2018. November 21. Olivér nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Köszvényes betegek étrendje

A köszvényt a magas húgysav vérszint miatt az ízületekben felszaporodó nátrium-urát kristályok lerakódása okozza, mely fájdalmas, ízületi gyulladásos rohamokhoz vezet. A húgysav az összetett fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik.


A köszvény leggyakrabban a lábfej ízületeit érinti, különösen az öregujj alapjánál, de kifejlődhet más ízületekben is, pl: a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületeiben. Hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak. Kialakulásában, kezelésében a környezeti tényezők befolyásolása fontos szerepet játszik, így a megfelelő szempontok alapján összeállított étrend rangos helyet foglal el a gyógyításban.

Elhízás, zsíros ételek, alkohol

A kiváltó tényezők között szerepel: elhízás, bőséges táplálkozás, nagy mennyiségű hús, zsíros ételek, erős fűszerek, illetve szeszes ital fogyasztása. (Az alkohol növeli a húgysav képződését, és lassítja a kiválasztását a vesében.) Az étrend célja: a purin anyagcserezavar befolyásolása (élelmiszerek purintartalmának figyelése), a magas szérum húgysavszint csökkentése a szervezetben. Fontos megemlíteni, hogy számos kutatás eredménye szerint összefüggés mutatható ki a magas húgysavszint és a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a magas vérzsírszint közt. A vizsgálatok szerint köszvényes betegeken gyakrabban fordult elő pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, koronária betegség. Ismeretes az is, hogy a köszvény jelentős mértékben összefügg a testsúllyal, a testfelülettel, és kimutatták, hogy a köszvényes betegek mintegy 3/4 része elhízott. Az előzőekből látszik, hogy az étrendi ajánlások sokkal inkább túlmutatnak azon, hogy mennyi purint tartalmaz az étrend. Alapvető az is, hogy az energiatartalom igazodjék az élettani szükségletekhez (kor, nem, ideális testtömeg, fizikai aktivitás). Elhízás esetén az étrend mérsékelten energiaszegény (kiegyensúlyozottan naponta 500-600 kcal-val tartalmaz kevesebbet, mint amennyi normál testsúly esetén szükséges lenne), amely mellett a köszvényre rendkívül jótékony hatású lassú, fokozatos fogyás érhető el. Fontos azonban tudni, hogy köszvényben a fogyókúra nem lehet túl szigorú (egyébként sem), nem járhat éhezéssel, mert az a húgysavszint emelkedéséhez, így a köszvényes rohamok provokálásához vezethet.

Az étrend lényege

Purinszegénység, napi 100 - 300 mg alatti értékek (hagyományos táplálkozás esetén ez 600-1000 mg); tünetmentes, emelkedett húgysavszint állapotában: 300mg/nap alatti purintartalom az étrendben; köszvényes roham esetén100 mg/nap purintartalom; krónikus köszvény (tartósan magas húgysavszint, gyakran vesekövességgel járva) - 200 mg/nap alatti purintartalom. Arra gondosan ügyelni kell, hogy a purinszegénység megtartására való törekvés közben a fehérjefogyasztás ne csökkenjen tartósan 60 g alá. Energia-, és zsírszegénység, de az éhezés tilos; a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban tartása (a jellemző inzulinrezisztencia miatt); napi 5-6 kis étkezés beiktatása, egyszerre kis mennyiségű étel elfogyasztása; napi 2-3 liter folyadék elfogyasztása, és a gyengén alkalikus hatású gyógyvizekkel végzett ivókúra. De! „Hagyományos" teát, kávét, kakaót napi 1-2-szeri alkalommal ajánlatos csak fogyasztani.A szervezet tehermentesítése céljából beiktatható az étrendbe egy-egy gyümölcs-, zöldségnap (kivéve a lencsét, a sárgaborsót, a szárazbabot és a szóját); az étrend só és csípős, valamint drasztikus fűszerektől mentes legyen.

Zöldségek és főzelékfélék

A diéta alapját képezik a zöldségek és főzelékfélék, burgonya, rizs és a gabonafélék, valamint a gyümölcsök. A megfelelő minőségű fehérjebevitel szempontjából nagyon fontosak a sovány tej-, és tejtermékek, melyekből hasonlóan az egészségmegőrző étrend ajánlásához, napi 0,5 l-nyi tej, kefir, joghurt és legalább kétnaponta sovány sajt vagy tehéntúró fogyasztása javasolt. A zsírosabb tejtermékek (tejszín, vaj, 20 százalékos tejföl) kerülendőek. A tojás előnyös fehérjeforrás lenne, mivel kevés purint tartalmaz, azonban tekintettel arra, hogy a köszvénnyel gyakran jár együtt érrendszeri megbetegedés, így – ebben az esetben – koleszterintartalma miatt fogyasztását heti 2-4 db-ra ajánlott korlátozni.

Konyhatechnológiai javaslatok

Kerülni kell a bő zsírban, illetve olajban sütést, mivel a keletkező pörzsanyagok purintesteket tartalmaznak. Így ajánlatos – nemcsak a húsfélék készítése kapcsán – a zsírszegény ételkészítés módszereit, eszközeit alkalmazni (grillezés, grillzacskóban sütés, alufóliában sütés, teflonedény-, cseréptál használata, főzés, párolás stb.), amely egyaránt szolgálja az energia-és a zsírszegénységet is. A magas purintartalmú nyersanyagok purintartalma csökkenthető előfőzéssel. Pl. húsfélét is ajánlatos előfőzni további elkészítés előtt, illetve főve különféle mártásokkal tálalni. Nem ajánlott olyan ételeket fogyasztani, amelyeket a húsfélékből kifőtt íz-anyagok tesznek ízletessé, mint pl. erőleves, húsleves, kocsonya, pörköltek, pecsenyelevek. De ide tartoznak a húsleves kockák is! Előnyösek az étrendben az előfőzött nyersanyagokból készült rakott, töltött zöldségfélék, csőben sült zöldségek. Energiaszegénység esetén ízlés szerint cukor helyett mesterséges édesítőszer használandó, (megjelenési formájuk cseppfolyós, vagy tabletta alak), de cukorpótló anyag (pl. xilit, fruktóz, glukonon) – nem. Az intenzív, erős, csípős fűszerek alkalmazása kerülendő, helyettük a különféle friss-zöld fűszernövények, illetve a kevésbé intenzív, gyengébb fűszernövények széles skálájának használata ajánlott.

Különböző alapanyagok purintartalma

Igen magas purintartalmú alapanyagok (150-1000 mg / 100 g nyersanyag)
élesztő, belsőség, máj, hal, füstölt hús, liba, csirkemell, szardínia, kagyló, pisztráng, hering, makréla, halikra, lazac, tonhal, garnéla, csokoládé.
Magas purintartalmú alapanyagok (75-150 mg / 100 g nyersanyag)
sertés, marha, borjú, birka, pulyka, kacsa, csirkecomb, nyúl, őz, szarvas, szalonna, virsli, kolbászfélék, szalámi, füstölt sonka, tőkehal, fogas, ponty, szárazbab, szárazborsó, lencse, szója, mák, napraforgómag, földimogyoró, mazsola.
Közepes purintartalmú alapanyagok (30-75 / 100 g nyersanyag)
sonka, angolna, lepényhal, kakaópor, zöldborsó, karfiol, brokkoli, zöldbab, paraj, tofu.
Alacsony purintartalmú alapanyagok (0-30 mg / 100 g nyersanyag)
tej, kefir, joghurt, sajt, tejföl, túró, vaj, olaj, méz, cukor, rizs, liszt, búzadara, gabonapehely, tészták, kenyér, burgonya, minden gyümölcs, az előzőkben nem szerepelt zöldségek, tojás, dió, kókusz, pisztácia, mandula, gomba.

Szalayné Kónya Zsuzsa
dietetikus, élelmiszeripari mérnök
A Dietetikai Szolgálat vezetője

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.