2018. Június 25. Vilmos nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Elektromosság okozta balesetek és elsősegély

Közeleg a nyár, a heves zivatarok ideje, sokszor előfordul, hogy villámlás, égzengés is tarkítja a felhőszakadást. Milyen baleseteket okozhatnak a természeti csapások, és hogyan védekezzünk ellene? – kérdeztük a sürgősségi tanszék vezetőjét.


Az áramütés okozta károsodás mértékét alapvetően az határozza meg, hogy milyen típusú baleset történt – kezdte magyarázatát dr. Szabó Zoltán, a Belgyógyászati Klinika Sürgősségi Orvostani Tanszék vezetője. – Az áramütésnél fontos tudni, hogy egyenáram, vagy váltóáram okozta-e az áramütést, ugyanis más-más az élettani hatásuk. A konnektorokban váltóáram folyik, ezzel működnek az elektromos berendezések. Villámcsapás során egyenáram okoz sérülést. Közös bennük, hogy ahol áthaladnak a szervezeten, ott nagymértékben emelkedik a hőmérséklet, túlmelegednek, megégnek a szövetek, a sejtek elpusztulnak. Aki otthonában szenved balesetet, s áramkörbe kerül, annál izomgörcs léphet fel, és előfordulhat, hogy nem tudja elengedni az elektromos áramforrást, így végzetes kimenetelű áramütés áldozatává válik. Mind az egyen-, mind a váltóáram szívritmuszavart okozhat, s bár ezek eltérő mechanizmusúak, következményük mégis a keringés összeomlása lehet. Kérdés: mekkora az áramütés erőssége, hol lép be az áram a szervezetbe, s hol távozik, melyik szervet érinti és milyen súlyos a károsodás mértéke?

Villámcsapás

A villám egyenáram. Aki villámcsapást szenved, azon több millió voltos feszültséggel halad át, és szénné égetheti az áldozat szerveit, végtagját akár le is szakíthatja. A villámcsapásnak késői szervkárosító hatásai is lehetnek, a kimenetelt pedig nagyban befolyásolja, hogy milyen az illető általános állapota. Edzett-e, vagy gyenge, a baleset bekövetkeztét megelőzően pl. elegendő folyadékot fogyasztott-e?

Sürgősségi ellátás

Az áramütést szenvedett beteg sürgősségi vizsgálatakor az orvosok felmérik a baleset mechanizmusát, a sérülés típusát, a beteg általános állapotát. Laboratóriumi módszerekkel vizsgálják, hogy károsodott-e az áldozat szíve vagy más szerve. Eszközös vizsgálatok, így EKG, röntgen, ultrahang, s akár CT, MR elvégzése is szükséges lehet, melyek eredménye megszabja a kezelést. Belső szervi károsodás gyanúja esetén sürgősségi vagy intenzív osztályon monitorozzák a beteg állapotát. Míg korábban több klinikán történtek a különféle vizsgálatok, ma egy helyen, a Sürgősségi Tanszéken elvégezhetők a szükséges diagnosztikai tesztek, segítségükkel megítélhető a sérülés súlyossága. A betegek gyakran gyors ellátást igényelnek, nincs sok idő a cselekvésre. Az ellátás hatékonyságát növeli, hogy előírás szerint a laboreredmények az elküldéstől számított ötven percen belül megérkeznek, és a szakemberek gyorsan dönthetnek a beteg további kezeléséről. A tanszéken dolgozó orvosok és nővérek multidiszciplináris, széles látókörű tudással állnak a gyógyítás szolgálatában.

Óvintézkedések

Amikor a természetben ér utol bennünket a vihar, jó tudni, hogyan védekezhetünk a villámcsapás ellen. Ha éppen vízben tartózkodunk, azonnal menjünk ki a partra, biztonságos helyre. Kerüljük a szabadban a kiemelkedő tárgyakat: magányosan álló fákat, sziklákat, kilátókat, oszlopokat, tornyokat. Ha erdőben csap le a vihar, guggoljunk le összezárt lábbal és térddel. Ha többen vagyunk, 4-5 méter távolságra helyezkedjünk el egymástól. Ha otthon vagyunk, csukjuk be az ajtót, ablakokat, s menjünk el a közelükből. Áramtalanítsunk, húzzuk ki az elektromos eszközök kábelét a konnektorból. A háztartási balesetek megelőzése érdekében használjunk konnektorvédőt. Ezzel ugyanis megelőzhető, hogy a kisgyermek belenyúljon, vagy beledugjon valamilyen apró tárgyat a konnektorba. Elektromos eszközöket ne érintsünk nedves kézzel és nedves környezetben. Megbízható, jól szigetelt készüléket használjunk, és fordítsunk figyelmet a karbantartásra. Cseréljük ki az elöregedett készülékeket, szakemberrel javíttassuk meg az elromlott szerkezeteket!

Elsősegélynyújtás

Ha áramütés tanúi vagyunk, mielőtt elsősegélyt nyújtunk, győződjünk meg arról, hogy biztonságos-e a helyszín. Például ha vizes a fű, áram alatt van a fűnyíró és a földön fekszik a sérült, akkor először áramtalanítsunk az általában a bejárati ajtó mellett található főkapcsolóval. Ha nem tudjuk, hol kell áramtalanítani, a sérültet a feltételezett áramforrástól olyan eszközzel húzzuk el, ami nem vezeti az áramot. Ilyen lehet pl. egy műanyag bot, amelyben nincs fém rész. Csak ezt követően kezdhetjük meg ellátást az előírások szerint. Képesnek kell lennünk eldönteni, a sérült életben van-e? Hangosan szólítsuk meg, rázzuk meg a vállainál. Ha nem reagál, kérjünk segítséget, majd az ún. „érzem, hallom, látom” módszerrel vizsgáljuk, hogy lélegzik-e: hajoljunk közel a mellkasához, nézzük, hogy emelkedik-e a mellkasa, hallgassuk, hogy van-e légáramlás, érezzük-e a tüdejéből kiáramló levegőt. Ha lélegzik, fordítsuk az oldalára, hívjuk a mentőket, és maradjunk mellette kiérkezésükig. Ha a sérült tíz másodperc alatt kevesebb, mint kétszer, vagy egyáltalán nem vesz levegőt, akkor a szabályok szerint újraélesztést kell kezdenünk. Azonnal hívjuk a mentőket a 112-es telefonszámon. A sérültet fordítsuk a hátára, fűzzük össze ujjainkat úgy, hogy egyik kezünkkel a másik kézfejünket fogjuk, s kezdjünk mellkasi kompressziót.
A tanszékvezető végül kiemelte, hogy az orvosi elsősegély és az újraélesztés széleskörű oktatását prioritásként kezelik. Az orvostanhallgatók és egészségügyi dolgozók folyamatos továbbképzése mellett, terveik szerint, az oktatást a nem orvosi szakmák irányába is kiterjesztik.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.