2018. Június 20. Rafael nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az érzelmek, kapcsolatok és az önértékelés hullámvasútja

A borderline vagy más néven érzelmileg labilis személyiségzavarban szenvedő betegek száma az utóbbi évtizedekben növekvő tendenciát mutat.


A borderline személyek nagy számban jelennek meg az egészségügyi ellátásban, az ambuláns kezelések mellett gyakran szorulnak osztályos kezelésre, illetve részesülnek sürgősségi pszichiátriai ellátásban. A betegek egy része önként keres segítséget. Kapcsolati problémák, életvezetési nehézségek és a céltalanság érzése miatti szenvedésük, kétségbeesésük sarkallja őket arra, hogy orvoshoz, pszichológushoz forduljanak. Más borderline páciensek önveszélyeztető viselkedésük vagy alkohol-, illetve kábítószer függőségük miatt szorulnak kezelésre. A kórkép főleg a nők körében gyakori, tünetei fiatalkorban a legintenzívebbek, és az életkor előrehaladtával csillapodnak, változnak. A borderline személyiségzavar jelentős szenvedést okoz a pácienseknek és a hozzátartozóiknak, nagy terhet ró az egészségügyre, a szakszemélyzet számára pedig frusztrációt és nehézségforrást jelent.

Sóvárgás, depresszió

A borderline személyiségzavar tünetei legalább kora felnőttkorban elkezdődnek és az élet számos területén megnyilvánulnak. A borderline beteg komoly problémákkal küzd a társas kapcsolatok terén, nehezen viseli az egyedüllétet, szüksége van a másik ember fizikai jelenlétére. Intim kapcsolatait a védelem és gondoskodás utáni vágy vezérli, ugyanakkor állandóan kísérti az elhagyatástól való rettegés. Azokat a személyeket, akikhez érzelmileg közel kerül, nagyon gyorsan különleges tulajdonságokkal ruházza fel és idealizálja, ám ennek a valóságtól elrugaszkodott képnek a másik ember aligha tud megfelelni. Amikor a borderline beteg csalódik, leszólja és eltaszítja magától a nemrég még ideálisnak tartott partnert. A hétköznapi konfliktusok, az apróbb sértések és bántások intenzív dühöt, szorongást és depressziót váltanak ki belőle. Sóvárog a gondoskodás és figyelem után, ezért mások esetleg követőnek vagy túlzottan csüngő, kapaszkodó viselkedésűnek érzik. Intim kapcsolataiban nehezen védi meg magát, és könnyen válik fizikai, szexuális bántalmazás áldozatává. A borderline beteg önmagáról kialakított képe negatív, mélyen gyökerezik benne a belső rosszaság és bűnösség érzése.

Kiszámíthatatlanság, izgatottság

Viselkedése kiszámíthatatlan, szélsőségekre hajlamos, céljai, értékei gyakran változnak, ami a foglalkozások, munkahelyek, érdeklődések, partnerek gyakori váltogatásában nyilvánul meg. Az elhagyás veszélyének észlelése a zavartság, az izgatottság, a kétségbeesés, az üresség és a megsemmisülés intenzív érzéseit váltja ki a borderline személyből, aki képtelen önmagát hatékonyan megnyugtatni. A számára elviselhetetlen érzelmi állapottól impulzív, önkárosító módokon próbál megszabadulni, jellegzetes borderline tünet az önsebzés (vágás, ütés, égetés). A beteg számos kockázatos viselkedésformát produkálhat, mint az ittas, vagy veszélyes autóvezetés, az idegenekkel védekezés nélkül folytatott szexuális aktus és a túlzott alkohol-, illetve drogfogyasztás. A borderline páciensek esetében számolni kell az ismétlődő öngyilkossági kísérletek kockázatával, ami komoly veszélyeket hordoz, hiszen a nem meghalási szándékkal elkövetett tettek is a véletlen folytán végzetes kimenetelűek lehetnek!
A borderline személyiségzavar általában nem önmagában van jelen, hanem gyakran társul más pszichés zavarokhoz. Az evészavarokkal (anorexia, bulimia), addiktológiai zavarokkal (drog-, alkohol-, gyógyszerfüggőség), depresszióval és súlyos kapcsolati problémákkal küzdő személyek körében nagyon magas a borderline személyiségzavarban szenvedők aránya.

Hogyan alakul ki?

A borderline személyiségzavar veleszületett és környezeti tényezők bonyolult egymásra hatásának következtében alakul ki a leggyakrabban. A borderline betegek gyermekként nehezen megnyugtathatóak és extrém gondozási igényeket támasztanak, aminek megoldása a szülők számára nem könnyű feladat. A szülők a megfelelő támogatás hiányában olyan viselkedésformákba bocsátkozhatnak, amelyek súlyos konfliktusokhoz vezetnek a gyermekkel való kapcsolatukban, és kedvezőtlen kapcsolati mintákat indíthatnak be. A borderline páciensek családjában a gondozók gyakorta nem tudnak felügyeletet biztosítani a gyermek számára, egyes esetekben nem tudnak gondoskodni a ruházkodásról, a táplálékról, az orvosi ellátásról és az iskoláztatásról. A betegek több mint felének életében fordul elő a gondozóktól való hosszas és korai szeparáció, amelynek oka lehet a szülők válása, haláleset, kórházi kezelés. A borderline páciensek családjában gyakori a pszichiátriai zavarok előfordulása, ami magyarázatul szolgálhat a szülői feladatok ellátásának nehézségére, illetve a szülőktől való hosszas szeparáció gyakori előfordulására. Kutatási eredmények szerint a borderline betegek egy részének élettörténetében előfordulhat valamilyen gyermekkori trauma, ami később súlyos, a felnőttkorba átívelő problémákhoz vezethet.

Pszichoterápia

A borderline személyiségzavar kezelésében a legfőbb terápiás lehetőséget az egyéni pszichoterápia jelenti, ami hosszú időt igényel, de lehetőséget nyújt a szenvedéstől, bonyodalmaktól való megszabadulásra, a betegben rejlő képességek valóra váltására és egy élhetőbb élet kialakítására. A borderline betegek pszichoterápiába való bevonása és megtartása nem könnyű feladat, felkészült, gyakorlott szakembert igényel, akikből szerencsére egyre több van. A borderline pácienseket rendszeresen kezelő, nagy terápiás tapasztalattal és tudással rendelkező klinikusok úgy vélik, hogy a bennük rejlő erőteljesség, kockázatvállaló kedv, aktivitás és impulzivitás fogható munkára a terápiában, a nagyfokú érzelmi éhségük pedig segíti a terápiában való maradást. Érdemes minél fiatalabb életkorban segítséget kérni és elkezdeni a személyiségzavar kezelését, valamint szem előtt tartani, hogy a pszichoterápia csak a beteg erőfeszítésein keresztül vezethet sikerre!

A borderline személyiségzavar kialakulásában szerepet játszó tényezők kutatása Magyarországon gyerekcipőben jár, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézetében létrejött kutatócsoport által végzett vizsgálatok ezt a hiányt kívánják pótolni.

"A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg."

Merza Katalin
központi gyakornok
Magatartástudományi Intézet
Népegészségügyi Kar
Debreceni Egyetem

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.