2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az arcon is jelentkezhet az övsömör

Az övsömör (herpes zoster) az érzőideg lefutása mentén jelentkező, rendkívül kellemetlen, hólyagos gyulladással járó vírusos betegség. Szinte mindig a test vagy az arc fél oldalán jelentkezik egy sávban (mint egy öv), innen ered köznapi neve is: övsömör.


Ugyanaz a vírus okozza, mint a bárányhimlőt (Varicella-Zoster Vírus). A bárányhimlő lezajlása után a vírus a szervezetben marad, az idegsejtek dúcaiban rejtőzködik el, akár évtizedekig is elbújva. Egy kiváltó tényező hatására a vírus újra aktiválódik, és terjed az adott érzőideg lefutása mentén fájdalmas, apró, csoportos hólyagcsákat hagyva maga után. Ugyanis a bőrbe jutó vírus a sejtekben szaporodik, ezáltal a sejtek elpusztulnak, és az elhalt hámsejtek helyén megjelennek a csoportokba rendeződött hólyagok. A provokáló tényező néha nyilvánvaló, pl. az immunrendszert gyengítő egyéb fertőzés, esetleges gyógyszerszedés, ill. műtét, kimerítő stressz, vagy pszichés megterhelés. Ritkán bárányhimlős gyermek közelsége is provokálhat zosterfertőzést, sőt előfordulhat, hogy a túlzott napozás is fokozhatja a vírus újraaktiválódását. Az esetek túlnyomó részében azonban semmilyen ok nem észlelhető.

Kiütések

A kiütések leggyakrabban a törzsön és az arcon jelentkeznek, de bármely bőrfelületen megjelenhetnek az érzőidegek bőrbeidegzésének megfelelően. Hőemelkedés, tünetei láz, spontán fájdalom, zsiborgásérzés, esetleg viszketés vezetheti be vagy kíséri a bőrtüneteket. A kiütések általában égő érzéssel járnak, gyakori a fájdalom, mely akár a kiütések kialakulása előtt 2-3 nappal is kezdődhet. A fájdalom lehet enyhe, de elviselhetetlenül kínzó is, előfordulhat, hogy vakbélgyulladást, veseköves vagy epeköves rohamot utánoz. Leggyakoribb megjelenési terület a törzs, a végtagok bőre, de gyakori a homlok, a halánték és a fejtető bőrének hólyagosodása is. Arcérintettség esetén a szem és a fül is érintett lehet, ilyenkor szemhéjödéma és szaruhártyafekély is könnyen kialakulhat. Ezért arcra lokalizált övsömör esetén szemészeti szakvizsgálat javasolt.

Gyógyulási hajlam

A szokványos lefolyású zoster-fertőzés a fájdalom jelentkezése után 2-5 nappal alakul ki, kezdetben halvány vörös foltok formájában a törzs egyik oldalán. Majd a hólyagok több hullámban általában 4-7 nap alatt fejlődnek ki és állnak fenn. Később a hólyagok felnyílnak és nedvedzenek. Ekkor a legfertőzőbb a betegség. A hólyagok kb. 1 hét alatt beszáradnak, és tetejüket pörk fedi, melyek 2-3 hét múlva esnek le. Helyükön halvány barna elszíneződést, esetleg apró heget hagynak. Előfordulhat az átlagostól eltérő, úgynevezett szövődményes lefolyású övsömör is. Ezekben az esetekben a hólyagok felválása után a hámfosztott területek felülfertőződnek, pl. baktériumokkal, és ekkor gennyes sebek keletkezhetnek, melyek mély ulcusokká is alakulhatnak. Ezek a mély hámdefektusok nehezebb gyógyulási hajlamot mutatnak, és maradandó heggel gyógyulnak. A hólyag leválásával (ruha dörzsölés, törölközés) a kórokozók kiszabadulásával akár teljes testen is megjelenhetnek újabb apró hólyagok. Főleg idősebb korban jellemző, hogy a fájdalom akár hónapokig is fennállhat a kiütések elmúlása után (posztherpeszes neuralgia), mely elsősorban időjárás változáskor fokozódhat. Súlyos szövődményként vakság, arcidegbénulás és íz-érzészavar, dobhártya-átfúródás, idegi hallásvesztés is kialakulhat. Ritka szövődmény az agyvelő- és a tüdőgyulladás.

Hatásos kezelés

A kialakult herpes zoster ellen hatásos antivirális kezelés áll rendelkezésre. A terápia a tünetek súlyosságát csökkenti. A panaszokat nem azonnal szünteti, de gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a posztherpeszes neuralgia gyakoriságát, súlyosságát, így különösen fontos adása legyengült és idős embereknek, a tünetek megjelenésekor azonnal. Erős fájdalom esetén a fájdalomcsillapító adása is indokolt, de a posztherpeszes neuralgiában ezek gyakorlatilag hatástalanok. Ilyenkor speciális, az idegrendszerre ható gyógyszerekre van szükség. A gyulladt bőrre, a hólyagokra és a hámfosztott területekre hűsítő rázókeveréket, fertőtlenítő oldatot és hámosító kenőcsöt javaslunk. Fontos a terület izolálása, vagyis be kell kötni az elváltozást. A bárányhimlő ellen létezik élő, legyengített vírust tartalmazó vakcina, melyet Európa több országában és az Egyesült Államokban is rutinszerűen alkalmaznak. Számos vizsgálat igazolta az oltás magas hatékonyságát, a legtöbb európai országban a bárányhimlő (varicella) elleni védőoltás törzskönyvezése mégsem vezetett az oltás tömeges alkalmazásához. Ez talán azzal magyarázható, hogy a varicella a többi gyermekkori fertőző betegségnél enyhébb lefolyású. Így a vakcinát csupán a magas kockázati csoportba tartozók oltására használják. Érdemes ajánlani minden 12-18 hónapos egészséges csecsemőnek és minden fogékony (immunszupprimált) gyereknek a 13. születésnapját megelőzően, emellett minden magas rizikócsoportba tartozó egyénnek. Érdemes lenne a rutinszerűen alkalmazott oltási naptárt kibővíteni egy tetravalens oltóanyaggal (morbilli-mumpsz-rubeola-varicellamely a haszon-ráfordítás vonatkozásában hosszú távon megtakarítást eredményezne.

Dr. Irinyi Beatrix
adjunktus
Bőrgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.