2018. Szeptember 23. Tekla nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Sportolással javul az asztmás beteg állapota?

Akinek asztmás a gyermeke, az abban reménykedik, hogy kinövi serdülőkorára, vagy később. De vajon ki lehet-e nőni az asztmát? – kérdeztük a tüdőgyógyászt.


Sok mítosz kering erről, és vitatott a válasz, egyszóval nem tudjuk rá a biztos feleletet – mondta dr. Brúgós László a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika főorvosa. – A szakirodalomban a betegségek előfordulási arányát tekintve főleg statisztikai vizsgálatokkal foglalkozó tudományág, az epidemiológia ad többé-kevésbé megbízható választ. Többek között azt kérdezi a szülőktől, hogy volt-e gyermekének valaha sípoló nehézlégzése? Ha igen rá a válasz, akkor asztmának értékelik a panaszt, ami távolról sem biztos. Ezért fordulhat elő, hogy ezek a páciensek később, mint asztmás betegek „eltűnnek” a figyelmünkből, holott ők csak egy bizonyos vizsgálat alapján lettek asztmásnak minősítve. Nem lehet pontos légzésfunkciós vizsgálatot végezni 2 és 5 éves korig, így az asztma sokszor nem biztos . A gyermekgyógyászok kezelik a gyermeket, ők mondják ki a diagnózist. A szakirodalom szerint az asztma a leggyakoribb krónikus megbetegedés a gyerekeknél, ez okozza a legtöbb hiányzást az óvodából, iskolából.

Vírus, fizikai megterhelés, allergia

Háromféle asztma fenotípus, klinikai forma létezik gyermekkorban: vírus által előidézett asztma (az respiratory syncitial vírus, azaz RSV, és az adenovírus okozza a leggyakrabban), a fizikai megterhelés okozta asztma, pl. játszáskor, sportoláskor mutatkozik az asztmás sípolás, búgás, de leggyakrabban allergia miatt alakul ki a betegség, úgymint virágpor, gomba (pl. penészgomba) és különböző ételekre való érzékenység miatt. Nem lehet határozottan elkülöníteni a fenti okokból kialakuló asztmát, csak majd az idő múlása és a szakorvosi követés dönti el a későbbieket.

Serdülőkorban szűnik a betegség

Azt tudjuk, hogy a kisgyermekeknek kisebb átmérőjű a légcsövük, a hörgőik, rövidebb a légútjuk, fejletlenebb az immunrendszerük, ezért életük első három évében a legtöbben sokszor asthmára jellemző tüneteket produkálnak. De ahogy növekednek, érettebbé válik immunrendszerük, egyre ritkábban jelentkezik a betegség. A vírus által kialakult asztmát lassan kinövik. Serdülőkorukban szervezetük hormonális átrendeződése, és lelki változásaik miatt is szűnőben a betegségük. De későbbi életkorukban visszatérhetnek tüneteik. Ezért egyértelmű válasz nincs arra a kérdésre, hogy kinőhető-e az asztma. Nagyobb a betegségre való hajlam, ha számolni kell kockázati tényezőkkel, mint a családtagoknál korábban már előforduló allergiával, asztmával. Ezekben az esetekben a légzőszervi betegségekre való genetikai terheltség áll fent. Annak az anyának a magzatát is fenyegeti az asztma, aki dohányzik terhessége alatt, illetve olyan környezetben tartózkodik rendszeresen, ahol mások dohányoznak. Minél súlyosabb az asztma gyermekkorban, s fiatalkorban minél több dologra lesz allergiás a gyermek, annál valószínűtlenebb, hogy kinövi az asztmát. Az allergén anyagok jelenléte csak rontja a betegséget. A gyermek tüdőgyógyász (pulmonológus) véleménye számít, tanácsait kell követni a betegnek és szüleinek.

Orvosi jóváhagyás

Serdülőkorban, s felnőttkorban az asztmás fiatalok gyakran elhagyják gyógyszereiket arra hivatkozva, hogy nincs tünetük és lehet, hogy tényleg nincs is. Ha van panaszuk, ha nincs, azt tanácsolom, hogy mindenképpen jelentkezzenek a felnőtt tüdőgyógyásznál. Évente egyszer elég jönni, de akkor jöjjenek el vizsgálatra. Nem egyszer 26-27 éves fiatalok jönnek be súlyos asztmával a klinikára, mert miután 18 évesen kikerülnek a gyermek tüdőgyógyászatról, nem járnak a felnőtteknek fenntartott szakrendelésre. A légút 30 éves korig fejlődik, de ezt az életkort követően öregszik. Ezért gyermekkortól kezdve egész életen át sportolni, mozogni kell az asztmás egyénnek is, a megfelelő orvosi ellenőrzés mellett. A mellkas izmai, a légzőszervek fejlesztésére kiváló sport az úszás, hasznos a túrázás, kerékpározás, gyaloglás, séta. Orvosi jóváhagyással lehet kézi-, illetve kosárlabdázni, illetve egyéb sportot művelni is. Az idült asztma romlik, ha nem kezelik. Kezelt asztmával akár olimpiai aranyat is lehet nyerni, mint ahogy Amy Van Dyken 1996-ban Atlantában, 2000-ben Sydney-ben úszásban arany érmet szerzett. Orvos javaslatára kezdett el úszni asthmája miatt. Jackie Joyner Kersee ötpróbában volt többszörös olimpiai bajnok Szöulban és Barcelonában. Ismert, hogy az asztma gyógyszerek egy része doppinglistán van, de ha lejelenti az asztmás versenyző a gyógyszereit, akkor minden további nélkül elfogadja a bizottság. Tehát kezelt betegséggel teljes értékű életet lehet élni.

Káros az ülő életmód

A betegség megelőzéséhez, illetve a már beteg gyermek, fiatal állapotának javításához elengedhetetlen a sportolás. A sportolás hiánya, s a túlzott számítógépezés segíti a légzőszervi betegségek kialakulását is. Az ülő életmód, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról, fokozza a káros környezeti anyagok (pl. házipor) bejutását a szervezetbe, s fogékonyság esetén onnan már csak egy lépés az allergia, majd az asztma kialakulása. Az asztma higiénia hipotézise szerint a betegség kialakulását a magzati fejlődés, a születés is elősegítheti. A fejlődés magzati fázisában az anya és a gyermek immunrendszere úgy van beállítva, hogy ne lökődjön ki a méhből a gyermek. Viszont ez a hormonális állapot alkalmas az allergia megjelenésére is. A születés utáni 3 hónapban megváltozik az újszülött hormonális állapota, illetve a modern nyugati civilizáció a védőoltásokkal megszünteti a bakteriális fejlődést és nem fejlődik ki a gyermek természetes védekezőképessége. Amelyik gyermeknek nincs testvére, az nem kapja el a fertőző betegségeket, nem tud vele megküzdeni immunrendszere. A gyenge immunrendszerű gyermeknél bőrtüneteket okozhat az allergia, melynek a szénanátha a következő állomása, majd az allergiás asztma. Ezt allergiás marsnak nevezzük, mert így egymás után menetelve következik be. Megelőzésére a fent említett rendszeres sportolás mellett hasznos a vízparton időzni, nyaranta a tengerparton, mely sós párája tisztítja a légutakat. Fontos a védőoltások beadatása és a rendszeres megjelenés a tüdőgyógyászati szakrendelésen.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.