2018. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A vesedaganat

Férfiaknál a daganatos betegségek közül a leggyakoribb a prosztatarák. Ezt követi a húgyhólyag, majd a vese, a here, és végül a hímvesszőrák. A vesedaganat nem túl sűrűn fordul elő, de magas a belőle következő halálozások száma.


Fenti tényeket dr. Berczi Csaba, az Urológiai Klinika adjunktusa mondta, majd folytatta: a betegség kialakulásának oka – hasonlóan a többi rákbetegséghez – nem tisztázott. Kockázati tényezői a dohányzás, az elhízás, a magas vérzsírszint. A betegség gyakrabban fordul elő nehézfémekkel (pl. higany, ólom, kadmium) dolgozóknál, és bizonyos genetikai eltérésekkel születetteknél, így pl. a von Hippel-Lindau tünetegyüttessel élőknél. Jórészt feltáratlan, hogy mi vezet a veserák kialakulásához. Viszont óriási a haladás a kór megállapítása terén.

Korszerű vizsgálatok

A statisztika szerint növekszik a vesedaganatok száma, de ezeket az adatokat az utóbbi 10-20 évhez, a képalkotó vizsgálatok (pl. ultrahang, CT) megjelenéséhez kell viszonyítani. Az utóbbi évtizedekben az ultrahang-vizsgálat (UH) mindennapos lett, elérhető a CT- vizsgálat, melyekkel korai szakaszában felismerhető és gyógyítható a daganat. A gyógyítás szempontjából fontos, hogy a daganatot akkor ismerjék fel, amikor még csak a vesében van, tehát nem terjed rajta túl, nem fonja be a környező szerveket, és nem ad áttétet távoli szervekbe. Évtizedekkel ezelőtt akkor keresték fel a betegek az orvosokat, ha véreset vizeltek, hasi, és deréktáji fájdalmaik voltak, valamint már tapintható volt a daganat. Napjainkban az esetek 40-70 százalékában nincs tünete a betegségnek, mert az egyéb betegségek, pl. magas vérnyomás gyanúja miatt végzett képalkotó vizsgálatok mellékleleteként mutatják ki a daganatot. Tehát azért több a beteg, mert a diganosztika fejlődése miatt idejében felismerik a betegséget.

Műtét, gyógyszeres kezelés

A daganat stádiumától, a beteg állapotától és társbetegségeitől függ a kezelés. Ha csak a vesére terjed ki, akkor műtét vár a betegre. Az eredmények biztatóak, a betegek 85 százaléka túléli a műtétet követő 5 évet. A siker köszönhető a szemlélet, a műtéti típusok és a technika fejlődésének. Ha 7 centiméternél kisebb a daganat, és elhelyezkedése megengedi, akkor arra törekednek a sebészek, hogy csak a daganatot vegyék ki, és ne az egész vesét. Igaz, hogy mindenkinek két veséje van, de ha az egyik ép, és a másikban van a daganat, akkor is meghagyják a daganatos vese ép részeit – ha lehetséges. De ha a daganat beszűri a vese nagy részét vagy a veseartériát, akkor eltávolítják a daganatos vesét. A technika a hagyományos nyílt műtéttől az 1990 óta használatos laparoszkópos technikán át a Magyarországon nem alkalmazott robot asszisztált laparoszkópos műtétekig terjed. Ha a daganat nagy, és összekapaszkodott a környezetével, akkor a nyílt műtét biztonságosabb. A laparoszkópos műtét során 3-4, a bőrön át vágott nyíláson juttatják be a sebészek a csövekben vezetett eszközöket, melyek végén optikai rendszer és fényforrás is van. A műtétet ezekkel az eszközökkel végzik úgy, hogy képernyőn kivetítve látják a műtéti területet. Csak a daganat eltávolítása során a laparoszkópos operáció tovább tart a nyitott műtétnél az érkirekesztés elvarrása miatt, ez pedig ronthatja a veseműködést. Az a cél, hogy a szerv oxigén ellátása minél kevésbé károsodjon.
Ha a daganat túlér a vesén, 50 százalék az 5 éves túlélés arány, ha megjelent az áttét, akkor kevesebb, mint 50 százalék. Áttét esetén gyógyszeres kezelést kap a beteg, és a rendszeres kontrollvizsgálatok eredményének függvényében egyéb kezeléseket is.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.