2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Kóros bizalmatlanság, túlzott gyanakvás

Van, aki azt állítja, ő Napóleon. Más azt, hogy figyelik a földönkívüliek. Téveseszmének nevezi a pszichiátria tudománya ezeket a gondolatokat, hordozóját pedig paranoiás betegnek.


Mi a paranoia? – kérdeztük dr. Frecska Ede professzort, a Pszichiátriai  Klinika vezetőjét.

– Kórosan felfokozott bizalmatlanság, túlzott gyanakvás – válaszolt a professzor. – A paranoid, azaz téveseszmékkel élő betegek időnként képtelen dolgokat mondanak, és meg vannak győződve igazságukról. Például azt állítják, hogy földönkívüli lények mikrochipeket raktak a fejükbe, és általa irányítják őket. Illetve, hogy figyelik őket a szomszédok. Utóbbi még igaz is lehet, ezt nem mindig tudjuk eldönteni. A paranoia többféle pszichiátriai betegségben előfordul. Leggyakrabban hasadásos elmezavarban (paranoid szkizofrénia, a gondolatok, cselekedetek, érzések közötti összhang felbomlása), de súlyos hangulatzavarban (depresszió) és mániás állapotban (bipoláris zavar) is. A paranoiához gyakran társul ellenségeskedés is. Például amikor a beteg úgy érzi, hogy megfigyelik, ellene dolgoznak, konspirálnak vele szemben, akkor átbillen ellenséges viselkedésbe, aminek kriminalisztikai vonatkozása is lehet. Vagy például, ha felfokozott állapotában (pl. ilyen a mánia) mindent akar csinálni, mert úgy érzi, hogy mindenre képes, és ha ezt nem hagyják neki, akkor paranoid reakcióban tör ki. A paranoia kevésbé bizarr formában személyiségvonás is lehet. Ismert paranoid személyiség volt például Sztálin és Hitler. Utóbbinak paranoid személyiségét droghatás (amfetamin) is fokozta. Talán nem köztudott, de ha valaki krónikusan hosszú ideig szed speed drogot, amfetamint, kialakulhat nála a paranoia. Idős korban, szellemi leépülés miatt is kialakulhat hasonló betegség. A szellemileg leépült ember feledékeny, és ha nem találja meg például a szemüvegét, úgy értelmezi, hogy ellopták tőle. A nagyothallás is előhozhatja a paranoiditást. A beteg nem hallja, nem érti, hogy mi zajlik körülötte, és téveseszmékkel magyarázza a történteket értelmezési kényszere miatt. Egy eszmerendszert alakít ki, hogy megértse a történteket.

– Mi okozza a betegséget?

– A biztonságérzet hiánya, neveltetési és öröklött tényezők. Mivel nem érzi magát biztonságban a beteg, nem bízik magában, nincs magával „egálban", ezért kivetíti saját lelkiállapotát másokra, tehát nem bízik másokban sem. Ellenséges lesz a beállítódása mások irányában, és feltételezi, hogy mások sem bíznak benne. Ezek mellett szelektíven gyűjti az információkat. Tehát csak azokra a dolgokra figyel, amiket be tud építeni téveseszme-rendszerébe, s konspirálni tud velük. Ilyenek például az összesküvés-elméletek, melyek összefüggő, összetett rendszert alkotnak. De ha megvizsgáljuk az alkotóelemeket, látjuk, hogy nem stabilak, nem megbízhatóak.

– Hogyan lehet kezelni a kórt?

– Kérdés, hogy a beteg akarja-e kezeltetni magát? Személyiségi jogok miatt nem lehet kezelni akkor, ha nem akarja, és nem veszélyes másokra. De ha veszélyes, akkor csak addig lehet kezelni, amíg a gyilkos indulata, agressziója csillapodik. Meg kell találni a módszert, amitől elmúlik az agressziója. Erre alkalmasak lehetnek a pszichiátriai gyógyszerek. A pszichoterápia itt alig jön szóba, mert a paranoid páciens a problémát nem önmagában látja.

– Ha nem akarja magát kezeltetni a beteg és nem veszélyes, akkor is nehéz élete van a vele élőknek. Mi a megoldás erre?


– Bizony meg kell nézni, kivel kötjük össze életünket. Az, hogy nincs minden rendben jövendőbelink gondolkozásával, viselkedésével, legtöbbször már az ismerkedés szakaszában nyilvánvaló.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.