2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Általában nyomtalanul gyógyul az agyrázkódás

Az agyrázkódás (commotio cerebri) az agy olyan reverzibilis sérülése, amely a koponyát ért hirtelen bekövetkező külső mechanikai erőbehatás során alakul ki.


Az agy stabilitását és ebből adódó zavartalan működését anatómiai szempontból számos képlet biztosítja. Ezek közül a legfontosabb az agyállomány és a koponyacsont közötti térben elhelyezkedő agyvíz (liquor), amelynek egyik fő szerepe az agy koponyacsonthoz való ütközésének kiküszöbölése. Ezáltal az agyvíz gyakorlatilag elosztja, elnyeli az ütközési energiát és jelentős mechanikai védelmi funkciót lát el. Amikor azonban a fejet (esetleg a testet) nagymértékű ütődések (és abból adódó rázkódások) érik, ez a funkció nem tud kellőképpen érvényesülni, az agynak a hirtelen bekövetkező oda-vissza csapódása agyrázkódáshoz vezethet. A leggyakoribb kiváltó okok a balesetekből adódó esések, ütődések, de az agyrázkódás az esetleg súlyos sérülésekkel járó sportot űző egyéneket (bokszolók, focisták, síelők) is érintheti. Idegsebészeti-neurológiai szempontból az agyrázkódás olyan sérülés, mely átmeneti eszméletvesztéssel járhat ugyan, de utána objektív tünet nem alakul ki, és a képalkotó vizsgálatok sem igazolnak az agyállományban sérülésből származó eltérést.

Eszméletvesztés

Fontos tudni, hogy agyrázkódást okozó fejsérülést követően az agy működésében néhány másodpercnyi zavar áll be. A sérült beteg számára rendkívül fontos a megfelelő elsősegélynyújtás (eszméletlenség esetén stabil oldalfekvés; légzés- és keringés megfigyelése), valamint az orvosi vizsgálat. A tünetek palettája igencsak szélesnek bizonyul, melyeknek a koponyát ért erőhatás mértékétől függő súlyossága egyénenként változik. Az esetek többségében a pár perces eszméletvesztésen kívül a legtipikusabb tünetek közé tartozik a változó intenzitású szédülés, hányinger, hányás, a beteg felállásakor érzékelhető ortosztatikus vérnyomásesés, fejfájás, érzészavarok (mint a fülzúgás, fülcsengés, homályos látás), rossz közérzet (levertség), aluszékonyság és emlékezetkiesés (amnesia). A congrad amnézia esetén az emlékezetkiesés az agyrázkódást kiváltó trauma idejére terjed ki, míg a retrograd amnéziában szenvedő beteg közvetlenül a baleset előtti időszakra nem emlékszik. Anterográd amnéziáról akkor beszélünk, ha a páciens a sérülést követő események felidézésére képtelen.

Megfigyelés

Az agyrázkódás általában ártalmatlan, spontán gyógyuló kórkép. A hamar tünetmentessé váló betegeknél a radiológiai vizsgálat sem kötelező. Néha azonban előfordul, hogy az agyrázkódás súlyos koponyaűri vérzés bevezető tünete lesz, és órákkal később az átmenetileg panaszmentes beteg ismét rosszul érzi magát, és fejfájás, végtaggyengeség, beszédakadozás vagy egyéb kiesési tünet jelentkezik. Az átmeneti feltisztult időszakot hívjuk lucidum intervallum-nak („világos időköz”), mely minden esetben sürgős CT-vizsgálatot tesz szükségessé. Bár az agyrázkódás nem igényel kezelést, az ismételt állapotrosszabbodás időbeni észlelése miatt a sérültek 48 órás, fekvőintézetben történő megfigyelését javasoljuk.

Fejfájás, memóriazavar

Bár az agyrázkódás szerencsére általában nyomtalanul gyógyul, ritkán előfordul, hogy néhány tünet hetekkel az agyrázkódás után hosszútávon is fennmarad. Ide tartozik pl. a hetekig vagy akár hónapokig tartó fejfájás (postcommotios fejfájás), ill. még ritkábban a tartós meglassultság, memóriazavar, enyhefokú zavartság (postcommotios demencia).
Agyrázkódást követően 2-3 hét pihenés, fizikai megerőltetés, sportolás mellőzése és újabb koponyasérülés veszélyével járó tevékenységek elkerülése, valamint tüneti terápiaként fájdalmak esetén fájdalomcsillapító gyógyszerek szedését javasoljuk.



Dr. Klekner Álmos
egyetemi docens
Idegsebészeti Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.