2018. Június 24. Iván nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Immunbetegségek

Az elmúlt évtizedek egyik leggyorsabban fejlődő tudományterülete az immunológia volt, melynek hatására ugrásszerűen bővültek ismereteink az immunrendszert alkotó elemekről és azok funkcióiról. A szervezetünk védelmi rendszerének megfelelő működéséhez alapfeltétel, hogy képes legyen különbséget tenni a szervezetet felépítő saját és a nem-saját struktúrák között, és azokra eltérő módon reagáljon.


A környezetből bejutó idegen anyagokkal, illetve a szervezetben folyamatosan képződő megváltozott saját struktúrákkal szembeni immunválasz a kórokozók elleni védelmet és a genetikai állomány állandóságának megőrzését szolgálja. Mindeközben a saját sejtekkel és struktúrákkal szembeni tolerancia biztosítja, hogy az immunválasz során a szervezetet felépítő elemek ne, vagy a lehető legkevésbé károsodjanak. Abban az esetben, ha a szervezet saját antigénjeivel szemben immunválasz jön létre, és megszűnik az immunrendszert szabályozó tényezők egyensúlya, autoimmun betegség alakulhat ki.

Károsodó szervezet

A kóros autoimmunitás során károsodhat egy-egy szerv, vagy szövet, mely az ún. szervspecifikus autoimmun betegség létrejöttéhez vezethet, azonban, ha az immunválasz több szövet-, és szervféleségben jelen lévő sejt, illetve sejtalkotó ellen irányul, szisztémás autoimmun betegség alakulhat ki. A szervspecifikus autoimmun betegségek tünetei az érintett szerv (pl. pajzsmirigy, vese, tüdő, máj, gyomor-bélrendszer stb.) károsodását és megváltozott működését tükrözik. Ezzel szemben a különféle szisztémás kórképek (pl. szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis, Sjögren-szindróma, szisztémás sclerosis, illetve a gyulladásos izombetegségek) általában változatos klinikai tünetekben nyilvánulnak meg, és a kezdeti kórjelek igen hasonlóak lehetnek. A kialakulásukban a genetikai hajlam és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A betegségek többségét erőteljes női dominancia jellemzi, és habár a kórképek leginkább a középkorú nőket érintik, összességében bármely életkorban kifejlődhetnek.

Gyulladások, gyengeség

A sziasztémás autoimmun betegségek egyik leggyakoribb tünete a kézujjak kisízületeinek szimmetrikus gyulladása, de a csukló- és térdízületek, illetve a lábujjak ízületeinek gyulladása is előfordulhat. Jellemző tünet még a Raynaud-jelenség, ami az ujjak hideg, illetve stressz hatásra történő elfehéredésével, illetve súlyosabb esetekben lilulásával, majd vörös színűvé válásával jár, melynek hátterében a megváltozott vérkeringés áll. A betegségek nem ritkán gyulladásos bőrtünetekkel, valamint visszatérő savóshártya-gyulladásokkal járnak. A gyanújelek közé tartoznak még az idegrendszeri tünetek is, illetve az egyéb okkal nem magyarázható gyulladásos jelenségek, a szem- és szájszáradás és az izomgyengeség. Terhesség során egyes autoimmun kórképek enyhülést mutathatnak, míg mások esetén akár életet is veszélyeztető állapotrosszabbodás is előfordulhat. A gyermekvállalás a betegek részére emiatt tervezett módon javasolt, a terhesség során az immunológus kezelőorvos szoros kontrollja mellett a betegség egyensúlyban tartása által a kockázatok csökkenthetők.

Eredményes kezelés

Az orvostudomány jelenlegi eszköztárával a szisztémás autoimmun betegségek nem gyógyíthatók, de többnyire eredményesen kezelhetők. A diagnózis lehető legkorábban történő felállítása kulcsfontosságú, mivel a kórlefolyás kezdetén lehet a legjobb terápiás eredményeket elérni, és a maradandó szervkárosodásokat megelőzni vagy mérsékelni. A terápiás cél kettős: az aktuálisan panaszokat okozó elváltozások többnyire tüneti jellegű kezelése, valamint a hosszabb távú, a kórlefolyást befolyásolni képes stratégia alkalmazása. A gyógyszeres kezelések során fontos mérlegelni az előnyöket és kockázatokat, ugyanis a szteroid és citosztatikus készítmények az immunvédelem gyengítése által fokozzák a fertőzések rizikóját. A hosszabb távú terápia esetén egyéb mellékhatásokat is figyelembe kell venni, úgymint magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, csontritkulás, gyomor-bélrendszeri tünetek megjelenését. Az elmúlt évtizedek kutatásai, és az ún. biológiai terápiás készítmények megjelenése áttörést hozott az autoimmun betegségek terápiájában. A biológiai választ módosító gyógyszerek a kórfolyamat egy adott pontján hatva gátolják a betegség súlyosabbá válását, mely által az egyéb kezelésekre nem reagáló esetekben is javulást hozhatnak. A betegek kezelése összességében komplex feladat, a gyógyszeres terápia mellett a megfelelő gondozás kiterjed az életmódbeli és diétás tanácsadásra, a gyógytornára és a fizikoterápiákra is.

Dr. Zeher Margit
egyetemi tanár
Klinikai Immunológiai Tanszék

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.