2018. Január 16. Gusztáv nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2017. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Koraszülöttek idegrendszeri betegségei

A koraszülött babák éretlen idegrendszere számos betegség kialakulásának kedvez, a leggyakoribb az agyvérzés, amelynek egyik súlyos következménye a vízfejűség.


Mindkét betegség kifejlődhet a terhesség során a méhen belül és koraszülött korban is. Az agyvérzés viszonylag gyakori a koraszülöttek között, főként a 28. hét előtt megszületett újszülötteket fenyegeti, 10-40 százalékuknál is jelentkezhet – tudtuk meg dr. Nagy Andrea újszülött-gyógyász főorvostól.

Agyvérzés

A magzat agykamrái körül érzékeny, dúsan erezett terület található, az ún. germinális matrix, amely különböző kóros hatások miatt, pl. keringési zavar, vérnyomás ingadozás, stb. következtében bevérezhet és súlyos esetben az agykamrákba törhet, annak jelentős tágulatát okozva. A kóros hatások az agy többi részét is érinthetik, így ezen koraszülött babáknál a későbbi életkorukban ún. kóros idegrendszeri maradványtünetek mutatkozhatnak, mint például fokozott izomtónussal járó bénulások (elsősorban a végtagokban), értelmi fogyatékosság enyhe vagy súlyos formában, epilepszia, viselkedés- és tanulászavarok ( pl. hiperaktivitás, figyelemzavar), stb. Az agyvérzések döntően a születés utáni első 72 órában alakulnak ki, de ritkán már megszületés előtt is felléphetnek. Minél éretlenebb a koraszülött, annál nagyobb a rizikója ezen problémák kialakulásának. A NIC adatbázis (magyarországi neonatológiai intenzív osztályokon ápolt betegek adatainak tárháza) szerint a súlyos (III.-IV. stádiumú agyvérzések) az 1500 g alatti születési súlyú koraszülöttekben az utóbbi 5 évben 10-12 százalékban, míg az 1000 g alattiakban 18-24 százalékban fordulnak elő, amely megfelel az irodalmi adatoknak. Az agyvérzésnek 4 stádiumát különböztetjük meg. Az első stádiumban a vérzés körülírt, a germinális matrixban észlelhető, a másodikban betör az agykamrákba, a harmadikban a vérzés olyan nagymértékű, hogy kitágítja azokat. A negyedikben a kamrák körüli agyállományi részeken is kialakulnak vérzések, döntően a tágult, feszülő kamrák miatti vénás keringési zavar következtébe. Az első és második stádiumú agyvérzés akár nyom nélkül gyógyulhat. Az úgynevezett germinális mátrix nagyon fontos része az agynak. Ezen a dúsan erezett területen találhatók az agykérgi működésben szereplő sejtek előfutárai is, amelyek a későbbi életszakaszban vándorolnak az agykérgi részekre, ezért ezek pusztulása is problémát jelenthet.

Ultrahang-vizsgálat

Képalkotó vizsgálattal (ultrahanggal) a vérzések jól láthatók, de kezdetben csak az esetek felében társulnak ehhez kóros tünetek, ezért szűrő jellegű vizsgálatot végezni kell ezen kis súlyú koraszülöttekben az élet első szakaszában. Az agy fejlődése, mint minden más szervé, az élet első éveiben is folytatódik, ezért ezen 28. hét előtt született koraszülötteknél, még képalkotó vizsgálatokkal kimutatható agyi eltérések nélkül is észlelhetjük az agy normálistól eltérő fejlődését. A 28. hét előtt született koraszülötteknek, főleg akiknél agyvérzés is zajlott, aktív neurohabilitációt javaslunk speciális módszerekkel. A legismertebb idegrendszert fejlesztő gyógytorna a Katona-módszer, ami az újszülöttkori reflexeket gyakoroltatja a gyermekkel, a másik Dévény Anna módszere az újszülött izmainak speciális masszírozása, ingerlése, az idegrendszer fejlesztésére a kezdeti időszakban. A Katona- módszer gyakorlatait megtanítjuk az anyának, aki napi 4-6 alkalommal gyakoroltatja babájával. A gyermek felépülésében nagy szerep hárul a családra. Sokat számít, hogy milyen ingerek érik otthonában a csecsemőt, szeretet veszi-e körül, mennyit foglalkoznak vele. A csecsemőkor második felétől már speciálisan képzett rehabilitációs szakemberek, gyógytornászok, gyógypedagógusok, pszichológusok veszik át a gyermek speciális terápiájának irányítását. Jó eredmények tapasztalhatók speciális kiegészítő kezelésektől is (pl. hidroterápia, lovaglás, stb.) Éretlen koraszülöttek esetében sokszor tapasztaljuk, hogy az elpusztult agyi részek funkcióit a szomszédos területek átveszik.

Vízfejűség

Vízfejűség kialakulhat agyvérzés, fertőzés következtében is, de ismerünk örökletes, méhen belül kialakuló formákat is. Oka, hogy az agyvíz termelődése fokozódik, áramlása akadályozott, illetve felszívódása nem tökéletes, ezért az agykamrákban, vagy egyes részeiben felszaporodik. Kezelési módja az agyvíz elvezetése, amit úgynevezett csőrendszer (shunt) beültetésével lehet megoldani, amely az agyvizet levezeti a hasüregbe. Későbbi életkorban a shunt hasi szárát a beteg „kinőheti", ezért cseréje szükségessé válhat, illetve ez a kis átmérőjű csőrendszer bármikor elzáródhat, ezért újabb műtéti beavatkozásra lehet szükség az élet bármely szakaszában. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy a már létrejött idegrendszeri károsodást a shunt beültetése nem gyógyítja meg, de a koponyán belüli nyomás normalizálásával a további károsodást megelőzi. A fenti neurohabilitáció fontossága ezen betegcsoportra is igaz.

Magas színvonalú ellátás

Neonatológiai osztályainkon nagyon kevés gyermek kap agyvérzést, ami annak köszönhető, hogy mind a terhesgondozás, mind a szülészeti és neonatológiai ellátás, összehangoltan, magas színvonalon működik. A magzat betegségeinek megelőzésében nagy szerepe van az anya életmódjának is, hiszen a koraszülés megelőzésében számos tényező szerepet játszhat. A dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzése, a magzatvédő vitaminok szedése alapvető. Létfontosságú a zöldségben, gyümölcsben, folyadékban gazdag táplálék, elegendő fehérje (hús) fogyasztása, megfelelő mennyiségű idő eltöltése a szabadban, a friss levegőn, a rendszeres testmozgás és a stresszmentes életmód.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.