2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A dohányzás ízületi gyulladást is okoz

Szinte közhely, hogy a dohányzás szív-érrendszeri betegséget, rákot okoz. A reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz, RA) és sok más gyulladásos reumatológiai betegség (pl. lupuszbetegség, szkleroderma) kialakulásában is örökletes és környezeti, életmódi tényezők vesznek részt.


Ezt az egyetemen is így tanítják, de az elmúlt évekig nagyrészt közhely volt. A genetikai tényezők széleskörű megismerése mellett kevés direkt bizonyíték igazolódott a környezeti tényezők szerepét illetően. Mindig is voltak adatok a vegyszerek szklerodermát, a napfény lupuszt vagy éppen a vírusfertőzés artritiszt kiváltó szerepére vonatkozóan, de ezek nem voltak erős bizonyítékok. Az elmúlt évtizedben fény derült a genetika, az autoimmun-gyulladásos jelenségek és a dohányzás egyfajta „Bermuda háromszögére”. RA-ban az autoimmunitást kiváltó egyik legfontosabb tényező az ún. citrullináció, amikor is a szervezet fehérjéiben található arginin nevű aminósavat egy enzim egy másik, nem természetes aminósavvá, citrullinná alakítja. A citrullináció sokféle külső hatás következtében alakul ki. Ismertté vált, hogy a citrullin sokkal „immunogénebb", mint az arginin, vagyis ha a szöveti fehérjékben több citrullin van, akkor nagyobb eséllyel termelődik ellene autoimmun ellenanyag, amely a szervezet saját szöveteivel, szerveivel is szembe fordul RA-ban mind az ízületben, mind a tüdőben, illetve a száj nyálkahártyán sok olyan fehérje van, amely sok arginint tartalmaz. Kiderült, hogy főleg genetikailag fogékony egyéneknél a dohányfüst a szájüregben és a légutakban az arginin tartalmú fehérjéket citrullinálja, ami a citrullinált fehérjék elleni autoellenanyagok termelődését indítja el a légutakban és az ízületeket bélelő szövetben is. Ennek többféle lépésen keresztül autoimmun gyulladás lesz az eredménye. A hipotézist alátámasztja, hogy az RA-s betegek kétharmadánál ezek az ellenanyagok (autoantitestek) kimutathatók, már évekkel a betegség kezdete előtt is. Megválaszolandó kérdés még, hogy milyen környezeti tényezők vezetnek RA-hoz a nem dohányzóknál, hiszen ilyen beteg is bőven van. A citrullinációt összefüggésbe hozták, bár a dohányzásnál kisebb mértékben, az elhízással, a túlzott kávéfogyasztással (napi 1-2 dupla azért belefér) és a fogamzásgátlók szedésével. Jó hír viszont, hogy a kismértékű vörösbor-fogyasztás – úgy tűnik – csökkentheti a RA kialakulásának esélyét. Még egy érv, hogy dobjuk el azt a füstölgő rudacskát, főleg ha családunkban már volt vagy van autoimmun beteg.


Dr. Szekanecz Zoltán
tanszékvezető
Reumatológia Tanszék
Belgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.