2018. Augusztus 21. Sámuel, Hajna nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Népbetegség az elhízás

Az elhízás a 21 század orvoslásának egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. Az elhízottak száma 1980 óta megháromszorozódott a világon, és a drámai növekedés – úgy tűnik – továbbra sem áll meg: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése 2015-ben már 2,3 milliárd túlsúlyos és 700 millió elhízott emberrel számol.


A hazai adatok sem jobbak, Magyarországon a lakosság közel kétharmada súlyproblémával küzd. Az elhízás és az általa okozott betegségek világszerte az összes halálozás 10-13 százalékáért felelősek, valamint az egészségügyi ráfordítások 2-8 százalékát emésztik fel. Az elhízás nemcsak esztétikai probléma, hanem számos betegség kialakulására hajlamosít, így a szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint, magasvérnyomás-betegség, valamint légző-és mozgásszervi megbetegedések, illetve bizonyos daganatok is gyakrabban fordulnak elő az elhízottak között.

Idült betegség

Definíciója szerint az elhízás a szervezet zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodásával jellemzett krónikus megbetegedés, mely a testi-lelki egészséget károsan befolyásolja. Az elhízás súlyosságának kifejezésére számos osztályozás használatos, ezek közül a testtömeg-index (angol nevén body mass index, BMI) a legelterjedtebb, mely a testtömeg és a testmagasság méterben kifejezett négyzetének a hányadosa (kg/m2). Felnőtteknél 25 kg/m2 feletti BMI esetén túlsúlyról, 30 kg/m2-t meghaladó BMI-nél pedig elhízásról beszélünk (a normális BMI 18,5-25 kg/m2 közötti). Megemlítendő, hogy elhízott és elhízott között is van különbség: a legújabb kutatási eredmények alapján a férfias jellegű, hasra terjedő elhízás (alma típus) kedvezőtlenebb a szövődmények kialakulása szempontjából, mint a nőies jellegű, csípőre terjedő (körte típusú) elhízás. Ennek jellemzésére leginkább a haskörfogat mérése használatos, melyet a csípőlapát legfelső pontja és a legalsó borda alsó széle közötti távolság felénél mérünk; és ideális esetben nem haladja meg férfiak esetén a 94, nők körében a 80 cm-t. A betegvizsgálat során nem csak az elhízás jeleit keressük, hanem az esetleges családi halmozódás, az étkezési szokások és a fizikai aktivitás irányában is tájékozódunk, valamint keressük a társbetegségek, szövődmények klinikai és laboratóriumi jeleit is.

Kezelés élethosszig

Az elhízás kezelésében alapvető a reális, nem túlzó célok egyénre szabott kitűzése. Érdemes már az elején leszögezni, hogy az elhízás krónikus betegség, így a kezelés is évekig, leginkább élethosszig tartó folyamat; emiatt a beteg tartós motivációjának megnyerése alapvető. Fel kell arra is hívnunk a figyelmet, hogy a túl hirtelen bekövetkező, vagy túlzott mértékű fogyás a szervezet számára káros is lehet, mivel a máj elzsírosodását és a szív-érrendszeri betegségek súlyosbodását okozhatja. Ennek megfelelően három célt érdemes megfogalmazni a beteggel való találkozáskor: A további testtömeg-növekedés megelőzését; A jelenlegi testtömeg csökkentését; Az elért alacsonyabb testtömeg megtartását hosszabb időtartamra (visszahízás megelőzését). Számokban kifejezve ez fél év alatt elérendő 5-10 százalékos testtömeg-csökkenést, vagy mintegy heti fél-egy kilogrammos fogyást jelent. Az elhízás kezelése a piramis-szerűen egymásra épülő módszerek együttesére alapul: alapvető az életmód (étrend és fizikai aktivitás) megváltoztatása, melyre a pszichés vezetés (viselkedésterápia), szükség esetén a gyógyszeres kezelés épül, legvégső esetben pedig – a piramis csúcsán – a sebészeti beavatkozás jön szóba.

Kevesebb kenyérféle

Az étrendi változtatás bevezetésénél érdemes figyelembe venni, hogy mindkét nemben a napi energiaszükséglet testtömeg-kilogrammonként 25 kcal. Így a napi energia bevitel 500-1000 kcal-val történő csökkentése általános, vagy – az egyenlet másik oldaláról nézve – napi 1200-1500 kcal bevitele szükséges. A korábbi „számolgatós, miből, mennyit" táblázatok helyett ma már az egyszerűbb, napra-hétre lebontott mintaétrendeket, recepteket részesítjük előnyben. Újabb eredmények alapján az alacsony szénhidrát tartalmú alacsony szénhidrát tartalmú („low-carb") étrend mellett fél év alatt 3-4 kg-mal többet lehet fogyni, mint az alacsony zsírtartalmú („low-fat") diétával. Ennek megfelelően, a szénhidrátok az étrendi bevitel 45 százalékát ne haladják meg: ezekből is az alacsony glikémiás indexű, lassabban felszívódóakat részesítjük előnyben (pl. hüvelyesek, salátafélék, árpa, teljes kiőrlésű száraztészta, rozs), a könnyebben felszívódó, az éhségérzetet csak fokozó finomított szénhidrátok (sült krumpli, fehér rizs, dinnyefélék, kristálycukor, fehér kenyér) helyett. A zsírok kb. 30 százalékában lehetnek jelen a diétában, a telített zsírokat telítetlenekre cseréljük (pl. lenmagolaj, halak). Fehérjéket az étrend mintegy 25 százalékban tartalmazhat, itt is inkább a növényi eredetűeket próbáljuk meg előnyben részesíteni a halak és a baromfi mellett, a szénhidrátok rovására. Rostfélékből napi 30 mg bevitele javasolt; ezekkel és a folyadékbevitel növelésével a szervezet kissé becsapható, mivel a telítettség miatt csökken az éhségérzet. A tapasztalatok alapján a diéta betartása fél év után nehezebb, ezért a jelenleg érvényes hazai szakmai ajánlás szerint ekkor – az energiakorlátozás megtartása mellett – újraértékeljük és tovább individualizáljuk a diétát, illetve megvitatjuk a viselkedés-terápia és gyógyszeres kezelés lehetőségét. Az 1200 kcal-nál kisebb energiatartalmú úgynevezett alacsony és nagyon alacsony kalóriatartalmú diéták csak elhízástudományban jártas szakember (obezitológus) felügyelete mellett, gondosan kiválasztott betegeken és csak rövid ideig alkalmazhatóak, mivel ezek egyes tápanyagok csökkent bevitelét és hiányállapotot okozhatnak.

Mozgás

A fizikai aktivitás (mozgásterápia) bevezetése az elhízás kezelésében kulcsfontosságú, ugyanis ismert, hogy amennyiben csak kalóriamegszorítást alkalmazunk, akkor a betegek 95 százaléka öt éven belül visszahízik a kiindulási testtömegre, vagy afölé (ez a jól ismert jojó-effektus). Ennek megfelelően a rendszeres fizikai aktivitás az ismételt testtömeg gyarapodás megelőzésében elsődleges. A mozgás fokozza az energialeadást, segíti az izomzat megtartását, csökkenti a vérzsírok és vércukor szintjét, ezáltal javítja az általános egészségi állapotot és terhelhetőséget. Megemlítendő az is, hogy a diéta mellett végzett testedzés 20 százalékkal nagyobb mértékű fogyást eredményez egy év alatt, mint a diéta önmagában. A betegek számára könnyen elérhető, élvezetes testedzés ajánlott; cél a heti 3-5-ször végzett, legalább fél-egy órás folyamatos testmozgás; a testtömeg csökkenése legalább heti 2000 kcal „lemozgása" esetén érhető el. Erőteljesebb séta, vagy kocogás, úszás, biciklizés ajánlható a leggyakrabban, de ha a beteg már két megállóval hamarabb rendszeresen leszáll a buszról és elsétál a munkahelyére vagy haza, már azzal is jelentős mértékben tett egészségéért. A fizikai aktivitás megtervezésekor figyelembe vesszük a beteg társbetegségeit, terhelhetőségét és ennek megfelelően fokozatosan növeljük a mozgás mennyiségét, intenzitását.

Diétás napló

A viselkedés-terápiára az életmódváltás (diéta és mozgásterápia) előírásainak betartása céljából van szükség. Számos stratégia közül lehet választani, melyhez szükség esetén pszichológus és pszichiáter segítsége is kérhető. A leggyakrabban használt módszer az ön-monitorozás technikája, mely a mindennapokban a diétás napló vezetését jelenti. A beteg és orvosa számára is a legfontosabb és legjobban hasznosítható információ az elfogyasztott étel mennyiségének, minőségének, az étkezés körülményeinek vezetése, illetve ezek kiegészítése a fizikai aktivitás típusának, intenzitásának és gyakoriságának feljegyzésével – nagyon sok információ nyerhető ezzel a módszerrel! Az orvos feladata ugyanakkor, hogy a sikeres fogyókúrát esetlegesen veszélyeztető állapotokat (leggyakrabban a depressziót) felismerje és az elhízott beteget a kezelésben járatos szakemberhez irányítsa.

Csodaszer nincs

Mivel az elhízás a kalóriabevitel és felhasználás aránytalanságán alapul, így a kezelésben használatos gyógyszerek is ennek az egyensúlynak a visszaállítását célozzák. Megjegyzendő, hogy csodaszer nincs; és az ellenőrizetlen forrásból szedett biokészítmények, étrendkiegészítők (korábban árultak így féregpetéket és pajzsmirigyhormont is) számos – akár életet veszélyeztető – mellékhatást okozhatnak! Sajnos, ezek elterjedésének az is kedvez, hogy az elhízás kezelésére korábban engedélyezett, valódi gyógyszereknek is több mellékhatása volt, így ezek jelentős része már nincs forgalomban. Magyarországon mintegy 3-6 hónapos, sikertelen életmódváltási stratégia után jön szóba a gyógyszeres kezelés, melyet egyéb betegségek hiányában 30 kg/m2 feletti BMI esetén javaslunk – a diéta és mozgásterápia megtartása mellett. Amennyiben kísérőbetegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) már kialakultak, úgy a gyógyszer bevezetése 27 kg/m2 feletti BMI-nél már elkezdhető, a társbetegségek pedig szintén kezelendők. Itthon mindössze egy hatóanyag van törzskönyvezve az elhízás kezelésére, mely a gyomor-bél rendszerben lévő, az elfogyasztott zsírok bontásáért felelős enzim aktivitását gátolja. A zsírszegény diéta tartása ilyenkor különösen fontos, mivel az emésztetlen zsírok a nagyobb mennyiségű széklettel távoznak, mely kellemetlen mellékhatások forrása lehet... Ugyanakkor, ezáltal a beteg is megtanulja, hogy mely ételeket kerülje, ugyanis a zsírosabb ételek kiiktatása esetén a gyógyszer mellékhatásai is csökkennek. Az Egyesült Államokban 2012-ben két másik készítményt is törzskönyveztek az elhízás kezelésére, azonban úgy tűnik, hogy ezeket Európában nem fogják elfogadni ilyen indikációval. Emellett több másik hatóanyaggal is folynak gyógyszerkísérletek, melyek azonban még távolabb vannak a klinikai bevezetéstől.

Gyomorgyűrű

A sebészeti kezelés csak a legvégső esetben jön szóba, amennyiben az eddig felsorolt gyógymódok hatástalanok voltak és a súlyosan elhízott beteg BMI-je meghaladja a 40 kg/m2-t (társbetegségek esetén a 35 kg/m2-t). Magyarországon az ilyen beavatkozásokat a társadalombiztosítás nem finanszírozza. Több eljárás lehetséges, a legjobb eredmények a gyomorszűkítő gyűrű behelyezésétől várhatóak. A sebészeti beavatkozás szintén nem hatásos önmagában, így az elhízott beteg további belgyógyászati gondozása és az életmód-kezelés folytatása szükséges. Csak így, a beteggel és a társszakmákkal való együttműködés keretében érhetünk el tartós és látványos eredményeket.

Dr. Fülöp Péter
egyetemi adjunktus
Belgyógyászati Intézet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.