2018. November 17. Hortenzia, Gergő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Daganatos betegek gyógytornája

Elterjedt az a tévhit, hogy az operált, kezelt daganatos betegnek feküdnie kell. Betegségfüggő a testmozgás és a pihenés aránya, ezért ez egyéni tanácsadást kíván. Ha a beteg zárójelentésében gyógytornát tüntetett fel az orvos, vagy külön nem említette annak ellenjavallatát, akkor tornázhat a beteg. Betegsége ismeretében állítjuk össze a gyakorlatokat.


Az onkológiai gyógytorna célja az operáció, sugárkezelés után az operált testrész mozgatása, erősítése, a kóros mozgásformák kialakulásának megelőzése, a szövődmények kivédése, mint a trombózisé, a nyiroködémáé, a légzés beszűkülésé – mondta Szabados Éva Anna az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék gyógytornásza. – A tornát egy életen át kell végeznie. A mozgásterápia kiemelt célja kezdetben a testmozgás tudatosítása, a testtudat kialakítása, a megváltozott testkép elfogadtatása. A tornát érdemes tükör előtt végezni, így a beteg láthatja a fejlődést: érzékeli, hogy jobban mozog, megbarátkozik „új" testével. A radioterápiás gyógytorna-tanácsadás célja eloszlatni a testmozgással kapcsolatos tévhiteket és felhívni a figyelmet a testmozgás fontosságára. Az emlőműtéten átesettek rehabilitációjára irányelv (protokoll) alakult ki. Számos szövődményt ki tudunk védeni gyógytornáva, mint a kar kényszertartásának kialakulását, s az abból következő hegesedést, a nyiroködéma keletkezését. Elmondjuk, hogy különösen vigyázzon a műtött oldali karjára, ne erőltesse túl, ne emeljen, ne cipeljen vele. Rendszeresen mozgassa vállát és karját, ugyanis az kihat gerinctartására, légzésének mélységére is, és megelőzheti vele pl. a féloldaliságot, a gerincferdülést. A tüdőműtötteknek újra meg kell tanulniuk lélegezni. Gyakori jelenség, hogy nem „mernek" levegőt venni, mert félnek a fájdalomtól. Pedig mély lélegzetvételekkel ki kell tágítaniuk tüdejüket, javítani légzéskapacitásukat. Az életmód-tanácsadáson számos kérdésre várnak választ a daganattal operált betegek, mint pl. arra, hogy járhatnak-e masszázsra, elektromos kezelésre, gyógyfürdőbe, vehetnek-e meleg kádfürdőt. Ezekre nemleges a válaszunk, ugyanis arra kell gondolni, hogy fontosabb a daganat kiújulásának megelőzése, mint egyes reumatikus, mozgásszervi panaszok ilyen úton történő kezelése. Meleg kádfürdő helyett zuhanyozni lehet, gyógyfürdőzés helyett úszómedencében úszni. A beteg állapotától és addig végzett testmozgásától függ, milyen testmozgást tanácsolunk. Kezdhet napi tíz percnyi sétával, s az időtartamot növelheti másnaponta néhány perccel. Két-három hét múlva napi fél órás tempós sétára válthat.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.