2018. Június 18. Arnold, Levente nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A vérnyomásmérés száz esztendeje

A vérnyomás nagyságát először lovaknál a nem orvos St. Hales határozta meg úgy, hogy az állatok ütőerébe kanült llesztett és a véroszlop csőben való emelkedését mérte meg 1733-ban.


A fiziológusok a véres úton való vérnyomást és ezen értékek grafikus úton való feltüntetését már régen gyakorolták. Így Karl Ludwig 1847-ben U alakú csövet használt, amelynek egyik szára véralvadást gátló anyagot tartalmazott, a másikban higany, annak felszínén kis lemez, hozzá csatolva egy kormozott papíron a vérnyomást regisztrálta. De embernél ez az eljárás nem jöhetett szóba. Minden vértelen úton való vérnyomásmérés alapja, hogy valamely végtagra vagy ütőérre nyomást fejtve ki, azt az erőt mérjük meg, amely az artéria pulzálását megszünteti. Praktikus volt Samuel von Basch (1883) és Pierre Potain eljárása (1889): az artéria radiálist kis aneroid mérővel összekapcsolt gumiballonnal addig nyomták össze, amíg a mérés helyétől disztálisan a radiális pulzus eltűnt. A manométeren leolvasott nyomás a vérnyomás nagyságát adta meg. Basch módszere nem adott hű képet, mert a megmért értékek között 30-40 Hgmm eltérések mutatkozhatnak.

Ekkor egy új „sphygmomanometert” szerkesztett, amely megbízhatónak bizonyult. A felkarra tekert mandzsettát Scipione Riva-Rocci (1901) felfújhatóvá módosította, Recklinghausen meghatározta az ideális gumimandzsettát. Ez hamar elterjedt az egész világon. A nyomás növekedését a közbeiktatott higanyos vagy aneroid manométer jelzi. A mandzsettában a nyomást addig fokozzák, amíg a radiális pulzus eltűnik, s akkor lassan csökkentve a nyomást megfigyelik, hogy a radiális pulzus mikor jelenik meg az ujjat a pulzusra helyezve. Ez a palpaciós módszer. Ezzel azonban a minimális vagy diasztolés nyomást nehéz megállapítani. Alkalmasabb Nyikolaj Korotkov 1905-ben ajánlott auszkultációs metódusa, amelynél a mandzsetta felfújása után kezdetben stetoszkóppal, majd fonendoszkóppal a könyökhajlatban megfigyelik a brachiális felett megjelenő hangokat.

Az aneroid mérés kevésbé megbízható. A németországi és amerikai adatok azt bizonyítják, hogy a keringési szervek olyan megbetegedései, amelyek magas vérnyomással állnak kapcsolatban, a boncolt esetek 20 százalékában mutathatók ki. Megállapították, hogy a hipertóniával kapcsolatos halálozás jóval nagyobb, mint a ráké vagy az akkor még gyógyíthatatlan tbc-é. Rájöttek, hogy a hipertónia lehet önálló betegség. Herzog Ferenc tanár tanulmányában (1937) felvetődik az alkat, a hajlam és az öröklődés szerepe. Megállapította, hogy a zömök, úgynevezett piknikus emberek magas, a sovány, aszténiás egyének alacsony vérnyomásra hajlamosak. Haynal Imre polygraph instrumentumot alkalmazott a vénás és artériás pulzus szimultán regisztrálására. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a hajszálerek vérnyomásmérésének. August Krogh 1920- ban „a kapillármotorikus regulációs mechanizmus felfedezéséért” kapott Nobel-díjat. Debrecenben Fornet Béla professzor foglalkozott a hipertóniával.

Dr. Szállási Árpád
egyetemi magántanár

Forrás: Egészségcentrum 5. évfolyam 3. szám.

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.