2018. Szeptember 19. Vilhelmina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  „Tűzre, vízre vigyázzatok…”

A téli időszak különösen veszélyes az égési sérülések szempontjából. Gondoljunk csak a karácsonyi, újévi sütés-főzésre, a disznótorokra, a gyúlékony karácsonyfára, a szilveszteri petárdákra. Hogyan kerüljük el a baleseteket? – kérdeztük a bőrgyógyász professzort.


A karácsonyi, szilveszteri készülődésnek főként a konyha a színtere, ezért vonatkozzanak elsőként a konyhai balesetek megelőzésére a tanácsok – mondta dr. Juhász István a Bőrklinika Égési Osztályának vezetője.

Lángoló olaj

Forró edények megfogásához mindig használjunk védőkesztyűt; sohase teszteljük a tűzhely hőfokát kézzel; főként a tőlünk távolabbi gázrózsákon főzzünk; mielőtt felemeljük a lábasról a fedőt vagy levesszük a tepsiről az alufóliát, gondoljunk a forró gőz kiszabadulására! Mindig arra figyeljünk, amit éppen csinálunk; a forró ételek körül gondoljuk át előre mozdulatainkat; a nyeles edények fülét mindig befelé fordítsuk; ne hagyjuk őrizetlenül a fővő ételt. A gyúlékony anyagokat pl. konyharuha, fakanál, ne tartsuk a láng közelében, és rendszeresen tisztítsuk a tűzhelyet, nehogy a zsír-és olajszennyeződés lángra kapjon. Ha a serpenyőben kigyullad az olaj, tilos vízzel oltani, mert a víz sűrűbb, mint az olaj, azonnal aláfut az olajnak és robbanásszerűen lángra kap, beterítve arcunkat, kezünket és közvetlen környezetünket. Azonnal tegyünk fedőt a lángoló edényre. Ha nincs kéznél, akkor vizezzünk be egy konyharuhát, facsarjuk ki, és terítsük az edényre. Majd oltsuk el alatta a tüzet, vagy vegyük le az edényt a tűzhelyről. Óvjuk meg a gyermekeket a balesetektől! Alakítsunk ki a konyhában olyan területet, ahová nem szabad menniük, és értessük meg velük ezt a szabályt. A gyufát, gyújtót tegyük olyan magasra, ahol nem érik el! Mikrohullámú sütő használatakor csak a készülékbe való edényben mikrózzunk! Óvatosan vegyük ki az ételt belőle és elővigyázatosan emeljük le a fedelét, mert forró gázbuborék lehet benne.

Disznótor, sütés- főzés a szabadban

Disznóöléskor baleset forrása lehet a gázpalack, a perzselés, a forrázás. Különösen kisgyermekekre nézve veszélyforrások a forró levek, mint az abálólé, vagy a frissen kisütött zsírral, a még forró ételekkel telt, földre helyezett tálak, tepsik. Az alkoholfogyasztás is közrejátszik a balestekben. A szeszes ital fogyasztása könnyelműbbé teszi az embert, megszűnik a kontroll, nem érzi a veszélyt. Már amikor tervezzük a disznótort, akkor gondoljunk a baleset megelőzésre. Jelöljünk ki egy területet, ahová semmilyen körülmények között nem mehetnek gyermekek, s majd oda hordjuk a forró ételeket. Szappanos vízzel ellenőrizzük a gázpalackot, hogy nem szivárog-e? Próbáljuk ki a perzselőt! Az épülettől távol perzseljünk! Újabban télen is divatos a kerti parti, melynek beleset megelőzési szabályai minden évszakban azonosak. Grillezéskor gyúlékony folyadékot soha ne öntsünk parázsra, hanem száraz alágyújtóssal lobbantsuk fel a tüzet, és épületektől távol grillezzünk. Már a sütés-főzés kezdete előtt jelöljünk a társaságban egy személyt, aki nem fogyaszt alkoholt, és ugyanúgy ahogy pl. kiránduláskor kiosztjuk a sofőr szerepét.

Fűtés a kazánba, kandallóba, olajkályhába

Tartsuk be a biztonsági szabályokat a nyílt tüzű fűtőalkalmatosságok, mint pl. kazán, kandalló, cserépkályha, olajkályha fűtésekor. A tűzhelyekbe soha ne locsoljunk gázolajat, benzint vagy más gyúlékony anyagot, égés gyorsítót. Ugyanis ezek begyulladva lángcsóvaként viselkednek, és azonnal az arcunkat, kezünket, ruhánkat érik. Az olajkályhát kihűlése után töltsük fel; tartsunk biztonsági távolságot az elektromos, illetve egyéb fűtőtestek közelében; nyílt tüzű kandalló közelében ne hagyjunk szőnyeget vagy egyéb gyúlékony anyagot; szakemberekkel ellenőriztessük rendszeresen a kéményeket; ha nyílt tüzű tűzhelyünk van, szerezzünk be tűzoltó-készüléket; szereltessünk be szén-monoxid érzékelő és füstjelző berendezést; értessük meg gyermekeinkkel, hogy nem mehetnek a nyílt tűz közelébe. A kályha tűzterének takarításakor gondoljunk arra, hogy a forró hamu is veszélyforrás, mélyén nagyobb zsarátnokok lehetnek, s ha kidobjuk a kukába, meggyújthatja tartalmát, kiolvaszthatja az edényt és a lángok tovaterjedhetnek, tüzet okozhatnak. Ha a szabadba szórjuk ki a forró hamut, belekaphat a szél, és fellobbanthatja a lángot.

Egyéni fűtés téliesítése, tüzelő tárolása

Nyaralónkban, vagy lakásunkban hosszabb elutazásunk esetén gondoskodjunk a fűtéscsövekből a víz leeresztéséről. Illetve tartsuk fagypont fölött a hőmérsékletet, s bízzunk meg valakit a fűtés, a nyomás ellenőrzésével. Ugyanis, ha belefagy a csövekbe a víz, majd a fűtés indulásakor felmelegszik, felforr, gőz keletkezik, mely nem tud eltávozni, és szétrobbantja a kazánt. A fát, szenet, olajat tartsuk száraz helyen, de távol a fűtőtesttől. Az olajos edényre írjuk rá, hogy mit tartalmaz. Az égethető élelmiszer csomagolóanyagok, a háztartási szemét tárolása veszélyes lehet mind a balesetek mind a fertőzések szempontjából is. Ne gyűjtsük ezeket, hanem tüzeljük el miután betöltötték rendeltetésüket. A túl sok csapadék is okozhat gondot, előfordulhat, hogy beázik a pincénk. A víz zárlatot okozhat elektromos vezetékeinkben, s áramütés is bekövetkezhet. Elárasztott alagsor, átázott fal esetén először áramtalanítsuk az érintett szakaszt.

Dohányzás, alkoholfogyasztás

Az alkoholos állapotban való ágyban dohányzás az egyik leggyakoribb oka a tűzeseteknek, a súlyos égési sérülésekből következő halálozásoknak. Előzzük meg a bajt, soha ne dohányozzunk ágyban! Családtagjaink védelmében ne dohányozzunk a lakásban sem. De ha nem akarunk lemondani a zárt térben való füstölésről, öblös hamutartót használjunk, amiből nem eshet ki az égő cigarettavég. Mielőtt elmegyünk otthonról, mindig ellenőrizzük a csikkeket, és takarítsuk ki a hamutartót.

Elektromos áram

Soha ne nyúljunk vizes kézzel elektromos vezetékhez! Elektromos vezetéket ne vezessünk szőnyeg alatt, a karácsonyfára való égősor kábelét sem. Ugyanis zárlat esetén szikrázhat a kábel és felgyújthatja a szőnyeget. Ha elektromos vezeték használata során szokatlan szagot érzünk, (bakelit szaga), azonnal áramtalanítsunk. Ha sérült az áramvezetékünk, ne használjuk, hanem cseréltessük ki szakemberrel. Megfelelő teljesítményű elektromos égőket használjunk, ellenkező esetben, pl. túlterhelés következik be, és tűz keletkezhet. Ne használjunk többszörös hosszabbítót, mert minden toldás veszélyforrás. Vásároljunk helyettük egy megfelelő méretűt.

Vízhőfok

Állítsuk be a víz hőfokát, ha forró vizet akarunk ereszteni, az se legyen melegebb 45-48 Celsius-foknál. Elektromos hajszárító, illetve egyéb elektromos eszköz vízben, vagy víz közelében nem használható, mer áramütést okoz. Fürdővíz (ideális hőmérséklete 38 Celsius-fok) készítésekor előbb a hideget, aztán a meleget folyassuk a kádba, nehogy leforrázzuk magunkat.

Gyertya, csillagszóró, petárda

A karácsonyfa díszítésekor figyeljünk arra, hogy a gyertyákat olyan ágak végére erősítsük, melyek fölött közvetlenül nincs másik ág. A csillagszórókat hasonlóan az ágak végére csavarjuk, de jobb, ha kézbe vesszük, s miután elégtek, kerámia, üveg, vagy fém edénybe gyűjtjük. Ne használjunk petárdát, különösen alkoholos állapotban ne! Ha teljes ítélőképességünk birtokában mégis elengedhetetlennek érezzük a petárdázást, tartsuk be és tartassuk be a rajta olvasható előírásokat. Ugyanis nem megfelelő használat során robbanhat, tönkre teheti az arcunkat, kezünket.

Elsősegélynyújtás

Ha mégis bekövetkezik a baj, s megégetjük magunkat, vagy más szenved balesetet, nyújtsunk elsősegélyt! Ha kigyulladt a ruhánk, ne fussunk, mert a körülöttünk gyorsan áradó levegővel még nagyobb lángok csapnak fel körülöttünk, hanem a földön hemperegve oltsuk el a ruhánkba kapó tüzet. Távolítsuk el a forró anyaggal szennyezett ruhát, és folyassunk a megégett felületre hideg vizet legalább 30 percig. Ha több helyen is megégtünk, annak arányában osszuk el a 30 percet. Elterjedt népi gyógymód, hogy jégakkut, vagy fagyasztott zöldborsót tesznek az égett bőrre. Ez azonban csak tetézi a bajt; fagyási sérüléseket okozhat. Gondoskodjunk a folyadékpótlásról! Az égett testrészt csomagoljuk tiszta lepedőbe, steril gézbe. A kis felületen keletkezett égést a háziorvos is ellátja. A test 5-10 százalékosnál nagyobb, másodfokú, hólyagos égésével, illetve az akár kisebb kiterjedésű, de az arcon, kézen, lábon, ízületeknél vagy nemi szervek területén kialakult égéssel szakellátó egészségügyi intézménybe kell menni sürgősségi ellátásra, vagy a bőrgyógyászat égési osztályára – foglalta össze dr. Juhász István.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.