2018. Október 18. Lukács nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Reumát okozhat a fogágybetegség?

Fogorvoshoz a betegek legtöbbször csak akkor mennek, ha fájdalmaik vannak, vagy esztétikusabb mosolyt szeretnének. Kevesen tudják, hogy a szájüregi gyulladásos elváltozások súlyos betegségeket okozhatnak a szervezetben.


A legújabb kutatások eredményei alapján bizonyos betegségek kialakulásáért olyan krónikus gyulladásos kórformák tehetők felelőssé, melyek tünetszegények, ezért felismerésük nehéz. Távolabbi szerveket érintő másodlagos betegség kialakulásának oka lehet az úgynevezett fogászati góc, többek között elhalt fogak, gyökérhártya, a gyökércsúcs és a csonthártya gyulladása. Ezeken kívül a gyulladás miatt keletkezett ciszta, rossz gyökértömés, elő nem tört fog, visszamaradt foggyökér, gyökérkezelésre váró fog, nem megfelelően gyökérkezelt fog, melyen krónikus gyökércsúcs körüli gyulladás figyelhető meg, valamint a fogászati implantátum körüli gyulladás és a fogágybetegség.

Egyensúlyban a baktériumokkal

A szájüreg a szervezet leggazdagabb, legkomplexebb összetételű mikroba flóráját hordozza (több mint 700 féle mikroorganizmus). Ezzel a baktériumtömeggel az egészséges védekező rendszerű (immunitású) szervezet egyensúlyt tart, és nem alakul ki betegség mindaddig, amíg kielégítő szájhigiénét tartunk fent. A baktériumok nem véletlenszerűen telepednek le és szaporodnak, belső szabályok irányítják elrendeződésüket, megtapadásukat. Rétegződésük során saját csatornarendszert hoznak létre, amelyen keresztül áramlik a tápanyag, a baktériumok által termelt káros anyagcseretermékek.

Szuvas fogak, ínygyulladás

A szervezet segít a védekezésben, az íny belső hámbélésének állandó megújulása révén. Azonban ha megfeledkezünk néhány napig a fogmosásról, nem távolítjuk el az ételmaradékot, baktériumokat, esetleg dohányzunk, többször lemondjuk a fogorvosi időpontokat, lépésről-lépésre közelebb kerülünk a szájüregi betegségekhez. A kialakult biofilmen, a fogkövek egyenetlen felszínén ugyanis a baktériumok összetételében olyan mértékű átalakulás indul el szájüregünkben, amely biztosan fogaink és szájüregünk betegségeihez, szuvas fogakhoz, ínygyulladáshoz, fogágybetegséghez vezet. Ez a kóros állapot káros hatást gyakorolhat egész szervezetünkre.

Fogágybetegség, csontpusztulás, tályog

A fogágybetegségben, tehát a fogágygyulladásban nem csak az íny érintett, hanem a fogakat tartó csont és a gyökérhártya is. Az ínygyulladás tünetei: duzzadt, vöröses ínyszél, fogmosásnál jelentkező vérzés, kellemetlen szájszag. Csontpusztulás következtében mozgó fogakra figyelhetünk fel. A fogak vándorolhatnak, tályog képződhet. Sokszor azonban fájdalommentes állapot jellemzi a betegséget. Fogainkat elveszíthetjük, ha nem kezeltetjük az elváltozást. A betegség nem visszafordítható, de fogkő eltávolítással, a csontpusztulás miatt kialakult tasakok kezelésével ez az állapot szinten tartható. A tudomány jelenlegi állása szerint a szövetpusztulás nem visszafordítható. Kialakulásában számos tényező játszik szerepet: szájüregi kórokozók és az általuk kiváltott gyulladásos válaszreakciók, melyek függenek az egyén hajlamától, öröklött adottságaitól, szájápolásától, életkorától, és attól, hogy dohányzik-e, vagy sem. A fogágybetegségben rágáskor, fogmosáskor is bekerülhetnek a véráramba a baktériumok. A fogászati gócok károsító hatása a szájüregből a vénákon, nyirokereken keresztül zavartalanul juthat el a célszervekbe (pl. szív, szem, bőr, gyomor, vese, máj, agy, érrendszer, tüdő, ízületek stb.) Tehát a fogászati gyulladások általános betegségünk rizikófaktorai lehetnek (pl.: érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegség, koraszülés és vetélés, cukorbetegség stb.) A 21. században számos vizsgálatot végeztek, hogy összefüggéseket találjanak fogászati és más, a szervezet többi részét érintő betegségek között. Eredményéből nyilvánvalóvá vált, hogy egyes baktériumok bizonyos szerveket előnyben részesítenek.

Megtámadott ízületek


Összefüggéseket mutattak ki a fogágybetegség és a Rheumatoid arthritis, (rövidítve RA) magyarul ízületi gyulladás korai kialakulása, valamint a betegség gyorsabb előrehaladása és súlyossága között. Az ínygyulladás kialakulásáért felelős egyik baktérium egy enzimet termel, ez az enzim bizonyos fehérjék szerkezetét, töltését megváltoztatja. A szervezet ezeket a fehérjéket betolakodóként azonosítja, és immunválaszt vált ki. RA betegekben ezt olyan krónikus gyulladásos válasz követi, ami az ízületekben a csont és a porc pusztulásához vezethet. A RA egy hosszú ideig fennálló, autoimmun eredetű betegség, mely az ízületeket támadja meg, társulhat mellé veseérintettség, tüdőfibrózis stb. Az ízületekben a gyulladás szimmetrikusan jelentkezik. Főleg a kezek és lábak kisízületei érintettek, ezért nevezik sokízületi gyulladásnak, de a csukló, könyök, váll, térd, boka ízületeit is érintheti. Tönkreteszi az ízületi porcot és a csontokat, mozgáskorlátozottsághoz vezet. Az ízületekben fájdalom, melegség, duzzanat, vörösség, működésbeli károsodás figyelhető meg. Ezért fontos a betegség megelőzése és a meglévő betegségek párhuzamos kezelése!

Szájápolás, szűrővizsgálat

A legfontosabb fogászati szempontból az étkezések utáni alapos és helyes fogmosás, a nassolás elhagyása. Az íny vérzése esetén nem kell megijedni, hanem annál alaposabban kell fogat mosni. Fontos a nyelv tisztítása, fogköztisztító fogkefe, fogselyem, fogpótlásokhoz speciális fogselyem (super flosss) használata. Ajánlott rendszeresen megjelenni fogászati szűrővizsgálaton, szükség esetén kezelésen. A fogkövet érdemes egyénre szabottan háromhavonta, félévente eltávolíttatni. Fontos az egész száj egészségi állapotának megőrzése, hiszen a helyi gyulladás megszüntetése jótékony hatással lehet az ízületi gyulladásra is.


Kovácsné Köteles Zsuzsanna
klinikai fogászati higiénikus
Fogorvostudományi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.