2018. Október 18. Lukács nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Rendszeres szájápolás, egészséges fogazat

A fogászati prevenció célja általában a szájüreg és a fogazat betegségeinek megelőzése, kifejlődésük meggátolása, illetve korai felismerésén keresztül a betegségek időben történő, hatékony gyógyítása.


A jó egyéni szájhigiénia alapja a fogmosás. Lehetőség szerint minden étkezés után, de legalább naponta kétszer, reggel és este mossunk fogat. A fogmosás ideje 4-5 percig tartson, minden felszínt meg kell tisztítani (külső, belső, rágófelszín), a fogkefénket a fognyak és az ínyszél határán tartva, körkörös mozdulatokkal az ínytől eltávolodva söpörjük ki a lepedéket. A fogmosásnak egyben ínymasszázsnak is kell lennie, ezáltal javul az íny vérkeringése. Nem kell nagyra nyitni a szánkat, mert akkor a pofaizmok ráfeszülnek a hátsó fogakra, így azok külső oldalait nem érjük el. Az újabb kutatások azt mutatják, ha savas ételt – például gyümölcsöt – eszünk, ideiglenesen megváltozik fogzománcunk szerkezete és egy időre sérülékennyé válik. Ezért azt javasolják, hogy a savas étel fogyasztását követő 30 percen belül ne mossunk fogat, csak utána.

Fogkefe

A fogkefe lehet hagyományos és elektromos. Hagyományos fogkefénk sörtéje puha vagy közepes keménységű legyen, a túl kemény sörtéjű fogkefe nyaki kopást okoz, ezáltal fognyaki érzékenység alakulhat ki. Fogkefénket 3 havonta le kell cserélni, vagy akinek valamilyen szájfertőzése volt (gombás szájfertőzés), akkor azonnal. Egy ép sörtéjű fogkefével, 30 százalékkal jobban tudjuk végezni a fog tisztítását, mint az elhasználódott sörtéjűvel. Az elektromos fogkefe jó szolgálatot tehet az alapos tisztításban, de elsősorban felnőtteknél, akik már birtokában vannak a precíziós kézmozgásoknak, és hagyományos fogkefével is helyesen tudnak fogat mosni. Azoknál is hasznos segédeszköz az elektromos fogkefe, akik koruknál fogva vagy betegségük miatt a szokványos fogkefével nem tudnák olyan alaposan megtisztítani a fogaikat (pl. a kéz remegése, az ujjak ízületi gyulladása esetén). Az elektromos fogkeféhez tartozó fejeket 3 havonta szintén le kell cserélni. A kereskedelemben elérhetők speciális fogkefék is. Az egyik ilyen változat az egycsomós fogkefe, melynek kicsi a feje és egyetlen csomó sörtéje van. Tökéletes a fogak közötti nagyobb rések, hidak alatti lepedék eltávolítására, valamint a hátsó fogak legtávolabbi felszínének az elérésére is. A másik eszköz a fogköz tisztító fogkefe, ami leginkább egy mini üvegmosó keféhez hasonlítható: a feje hajlított drót, amelyből minden irányban apró sörték állnak ki. Ez a kefe a fogak közötti, íny közeli résekbe, illetve a fog és az íny találkozásánál megbúvó lepedék eltávolítására alkalmas.

Fogkrém

A fogkefe társa a fogkrém, melynek legfontosabb feladata, hogy dörzsölő és habzó anyagaik révén aktívan segítse a fogkefe lepedékeltávolító hatását, ezen kívül fluoridokat képes bejuttatni a szájüregbe, melyek megállítják és visszafordítják a fogszuvasodás folyamatát, valamint ínybetegségeket megelőző hatással is rendelkeznek. A fluorid beépül a fogzománcba, ellenállóbbá teszi azt a fogszuvasodással szemben, és gátolja a foglepedékben található baktériumok fejlődését. Léteznek speciális fogkrémek, melyek fogszuvasodást gátló és a lepedék eltávolító hatás mellett speciális hatásokkal is rendelkeznek (pl. az ínygyulladást, a fogkőképződést, a rossz lehelet kialakulását segítenek megelőzni, csökkenteni vagy megszüntetni a fognyaki érzékenységet, és vannak fehérítő hatásúak is). Fontos tudni, hogy a fogkőképződést gátló fogkrémek a meglévő fogkövet nem oldják, kizárólag fogkő-eltávolítás után hatásosak, az újonnan képződő fogkő kialakulását gátolják meg.

Fogselyem

Fontos szájhigiéniás eszköz a fogselyem. Sokféle típusú létezik, köztük – viaszolt, nem viaszolt –, valamint különböző ízesítésű fogselyem. A fogselyem napi használatát ajánljuk fogmosás után. Ugyanis fogkefével nem férünk hozzá a szomszédos fogfelszínek összefekvő oldalaihoz, így a lepedék észrevétlen marad a fogfelszínek kb.40 százalékán. Kapható olyan „csúzli” szerű eszköz is, amelyen a fogselyem ki van feszítve. Ennek segítségével még a hátsó fogak közé is be tudunk férkőzni. A fogselyem csak a szorosan álló fogak közötti rések tisztítására alkalmas. A koronák, hidak viselőinek a speciális fogselymet, az úgynevezett superfloss-t ajánlunk, ez a merev szállal kezdődő fogselyem könnyen bevezethető a hidak alá, így a szivacsos részével a híd test alatt megtapadt lepedéket is el lehet távolítani.

Nyelvtisztítás

A nyelv tisztítása is fontos része a szájüreg tisztán tartásának. A nyelv felszíne barázdált, a kis barázdákban a lepedék könnyen lerakódhat. A szájüregben megtalálható baktériumok a fehérjetartalmú anyagok lebontása során nagy mennyiségű kénhidrogént termelhetnek, mely miatt kellemetlen szájszag tapasztalható. Nagyon fontos a nyelv rendszeres tisztítása, főleg szájszag estén. Erre a hagyományos fogkefe is alkalmas, esetleg az újabb típusú fogkefék fejének hátoldalán található dörzsölő gumifelszín, ám még jobb a speciális nyelvtisztító-és kaparó eszköz.

Fogínyzuhany, szájöblítők

Megemlítem még az fogínyzuhanyt, amelynek célzott vízsugara olyan helyeket is képes tisztítani, amelyeket a fogkefe nem, vagy nehezen. Fontos, hogy mindig az íny felől a fog koronai része felé irányuljon a vízsugár, ellenben a fogíny alá préselhetjük a lepedéket, ami gyulladást okozhat. A tartályba töltött különböző leheletfrissítő, gyógynövényes vagy kezelés céljából felírt, gyulladás gátló hatású szájvizek célba juttatásával még fokozható a kedvező hatás. A szájzuhany használata csak megfelelő fogmosás és fogköz tisztítás után indokolt. Kiegészíthetjük a napi fogmosást különböző szájöblítők használatával. Egyes szájvizek antibakteriális hatással rendelkeznek, de ezek nem állandó használatra valók, mert minden baktériumot elpusztítanak, nem válogatnak: a szájüreg normál baktérium flóráját is kiirthatják. Vannak szájöblögetők a kóros szájüregi elváltozások kezelésére, melyet csak az orvos által meghatározott ideig szabad használni, mert elszínezi a fogakat.

Önellenőrzés, esti szájápolás

Magunk is ellenőrizhetjük, hogy jól mostunk-e fogat. Ha tükör előtt egy fogpiszkálót óvatosan végighúzunk fogaink felszínén az ínyünk mentén, könnyedén ellenőrizhetjük, hogy maradt-e rajta lepedék. Nyelvünkkel a fogainkon végigsimítva is érezhetjük, sima-e a felszín, jól csúszik-e? Vannak lepedékfestő tabletták, melyek szintén segítségünkre lehetnek. A tablettát fogmosás után szét kell rágni. A fogak azon felszínén, ahol lepedék maradt, ott elszíneződés látható, és a fogmosást meg kell ismételni. Kiemelt fontosságú az esti szájápolás elalvás előtt. A fogak felületén megtapadt ételmaradékok éjszaka okozhatják a legnagyobb károkat, mivel a nyelv és az ajkak, amelyek napközben folyamatosan ledörzsölik és tisztítják a fogak felületét, velünk együtt alszanak. Hasonlóan a nyálmirigyek tevékenysége is csökken, amelyek a nyál kibocsátásával hígítják a szájban nap közben esetleg felhalmozódó káros anyagokat és így akadályozzák a lepedékek kialakulását. A szájüreg nedves és meleg közege, főleg éjszaka a baktériumok számára maga a paradicsom, ahol kedvükre szaporodhatnak.

Betegségmegelőzés

A szájat és a fogakat érintő betegségek káros hatást gyakorolnak az egész szervezetre, mely által létrejöhetnek a gócbetegségek, de a megfelelő szájhigiénia megakadályozza, vagy lassítja a kóros folyamatok kialakulását. Ehhez azonban szükségünk van a helyes fogmosási technika elsajátítására és annak mindennapi gyakorlására. A szájüregi betegségek megelőzésnek fontos része, a gondos szájápolás mellett a rendszeres (félévenkénti) fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétel, ami magában foglalja a fogszuvasodás, a fogágy-betegség és az egész szájüreg vizsgálatát, beleértve a rákmegelőző állapotok felismerését. Ennek keretében megtörténhet a fogak megtisztítása a lepedéktől, fogkőtől, melyet fogorvos, vagy szájhigiénikus végezhet. Fontos szájüregünk otthoni, rendszeres önvizsgálata is. Ha szájüregünk nyálkahártyáján, az ínyen, a nyelven és a nyelv alatt fehér vagy piros foltot látunk, vagy folytonossági hiányt, szövetszaporulatot, és az két hét alatt sem múlik el, akkor szakemberhez kell fordulni. A kóros elváltozások kockázatát növeli a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Gulyáné Jósvai Ildikó
fogászati szakasszisztens
Fogorvostudományi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.