hatásokkal találkozik. E hatások nem feltétlenül okoznak megbetegedést, de ha tartósan fennálnak, vagy meghaladják a tolerancia-küszöböt, akkor kockázati tényezőkké válnak, s egészségkárosodát okoznak.
Magyarországon jelenleg a fokozott expozíciós esetek és foglalkozási betegségek statisztikai feldolgozásával az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya foglalkozik.
Az expozíció típusa lehet biológiai, fizikai, kémia vagy pszichés. Ha ezen tényezők a szervezet tűrőképességét meghaladják, biológiai markereken már észlelhető a hatásuk a szervezetre, de szubjektív panaszokat és tüneteket még nem okoznak.

Foglalkozási megbetegedés

A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Foglalkozái megbetegedés példájaként hozható fel a zaj okozta hallásromlás, vagy a szilíciumporok belégzése során kialakult szilikózis. A fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási betegségek bejelentésre kötelezettek!

Foglalkozással összefüggő betegség

Abban különböznek a foglalkozási betegségektől, hogy ezek a lakosság körében is előforduló, multifaktoriális eredetű megbetegedések, amelyek egyes munkahelyeken, munkakörökben, a lakossági átlagot meghaladó gyakorisággal fordulnak elő. Kialakulásában tehát a munkakörnyezetnek szerep jut, de nem döntő jelentőségű, ellentétben a foglalkozási betegséggel.
Ebbe a csoportba sorolható a magasvérnyomás-betegség, a vérellátás csökkenésével járó (iszkémiás) szívbetegség, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, mozgásszervi betegségek, egyes daganatféleségek, ill. bizonyos kóros magatartási formák.

Foglalkozási betegségek

Magyarországon a leggyakoribb foglalkozási betegségek közé tartoznak a szilikózis, a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodás.
Az Eurogip felmérése szerint Magyarországon 2009-ben a szilikózis állt az első helyen a foglalkozási megbetegedések listáján, de az európai országok viszonylatában is előkelő helyet foglalnak el a porártalmak.
A szilikózis tartós szilikátpor belégzés okozta tüdőbetegség, mely a tüdő heges, fibrózus átalakulásával jár. Elsősorban a bányászokat, a kővágókat és a fazekasokat sújtja. A szilikózis lassan, akár 20 évet is meghaladó idő alatt alakul ki, de van gyors lefolyású, akut formája is, amely akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű szilikátport lélegzett be az egyén.
Az enyhébb esetek köhögéssel és sok köpetürítéssel járnak. Súlyosabb formában nehézlégzés és légszomj is társul.
Jelen álláspont szerint a szilikózis nem gyógyítható, következésképpen rendkívül fontos a megelőzés, a szilikátpor kerülése és a védőfelszerelés megfelelő viselése.

Bőrbetegségek

Foglalkozási bőrbetegséget leggyakrabban a nedves munka, a munkahelyi vegyi anyag expozíció és a nap erős UV sugárzása okoz, de ezeken túl egyéb kiváltó tényezők is jelen vannak – például baktériumok, gombák, paraziták, hőmérséklet, traumák.
A leggyakoribb foglalkozási bőrbetegségek a kontakt dermatitisz (bőrgyulladás), a foglalkozási akne, a fertőző bőrbetegségek, melyeket okozhatják baktériumok, gombák és paraziták.
A kontakt dermatitis a leggyakoribb foglalkozási bőrbetegség, az esetek körülbelül 50-80 százaléka. A vegyi anyag a bőrön az érintkezésnek megfelelő területen gyulladást okoz. Tünetei: égő érzés vagy viszketés, száraz bőr, bőrpír, duzzanat (ödéma), amely súlyos esetekben akár hólyagok (bullák) kialakulásához, hámelhaláshoz, hámláshoz vezethet.
A különböző bőrbetegségek tünetei és kezelése rendkívül változatos, következésképpen ezek megelőzése és kezelése a bőrgyógyász, foglalkozás-egészségügyi szakorvos (üzemorvos), háziorvos, illetve a munkahigiénés, munkavédelmi és munkaegészségügyi szakemberek átfogó, összehangolt tevékenységével lehetséges.

Zajártalom

A zajártalom Magyarországon 2009-ban a negyedik leggyakoribb foglalkozási betegség volt (Eurogip).
Amíg átmeneti a változás, addig foglalkozási ártalomról beszélünk, ha az expozíció továbbra is fennáll, maradandó idegrendszeri károsodások, halláscsökkenés, hallásvesztés következhet be.
A magyar jog szerint a 8 órás munkaidő során a tartós zajszint, nem haladhatja meg a 85 dB-t. Tájékozódás képpen az emberi beszéd kb. 50 dB-nek, míg az utcazaj kb. 80-90 dB-nek felel meg.
Az üzemorvos már a munkavállalóval való beszélgetés során megfigyelheti a halláscsökkenést. A halláscsökkent betegek az orvossal való beszélgetés során jobban figyelik a száj mozgását, jellegzetesen viselkednek, „fülelenek”, jobban halló fülüket tartják az egészségügyi dolgozó felé. E tünetek esetén a munkavállalót audiológus süketkamrában vizsgálja ki, mely során objektíven megállapításra kerül a halláscsökkenés mértéke. Ha a hallácsökkenés bizonyítást nyer, az esetet bejelentik. A bejelentést követően a et a munkakörnyezetből kiemelik, és fül-orr-gégészeti kivizsgálásra irányítják, továbbá a munkavédelem kivizsgálja az esetet. A halláscsökkenés kezelése jelenleg nem megoldott, a terápia tüneti jellegű.

Stressz

A XXI. század betegsége a stressz, mely szinte kivétel nélkül kapcsolatba hozható a munkával. A munkamorál, a munkakörülmények, az erőn felüli teljesítési kényszer olyan terhet ró egyes emberekre, mellyel nem tudnak megbírkózni. A telekommunikációs technológia robbanásszerű fejlődésének köszönthetően a munka egyre jobban beköltözik az emberek szabadidejébe. A szélessávú mobilinternet és az okostelefonok világában a munkáltató a feladatokat gyakran a munkaidő előtt vagy után adja ki. A munkaidő ilyesfajta kitolódásának egészségügyi hatásai nehezen azonosíthatók. Azonban nem szabad elfeledni, hogy nem minden esetben elvárás a munkaidőn kívüli e-mail vagy sms elolvasása, de a dolgozó nem bírja ki, hogy ne olvassa el a sürgős üzenetet, amit éjszaka kapott. Ha elolvasta, motoszkál a fejében a kérdéses probléma vagy feladat, ha pedig nem olvasta el, furdalja a lelkiismeret, hogy vajon milyen fontos információról maradt le. A munkáltatótól kapott esti-éjszakai üzenetek azt eredményezik, hogy egyfajta függőség, kényszer uralkodik el a beosztottak többségén. Sokan az állásukat tartják a tétnek, s inkább nem kockáztatnak, kitolják a munkaidejüket a szabadidejük rovására. Ez súlyos következményekkel járhat, erős kifáradást eredményez, fokozódik a stressz, amely infarktusal, magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy gyomorfekéllyel is járhat. E betegségek szintén besorolhatók lennének a foglalkozási megbetegedések csoportjába. Ezzel szemben a stressz, illetve az ezzel összefüggő betegségeket nem jelentik be, így a statisztikákban nem szerepelnek, tehát nem „léteznek”.

Minden ember életének szerves részét képezi a munka, s mivel minden munkahely rejt magában káros expozíciós lehetőséget, a dolgozók jelentős mértékben ki vannak téve olyan betegségeknek, melyek közvetett vagy közvetlen módon, de összefüggésbe hozhatók a munkával. Azonban annak eldöntése, hogy egy károsodás foglalkozási eredetű-e vagy sem, nem minden esetben egyszerű és egyértelmű, gondoljunk csak bele abba, hogy például egy zaj okozta halláskárosodás a munkagépek vagy a rendszeres, hangos mp3-lejátszó használata miatt alakult-e ki.

„Életünk első felében az egészségünket áldozzuk fel a pénz megszerzéséért, a második felében a pénzünket áldozzuk az egészség visszaszerzéséért. És közben megromlik az egészség, és eliramlik az élet.”
(Voltaire)

Dr. Ferencz Márk

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.