2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Alvásvizsgálat sofőröknek

Tavaly áprilistól él a13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosítása a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról. Eszerint a háziorvosnak rá kell kérdeznie a jogosítványát megújító beteg alvásproblémáira.


Az alvásproblémák között a gépjárművezetés szempontjából az egyik legfontosabb a légzéskimaradással járó horkolás (alvási apnoe). Ez az állapot túlzott nappali aluszékonysághoz vezet. A háziorvosnak a beteg kikérdezése mellett ajánlott kitöltetni a szűrővizsgálathoz szükséges, a nappali álmosságot vizsgáló tesztet is, angolul az EPWORTH-tesztet.

Kövérség, magas vérnyomás

A légzéskimaradásos horkolás főként a kövér, középkorú, magas vérnyomással élő, cukor-, vagy szívbeteg férfiakra jellemző. Általában házastársuk panaszkodik a horkolásra. Ez a fajta horkolás veszélyes, ugyanis hiába fekszik le időben a beteg, és hiába alszik eleget, nem piheni ki magát. A betegek napközben álmosak, éjszaka nyugtalanul alusznak, oxigénhiányos állapotban vannak, izzadnak, toilett-re járnak, nem pihen meg a szervezetük. Hajnali vérnyomásuk magas, reggel nehezen térnek magukhoz, álomittasak, gyakran fáj a fejük, nappal is elálmosodnak, unalmas helyzetekben gyakran elalszanak, pl. munkahelyen, iskolában, hiába töltenek elég időt alvással. Vagy lecsukódik a szemük autóvezetés közben, s lesodródnak az útról. A rendelet a volán melletti elalvástól akarja megvédeni a sofőröket, és megelőzni a baleseteket – mondta Magyar Mária Tünde, a Neurológiai Klinika egyetemi docense.

Hiányos rendelet

Az alvászavarra gyanús betegeket alváslaboratóriumba utalja be a háziorvos. Azt gondoltuk, hogy nagy lesz az érdeklődés a rendelet megjelenését követően a neurológiai klinikai laboratóriumunk iránt, de nem látványos a forgalomnövekedés, továbbra is három hónap a várakozási idő. Ha megállapítja az orvos a betegséget, évente kell megjelenni alváslaboratóriumi ellenőrzésen. Az alvászavar közepes fokú, ha a betegnek 15-29 alvásóránkénti légzéskimaradása van. Súlyos, ha 30 vagy annál több. A rendeletnek azonban vannak hiányosságai: akinek óránként több, mint 15 légzés szünete van, az csak az alvászavarát kezelve kaphat jogosítványt. A légzésszüneteket légsínterápiás eszköz használatával lehet megszüntetni. A készülék felírható társadalombiztosítási támogatásra is, ám a TB csak a súlyos, tehát alvásóránkénti 30 légzésszünetet produkáló betegnek támogatja a légsínterápiás készüléket. A 15 és 30 közötti légzésszünetet produkáló betegek légüres térben vannak, nekik nem jár támogatás. Ők horkolásgátló szájprotézist kapnak, de annak nem olyan jó a hatásfoka, mint az előzőekben említett légsínterápiás eszköznek. Azok, akiknek 30 feletti a légzésszünetük száma, csak akkor kaphatnak egészségügyi alkalmassági igazolást gépjárművezetésre, ha rendszeresen, legalább napi 4 órán át használják a készüléket, és ha megfelelő a kontrollvizsgálat során mért eredményük. A készülékben memóriakártya van, ezért az orvos tudja ellenőrizni annak használatát.

Fogyás, alkoholfogyasztás csökkentése

A betegség az életkor előrehaladásával súlyosbodhat. Ezt elősegítheti a kövérség, társbetegségek jelenléte, mint pl. szívbetegség, altató-és nyugtatószerek szedése. Akit a háziorvos beutal alvásvizsgálatra, annak egy diagnosztikai éjszakát kell bent töltenie az alváslaborban, s ha a vizsgálati eredmények alapján bebizonyosodik betegsége, még egy éjszakát kell bent aludnia, s beállítják a légsínterápiás készüléket. A betegség megelőzésének s a már kialakult betegség enyhítésére jó orvosság a fogyás, a dohányzás abbahagyása. Az esti alkoholfogyasztás csökkentése is sokat enyhíthet a tüneteken.


Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.