2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Érekmeszesedés, érszűkület

Kirakatbetegségnek is nevezik a főleg a lábon mutatkozó érszűkületet. Ugyanis a beteg nem tud hosszú távon gyalogolni lábfájdalmai miatt, ezért pihenésképpen gyakran megáll a kirakatok előtt pihenni, hogy szűnjenek lábfájdalmai.


A perifériás artériás érbetegségnek két fajtája van, a verőerek elmeszesedése, és a Buerger-kór. Előbbi a végtag, elsősorban a láb szöveteiben oxigénhiányt és további károsodásokat idéz elő, mely amputációhoz vezethet. Utóbbi az alsó és a felső végtag artériáiban vérrögöket (trombózis) hoz létre. Az európai lakosságra az érelmeszesedés jellemző, pl. India, Izrael népességére a Buerger-kór – ismertette dr. Boda Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinika Thrombosis és Haemostasis Központ vezetője.

Gutaütés, infarktus

Az érszűkület az 55 éves kor fölötti lakosság 15 százaléban jelentkezik, dupla annyi férfi betegszik meg, mint nő. Az esetek 70-80 százalékánál megáll a betegség, nem csökken jelentősen a beteg járástávolsága. Viszont a betegek 20-30 százalékánál erőteljesen előrehalad az érszűkület, és 10 százalékuknál amputációra kerül sor. Leggyakrabban az egyes lábujjakat kell csonkolni. Az érszűkület kialakulását elősegíti a dohányzás, az elhanyagolt cukorbetegség, az idült vesebetegség, a magas vérnyomás. A betegséghez hozzájáruló egyéb kockázati tényezők laboratóriumi vérvizsgálattal állapíthatók meg. A szűkület kialakulása során az ér belsejében plakkok képződnek, majd megkeményednek. Ha az agy ereiben jön létre az érelmeszesedés, gutaütés (stroke) jelentkezik, ha a szív koszorúerében, akkor infarktus, ha a kéz-és láb ereiben, perifériás érbetegség alakul ki. Utóbbi esetben a beteg megtesz 100-200 métert, de a lábában jelentkező fájdalom miatt gyakran megáll pihenni. Ha a betegség súlyosbodik, már nyugalmi állapotban is fáj a lába, az éjszakákat karosszékben tölti. Az utolsó fázisban érszűkületi fekélyek alakulnak ki, majd üszkösödik a seb. Ilyenkor már csak amputációval lehet megállítani a betegséget. Magyarországon évente csaknem 7500 végtagot amputálnak érszűkület miatt.

Fájdalommentes vizsgálatok

Éppen ezért nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése. Erre fájdalmatlan vizsgálatok állnak rendelkezésre, pl. a Color Doppler, a végtag ultrahang-vizsgálat, mely megmutatja az érszűkület helyét, s fokozatát. A kezeléshez néhány fajta gyógyszer áll rendelkezésünkre. Ezeket otthoni használatra írjuk ki a betegeknek, de csak akkor van értelme, ha abbahagyja a dohányzást. Vérzsírcsökkentőt is adunk, és diétát is előírunk. Ha a klinikán fekszik a beteg, kúraszerűen infúzióban adunk értágítót évente kétszer-háromszor. Érsebészeti beavatkozás is történhet, ha hosszú érszakasz záródott el. Például áthidalásos (bypass) műtétet végeznek, az elzárt érszakaszt a beteg testéből vett érrel, vagy műérrel áthidalják. Tíz érszűkületes beteget a saját őssejtjükkel kezeltünk, 2006-ban. Kilenc betegnek begyógyultak a sebei, máig sem kellett csonkolni a lábujjaikat. Egy beteg lábát nem sikerült megmenteni, neki előrehaladott állapotban volt a betegsége.

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.