2018. Szeptember 19. Vilhelmina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A limfóma nem rák

A nyirokcsomó-daganat, latinul limfóma nem rák, de rosszindulatú betegség. A nyirokrendszer, az immunrendszer daganatai nagy többségükben a fehérvérsejtek egyik csoportját alkotó limfocitákból erednek.


A nyirokrendszer és az azt felépítő sejtek feladata többes, egyrészt a nyirokereken nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövet közötti folyadékot a vénás rendszerbe. Másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek megkülönböztetni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat aspecifikus és specifikus sejtes vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emlékezete és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad. Egyben a nyirokereken keresztül terjednek részben a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg. A nyirokerekben áramló nyirok útjába eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése.

Nyirokcsomók szerte a testben


A nyirokcsomók a nyirokrendszer részei, test szerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan bizonyos tájékokon, kivéve a központi idegrendszert. Normálisan megtalálhatóak, 1-1,5 cm nagyságúak. A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb – másodlagos nyirokcsomókhoz – futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak. A legtöbb nyirokcsomó a nyakon, a kulcscsont környékén, a hónaljban, a mellkasban, hasban és a lágyékhajlatban fordul elő! A nyirokrendszer egyéb részei a csecsemőmirigy, mandulák, lép, féregnyúlvány, Payer plakkok.

Évente másfél ezer beteg

Gyermekkortól az aggkorig bármelyik életkorban előfordul a limfóma, de mégis azt mondhatjuk, hogy kor előrehaladtával a gyakoriságuk jelentősen növekszik. A limfóma az összes daganatos betegség 5 százaléka, Magyarországon kb. 10 000 limfómás beteg él, évente 1500 új beteggel kell számolni. Jellemzően valamivel több férfi betegszik meg, mint nő, de van néhány olyan limfóma típus amelyik nőkben gyakoribb.

Gyengeség, láz, fogyás

A nyirokcsomó daganatok több mint 30 féle altípusát különböztetik meg. Két nagy csoportja van a daganatnak, a Hodgkin-limfóma és a nem Hodgkin-limfóma. Az egyes altípusoknak más és más a kezelési stratégiája, más a betegség viselkedése, kimenetele. A nem Hodgkin-kór tünetei a fájdalmatlan, megnagyobbodott, 1-1,5 centiméternél nagyobb nyirokcsomók a nyakon, hónaljban vagy lágyéktájékon. Ez a fajta limfóma gyakran nem okoz panaszokat, ezért előfordul, hogy a betegnél más betegség gyanúja miatt végzett röntgenvizsgálaton derül fény a daganatra. A limfómák esetén a megnagyobbodott nyirokcsomók mellett tapasztalható gyengeség, fogyás, láz, hőemelkedés, éjszakai izzadás, bőrviszketés a betegség tünete. Ha a megnövekedett nyirokcsomó nyomja a szerveket, köhögés, fulladás, hasi fájdalom-görcsök, sárgaság, alsóvégtagi vizenyősség alakulhat ki.

Okok, vizsgálatok

Az egyértelmű okot nem ismerjük, belső hajlam, genetikai, immunológiai eltérések és külső környezeti ártalmak is szükségesek kialakulásához. Az immunhiányos állapotok, krónikus antigén stimulusok, egyes vírusok, baktériumok szerepet játszhatnak egyes limfoma típusok kialakulásában. A betegséget fizikális vizsgálattal, a nyirokcsomóból vett szövettani mintából, mellkas és egyéb röntgen, nyaki és hasi ultrahang-, PET/CT -vizsgálattal állapítják meg. Esetleg a perifériás vérből, csontvelőből diagnosztizálható a betegség, néha endoszkópos vizsgálatokra, vagy MRI vizsgálatra van szükség.

Kezelés

Egyes baktériumok okozta limfómáknál kombinált antibiotikus kezelés elegendő lehet a betegség visszafejlődésére. A kemoterápia számos változata, sugárkezelés mellett ma már az immunterápia a mindennapok gyakorlatává vált. Egyre inkább daganat specifikus kezelésekre van szükség. Ezek a célirányos molekuláris terápiák kombinálhatóak a hagyományos kemoterápiás kezelésekkel. Meg kell említeni a nagydózisú kezelést és a csontvelő transzplantációt, amely valójában nem helyes kifejezés limfómánál, mert itt nem más csontvelői sejtjeit kapja meg a beteg, hanem a korábban lefagyasztott saját őssejtjeit adjuk vissza a kezelést követően. Természetesen bizonyos előrehaladott esetekben itt is lehetőség van az ún. testvér- vagy idegen donoros allogen- transzplantációra is. Egyre inkább előtérbe kerülnek a monoklonális antitest- terápia különböző fajtái mellett a kis molekulájú B-sejt jelátviteli utat gátló terápiák. A korábban említett hagyományos KT-k, monoklonális antitestek, jelátviteli utat gátlók különböző kombinációi is tanulmányokban vannak, mint ahogy az aktív celluláris imunterápiás lehetőségek is. A radioterápia továbbra is használatos, de egyre inkább a háttérbe szorul. Nagyon fontos, hogy a speciális antitumor-kezelésekhez korszerű támogató (szupportív) terápiát is alkalmazunk a mellékhatások kivédésére.
A prognózis egyre jobb, összességében minden típusnál javul. Ma már a Hodgkin-limfomások 90 százalékát meggyógyítjuk, sajnos még vannak olyan pl. T-sejtes limfomák, melyeknek a gyógyulási aránya csak 30 százalék, itt újabb innovatív kezelésekre, módszerekre van szükség.


Dr. Illés Árpád
egyetemi tanár,
A Hematológiai Tanszék vezetője

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.