2018. November 20. Jolán nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A fog gyökérkezelése

A gyökérkezelés célja, hogy a beteg panaszát, fájdalmát megszüntessük, a fogat megtartsuk, valamint megelőzzük és megakadályozzuk a fogbél fertőzésének tovaterjedését a gyökércsúcs körüli szövetekbe.


A fog a szájüregben látható koronából, és egy vagy több, az állcsontban elhelyezkedő gyökérből áll. A fog belsejében keményszövettel (dentin) határolt üregben helyezkedik el a fogbél, amelyben erek, idegek találhatók. A gyökérkezelés során a pulpát (fogbelet) vagy ennek maradványait távolítják el.

Gyulladt fogbél

A gyökérkezelés leggyakoribb oka a fogbél -gyulladása (pulpitis). A fogbél-gyulladás a kezelés szempontjából kétféle lehet: reverzibilis (visszafordítható) és irreverzibilis (visszafordíthatatlan). A reverzibilis fogbél-gyulladás enyhe gyulladással jár. Ha a kiváltó okot (pl. mély caries, azaz csontszuvasodás, nyaki kopás, zománcrepedések) megszüntetjük, valamint a megfelelő kezelést (pulpasapkázás – a sérült terület gyógyszeres lefedése) alkalmazunk, a gyulladás nagy valószínűséggel megszüntethető. Jellemző tünete az ingerre létrejövő érzékenység, amely az inger befejeztével rövid időn belül elmúlik. Az érzékenységet kiválthatja hideg vagy meleg, sós vagy édes ételek, italok fogyasztása. A páciens az érzékeny fogat pontosan meg tudja mutatni. Abban az esetben, viszont, amikor spontán fájdalom jelentkezik, erős, gyakran elviselhetetlen, éjszakai, lüktető, az inger megszűnése után rövid időn belül sem enyhül, a gyökérkezelés elkerülhetetlenné válik, ekkor beszélünk irreverzibilis fogbél-gyulladásról. Azonban a fog tünetek nélkül is elhalhat, ebben az esetben inkább a melegre érzékeny. Kezeletlen esetekben a gyulladás a gyökércsúcs körüli csontállományra is ráterjedhet, akkor a fog érzékennyé válik ráharapáskor, idült gyulladás esetében a röntgenen gyökércsúcs körüli elváltozás látható. A fog elhalhat erős ütés hatására is, ilyenkor a legszembetűnőbb tünet az elszürkülése lehet, mindamellett hogy a fog hidegre, melegre nem reagál. Az elhalt fogak esetében is a végleges megoldást a gyökérkezelés alkalmazása.

Fogágybetegségek

Gyökérkezelésre lehet szükség még például: fogágybetegségek esetén, fogkorona törésekor, és bizonyos esetekben (ha csiszoláskor a fog nagymértékű tengelykorrekciójára van szükség). Amennyiben a fog megtartása mellett döntünk, számos tényező befolyásolhatja a gyökérkezelés, gyökértömés kivitelezését. Ilyen tényezők például: a fogazat általános állapota, a fog koronájának állapota (a fogmaradvány alkalmas-e még a felépítésre), a fogsor zártsága, pillérfogként való felhasználhatósága, a fogágy állapota (a páciens vállalja-e a kezelést). A gyökérkezelésnek vannak viszonylagos és abszolút ellenjavallatai. Előbbiek: magas életkor, szűk csatorna, általános egészségi állapot, stb., utóbbiak: kiterjedt fogágy-gyulladás a fog körül, gyökércsatorna elmeszedése, kedvezőtlen helyzetű gyökérfractura (törés), anatómiai eltérés (csatorna feltárása kizárt), páciens a kezelést elutasítja, stb.

Gyökérkezelés

Gyökérkezeléskor a kezelendő fog belső terének kezelése, ellátása történik. Először a fogról röntgenfelvétel készül, majd ha szükséges, akkor az érzéstelenítő beadása. Ezt követi a nyálrekesz (kofferdám) felhelyezése a fogra, mivel a kezeléshez tiszta – nyál- és baktériummentes – munkaterületet kell garantálni. A szuvas foganyag eltávolítását követően megnyitják a fogbélkamrát, megkeresik a gyökércsatorna (-csatornák) bemeneti nyílásait, majd speciális műszer segítségével eltávolítják a bennük elhelyezkedő fogbelet, vagy annak maradványait. Ezután meghatározzák a gyökércsatona (-csatornák) hosszát, mely történhet röntgenfelvétellel (a fogüregbe helyezet gyökértűvel) vagy elektromos bemérő eszköz segítségével. Ezután hagyományos kézi, vagy korszerű gépi gyökércsatorna megmunkáló eszközökkel feltágítják, miközben folyamatos fertőtlenítő oldatos átmosást alkalmaznak (pl., nátrium-hipoklorit, klórhexidin), ezt követi a csatornák szárítása. Az esetek nagy százalékában fertőtlenítő, gyulladás-csökkentő (kálcium-hydroxid tartalmú) pasztát visznek be a csatornába, majd ideiglenesen lezárják, megakadályozva ezzel a felülfertőződést. Ha a fog panaszmentessé válik, akkor a gyökércsatorná(ka)t teljes hosszában, csúcsig érő, falálló, tartós zárást biztosító, végleges gyökértöméssel látják el, melyet röntgen-kontrollal ellenőriznek.

A korona helyreállítása

A gyökértömést követően a fog koronájának a helyreállítása következik. Ez történhet hagyományos töméssel, ha azonban a fog koronai részéből sok hiányzik, akkor a fogat betéttel, csappal illetve koronával építhetik fel. A beavatkozás precíz, aprólékos munkát igényel –, egy-egy fog sikeres gyökérkezelése elhúzódó is lehet. Fontos a gyökértömött fog röntgen-kontrollal történő után követése egy hónap, hat hónap, egy év, két év és négy év elteltével. A gyökérkezelt fogaknál is szükség van a megfelelő szájápolásra és a rendszeres fogászati ellenőrzésre.

Gulyáné Jósvai Ildikó
fogászati szakasszisztens
Fogorvostudományi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.