2018. December 16. Etelka, Aletta nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Ne vegyük félvállról – a vállízületi fájdalom

A váll fájdalma az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, melynek oka a vállízület egyedi szerkezetével magyarázható. Míg ízületeink többségénél azok stabilitását csontos képletek szavatolják, addig a váll esetében a felkarcsont feje csak sekélyen simul bele a lapocka oldalsó felszíne által alkotott vápába, s az ízület feszességét a környező izmok, szalagokeredményezik.


A vállízület stabilitását biztosító izmokat együttesen rotátor köpenynek nevezzük. A rotátor köpenyt alkotó az izmok és inaik a váll minden irányba való mozgása miatt nagy igénybevételnek vannak kitéve, ráadásul az inak csontos alagutakon keresztül bújnak át. A rotátorköpenyt alkotó inak leggyakrabban a vállcsúcs alatti alagútban károsodhatnak a környező csontok általi összenyomatás, sérülés miatt. Ráadásul az itt elhelyezkedő nyáktömlőben, melynek legfontosabb szerepe az inak és csontok közötti súrlódás csökkenése, krónikus gyulladás alakulhat k. Ennek következménye mészlerakódást lehet. 

Felkarba sugárzó fájdalom

Rotátorköpeny sérülésére, az inak gyulladására utal, ha a kar oldalra emelésekor a váll magasságában fájdalom érezhető, mely a felkarba sugárzik. Néhány egyszerű, hétköznapi mozdulat is fájdalmassá válik, ilyen lehet autóban a biztonsági öv eléréséhez szükséges hátranyúlás, a kar felemelése fésülködés során. A fájdalom először csak mozgáskor érzezhető, később nyugalomban, elsősorban éjszaka, az érintett oldalra való ráfekvéskor is. Ha tartósan fennáll, akkor a rotátorköpenyt alkotó izmok és inak hajlamosak zsugorodni, a váll mozgása jelentősen beszűkül, és a befagyott váll szindróma jön létre.

Pihentetés után tornáztatás

A rotátorköpeny károsodás létrejöttéért esetenként hirtelen nagy megterhelés felelős, gondoljunk csak egy megfelelő bemelegítés nélkül végzett súlyzós gyakorlatra egy fitneszteremben, de ennél is gyakoribb a kis terhelés ellenében végzett ismétlődő mozdulatok oki szerepe. Nem véletlen, hogy a rotátorköpeny károsodásából származó vállfájdalom igen gyakori a fodrászok között és más olyan foglalkozást végzőknél, akik karjukat megemelve dolgoznak. Esetenként tartósan fej felett végzett otthoni munka, mint a falfestés, függöny leszedése vagy felrakása is okozhat vállfájdalmat. Ilyenkor javasolt a fájdalmas mozdulatok kerülése, a váll 1-2 napig tartó nyugalomba helyezése. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezt követően törekedni kell a váll óvatos tornáztatására, hogy a mozgás beszűkülését megelőzzük. Ugyancsak a fájdalom kezdete utáni első 1-2 napban célszerű a fájdalmas területet hűteni jégzselével vagy fagyasztóból kivett borsóval, kukoricával. A hűtést 2-3 óránként 15-20 percig kell alkalmazni, vigyázni kell arra, hogy a bőr nehogy megfagyjon, ezért célszerű a jég és a bőr közé vékony száraz ruhát tenni. Általánosságban elmondható, hogy a meleg akut sérülés, fájdalom esetén inkább káros, legfeljebb később, a gyulladás idült fázisában lehet hasznos. Ugyancsak használhatók recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő tapaszok vagy egyszerű fájdalomcsillapítók is otthoni terápia során.

Fizikoterápia, injekció

Tartós, elhúzódó esetekben, különösen ha a váll mozgásának beszűkülése észlelhető, célszerű reumatológushoz fordulni. A szakorvosi vizsgálat önmagában is segíthet a baj okát tisztázni, esetenként röntgen, ultrahang vagy MRI vizsgálattal lehet pontosítani, hogy a váll körül mely izom, ín vagy nyáktömlő károsodott. A rotátorköpeny-probléma esetén a helyileg alkalmazott fizioterápiás eljárások sokszor sikerrel alkalmazhatók. Hűtéssel, elektromos áram segítségével bevitt gyulladáscsökkentőkkel (iontoforézis), lézerkezeléssel nemcsak a gyulladás mérsékelhető, hanem következményesen a mozgás is javul. Ultrahangos terápiával az esetleges ízület körüli mészlerakódások kezelhetők sikerrel. Amennyiben az említett eljárások nem csökkentik megfelelően a beteg panaszait, helyileg adott gyulladáscsökkentő injekciók lehetnek sikeresek. Műtéti kezelésre ritkán van szükség, ez legtöbbször a rotátorköpenyt alkotó valamely izom van ín teljes szakadása, vagy más módon nem kezelhető, nagy kiterjedésű mészlerakódás esetén jön szóba. Ha a váll teljesen „befagy”, vagyis a beteg képtelen azt a törzsétől elemelni, ortopédsebészeti beavatkozás során, a beteg bódítása mellett végzett kimozgatás lehet sikeres.

Ízületi gyulladás, szívinfarktus

A vállfájdalom ritkább okai közé tartozik az ízület gyulladása, vagy más néven artritisze. Ez általában a szervezet egyéb ízületeit is érintő, általános gyulladásos folyamat pl. reumatoidartritisz részjelensége, és ilyenkor a hatásos gyulladáscsökkentő kezelés a vállízületi panaszokat is mérsékli. Ugyancsak okozhat rendszerint hosszan tartó vállfájdalmat az ízületet borító porcfelszín károsodása, mely másodlagos csontos kinövésekkel jár a vállízületet alkotó csontok szélein. Hirtelen, nagy erejű külső behatásra tapasztalható heveny fájdalom a váll ficamát jelezheti, ilyenkor a váll körvonala megváltozik. Amennyiben valakinek a vállízülete laza, a ficamok egyre könnyebben, egyre kisebb erőhatásra bekövetkezhetnek. Ebben az esetben baleseti sebészhez kell fordulni, a gyakori vállficamok pedig specialista által végzett műtéttel előzhetők meg. Bár nem tartozik a váll szorosabb értelemben vett rotátor köpenyéhez, a kétfejű karizom, a bicepszina a váll elülső felszínénél ered. Az izom túlterhelése szintén okozhat váll körüli fájdalmat, mely az elülső felszín mentén a legerősebb.
Ugyancsak meg kell említeni, hogy belső szervi betegségek is társulhatnak váll körüli fájdalommal. Szívinfarktus esetén a mellkasi fájdalom a vállba, míg epeköves fájdalom esetén a jobb oldali bordaiv alatti fájdalom a lapockába sugározhat. Ezeknek a belszervi eredetű vállfájdalmaknak közös jellemzője, hogy a váll mozgatásával nem provokálhatók.

Rendszeres torna

A vállízület és a környező izmok, inak és szalagok a szervezetünk egyik legsérülékenyebb részét képezik. A megelőzés szempontjából fontos a rendszeresen végzett, nem túl megerőltető testmozgás, mely az váll-, hát- és nyakizmok erősítésével csökkenti a későbbi károsodások veszélyét. Amennyiben vállfájdalom alakul ki, az 1-2 napos fizikai kímélet, hűtés és egyszerű fájdalomcsillapítók képesek a panaszokat csökkenteni. Ha ezek az egyszerű módszerek nem vezetnek eredményre vagy a váll mozgásának beszűkülése észlelhető, javasolt szakorvoshoz fordulni.

Dr. Szántó Sándor
adjunktus,
Reumatológia,
Belgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.