2018. Augusztus 19. Huba nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Káros az ülőmunka

A mai motorizált, modern társadalmunk egyre inkább ülőmunkára kényszerít bennünket. Közismert a mozgásszegény életmóddal kapcsolatos egészségügyi problémák kialakulása, ám nem lehet elégszer hangsúlyozni a prevenció fontosságát, hiszen a megelőzés sokkal könnyebb fizikailag, lelkileg és anyagilag is, mint egy már kialakult következmény mellett megtenni ugyanezt.


A különböző problémákért (pl. a hanyagtartásból eredő izomfájdalmak, degeneratív ízületi elváltozások, gyulladások, csontritkulás, a lassult keringés következtében kialakuló visszér, aranyér, anyagcsere és akár vérnyomás problémákért is) egy és ugyanaz a tényező a felelős, az ún. statikus egyoldalú túlterhelés. Ahogy igaz a helyes táplálkozásban is, a színes, változatos étkezés fontossága, úgy igaz ez a csont, vázizom, keringés, belső szervrendszer egészséges működésében is. A következő részben most kifejezetten a vázizom rendszer szempontjából vizsgáljuk meg az ülőmunka káros hatásait. Az ülés során az egyforma terhelés következtében, a stresszhatásokról nem is beszélve, melyet ülő helyzetben még nehezebb leküzdeni, egyes izmaink túlfeszülnek, melyek rövidülésre hajlamosak, így például kifejezetten a csípőt és a térdet hajlító izmok, mell és vállizmok. Ezeken a területeken érzünk leghamarabb izomfeszülést, fájdalmat, de a fejfájás gyakori okozója is lehet a nyak és váll izmainak túlfeszülése, melyet akár a képernyőhöz való túl közel hajolás, vagy a nem jól megválasztott fókusz hosszantartó figyelése is okozhat. A fájdalom kialakulásában nagy szerepet játszik az, hogy a túlfeszült izmok ellenharcosai pedig hajlamosak legyengülni, mint például a hátizmok, lapockazárók, a has és a farizmok, melyek szervezetünk természetes izomfűzőjét alkotják. Így tehát, ha megbomlik az-az izomegyensúly, amely fent tartaná a fájdalommentességet, és a helyes testtartást, akkor a fent említett problémák kialakulására számíthatunk.

Megfelelő ülőalkalmatosság

Nézzük át közösen, mit tehetünk mégis a sokszor hallott „úgyis elkerülhetetlen", vagyis a fájdalom kialakulása ellen. Válasszunk megfelelő ülőalkalmatosságot és fókuszt (törekedjünk az „aktív ülésre", melyet otthonunkban egy gimnasztikai labdán, munkahelyen ún. instabil ülőpárna, vagy ékpárna segítségével tehetünk meg, ugyanis a megfelelő alátámasztással nemcsak biztosítani tudjuk a fiziológiás testtartást, hanem aktívan munkára késztetjük a gerincoszlopot megtámasztó izmokat, ezen kívül az instabil ülőfelület és a labdán való rugózás jótékony hatással van a csontgerendákra, vagyis kitűnő csontritkulást megelőző hatása is van. Ennek kiválasztásához kérjük szakképzett gyógytornász segítségét, ugyanis nem minden gerinctípushoz ugyanaz az ülőfelület szükséges. A már kialakult derékfájdalom csökkentéséhez használhatunk kisméretű ún. softball labdát, hogy a derekunkat megtámasszuk. A fókusz, vagy a képernyő elhelyezése szemmagasságban, vagy kissé ez alatt, törzsünkkel szemközt legyen.

Egyenes ülés, átmozgatás

Üljünk egyenesen! Nem feszes, merev testtartással, hanem lazán, leengedve, enyhén húzzuk hátra a vállakat, két talpunk legyen a talajon, enyhén kis terpeszben. Félóránként mozgassuk át tagjainkat. Valóban szánjunk rá 1-2 percet, csukjuk be a szemünket és kifejezetten a nyakunkat lassú félköríves mozdulattal körözzük át és kétoldalt nyújtsuk meg. Ahol érezzük a feszülést ott hosszabb ideig tartsuk meg a nyújtást és néhány mély lélegzetvétellel lazítsuk el az adott területet. Végezzünk vállkörzéseket, törzsfordításokat szintén nagy lélegzetvételek kíséretében, végül két kezünket hátunk mögött összekulcsolva nyújtózzunk meg hátra-lefelé.

Álljunk fel!

Ezen kívül kb. másfél óránként álljunk is fel, ekkor kifejezetten a törzsünket nyújtsuk meg. Akár álljunk oldalt a falnak összezárt lábakkal, fejünk felett érintsük meg a falat, csípőnket pedig távolítsuk el a faltól. Nagyobb terpeszben állva nyújtózzunk meg a lábujjak irányába lehetőleg nyújtott térddel. Két kézzel támasszuk meg a derekunkat és erőteljesen húzzuk hátra a könyököket, mellkasunkat domborítsuk előre. Lábunkról se feledkezzünk el, bokánknál megfogva a lábunkat húzzuk a sarkunkat az ülepünk irányába, próbáljuk összezárni a térdeinket és feszítsük meg hasizmainkat. Ha jól végeztük a gyakorlatot, érezni fogjuk a combizmunk nyújtásából eredő izomfeszülést.

Sport

Ha visszér problémáink vannak, viseljünk napi rendszerességgel kompressziós, orvosi gyógyharisnyát, de akár megelőzésképpen is, ha nap végére elnehezültnek, enyhén duzzadtnak találja a lábait. Sétáljunk minél többet, napi fél óra tempós séta minimum ajánlott! Nagyon fontos a megfelelő lábbeli megválasztása, kerüljük a merev, túl lapos talpú cipők használatát. Az ideális sarokmagasság 2-3 cm. A sétán kívül bármilyen sport szóba jöhet, de sose feledkezzünk meg a rendszeresség fontosságáról, illetve arról, hogy a sportoknál is törekedjünk az izomerő egyensúly fenntartására, vagyis ne csak aszimmetrikus terheléssel járó mozgást végezzünk (pl. tenisz, vívás), hanem legalább heti egy alkalommal iktassunk be egy intenzív stretching (nyújtás) és komplex izomerősítést (gerinctorna) is. Megfeszült, fáradt izmainkat passzív módon is lazíthatjuk, vegyünk egy meleg kádfürdőt, ha megengedhetjük magunknak járjunk el masszírozásra, amelyet lehetőleg gyógytornász vagy gyógymasszőr végezzen.

Vargáné Bartha Lilla
gyógytornász, limfödéma terapeuta
Onkológiai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.