2018. Június 21. Alajos, Leila nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Napi két alma az orvost távol tartja

A kiegyensúlyozott táplálkozásban az 55-15-30 energiaszázaléknyi szénhidrát, fehérje, és zsír-arány alapvető fontosságú, de ez önmagában még nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez a mikrotápanyagok – vitaminok, ásványi anyagok – megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. Ezen tápanyagok igen nagy mennyiségben jelennek meg a teljes kiőrlésű gabonafélék mellett a zöldségekben és a gyümölcsökben.


De! Télen nem tekinthető vitaminforrásnak a paradicsom, paprika, uborka, fejes saláta, újhagyma, hónapos retek, földieper, stb. hanem pl.: a savanyú káposzta, fekete retek, cékla, sárgarépa, vöröskáposzta, sütőtök, alma, körte, aszalt gyümölcsök stb.
Ugyanis egészségünk érdekében – mindig az évszaknak, és az adott éghajlati övnek megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket kell fogyasztanunk. Sok „mű” zöldséget, gyümölcsöt eszünk abban a tudatban, hogy jót teszünk magunkkal, de a szervezetünknek valójában azokra a zöldségekre és gyümölcsökre van szüksége, melyeket a nap sugarai érleltek meg.

Napi negyven deka zöldség és gyümölcs

Egyébként, ha semmi más gyümölcsöt nem fogyasztanánk a téli hónapokban csak almát (de abból naponta legalább kettőt!), akkor is nyugodtak lehetnénk, mert rengeteg mikro-tápanyaghoz jutunk általa. „Napi két alma az orvost távol tartja” – szól a mondás, és ez igaz! Naponta legalább 40-50 dekagrammnyi zöldséget és gyümölcsöt (vegyesen) fogyasszunk valamilyen formában (párolt, főzött, sütött, csőben sült, nyers). Vigyázzunk, ne rontsuk el ezeket az értékes alapanyagokat azzal, hogy „kirántjuk” őket. Törekedni kell arra, hogy legalább 4 féle színű zöldség, gyümölcs kerüljön az asztalunkra – naponta. Minél „színesebb” a zöldség, és gyümölcsfogyasztásunk, annál jobban garantált, hogy hozzájut a szervezetünk mindenféle vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ráadásul a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekkel együtt – a naponta szükséges rostbevitelt is biztosítjuk szervezetünk számára. A mirelit zöldségek és gyümölcsök beépíthetőek az étrendbe.

Kevesebb betegség

Kutatások bizonyítják, hogy ha csak 150 grammal (1 db közepes alma, 1 db nagyobb paradicsom) fogyasztanánk többet naponta, akkor a keringési betegségek kockázata 22 százalékkal, a koszorúér betegségeké 40, a szélütésé 25 százalékkal csökkenne! Az egészséges táplálkozásban napi 400 gramm a minimálisan ajánlott zöldség-és gyümölcsmennyiség, de pl. a daganatos betegségek megelőzésére naponta 600-800 gramm javasolt. Vizsgálatok igazolják, hogy ha a gyermekeket minden nap többféle zöldséggel és gyümölccsel megkínáljuk, akkor lehet, hogy időnként alig „csipegetnek” belőle, de a zöldségek és gyümölcsök folyamatos „jelenléte”, egy idő után mindenkire ösztönzőleg hat. Először lehet, hogy csak azért mert gusztusosak, szépek, színesek, utána már azért, mert ráadásul még finomak is, aztán pedig azért, mert egyre jobban érezzük azt a sok jótékony hatást, melyet a kielégítő zöldség-és gyümölcsfogyasztásnak köszönhetünk.

Száraz hüvelyesek


Azonban jó, ha tudjuk, hogy a burgonya és a száraz hüvelyesek nem zöldségek. Ugyan „kertben” terem mindegyik, de táplálkozás-élettani szempontból a burgonya és a száraz hüvelyesek elsősorban keményítő forrást jelentenek szervezetünk számára. Ezen kívül a száraz hüvelyesekben előfordulnak még olyan természetes összetevők is, melyek igen nagy terhet rónak a szervezetünkre, éppen ezért ajánlatos a fogyasztásukat általában heti egy adagra korlátozni. Ide tartozik a szárazbab, de a zöldbab nem az zöldség. Szintén ide tartozik a sárgaborsó, de a zöldborsó az zöldség. Továbbá száraz hüvelyes a lencse, és a szója is.

Kiegyensúlyozott táplálkozás

A gyümölcsök, zöldségek szerepe egészségünk megőrzésében, a krónikus betegségek elkerülésében kiemelten fontos. Mérsékelt energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk abban segít, hogy a megfelelő napi energiabeviteli értéken belül maradjunk, elkerülve ezzel – a számos betegség kockázati tényezője, a túlsúly kialakulását. A zöldségek és gyümölcsök bőséges vitamin (pl. C-, B1-, B2-, K-vitamin, folsav), ásványi anyag (pl. kálium, magnézium) és antioxidáns (pl. C-, E-vitamin, karotinoidok), valamint alacsony nátriumtartalmukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez. Nagy élelmi rosttartalmuk segíti emésztőrendszerünk megfelelő működését, hozzájárul egyes daganatos betegségek, illetve a zsírok, a koleszterin felszívódásának gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Jelentős víztartalmuk segíti a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát. Nem feledkezhetünk meg a kedvező élettani hatású polifenolok, karotinoidok, illetve egyéb fitonutriensek (biológiailag aktív növényi hatóanyagok) jelenlétéről sem, amelyek éppen olyan nagy szerepet töltenek be a zöldségek és a gyümölcsök egészségre gyakorolt hatásában, mint a vitaminok vagy az ásványi anyagok.
A gyümölcsök, zöldségek sokféleségükkel, számtalan elkészítési módjukkal szolgálják étrendünk változatosságát, szezonban vásárolva könnyen, megfizethető áron elérhetőek (arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket szezonjukban vásárolva, fogyasztva, még a környezetet is védjük). A napi fél kilogrammnyi mennyiség első pillanatra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, könnyen be tudjuk tartani a fenti ajánlást.

Chips helyett alma, körte, sárgarépa

Elég sok olyan gyermek vesz részt a közétkeztetésben, akik nem szeretik a gyümölcsöket és a zöldségeket. Számtalan vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy azok a kis gyermekek válnak „zöldségimádókká”, akik a környezetükben – az óvodában, az iskolában a pedagógusoktól, otthon a szülőktől – azt látják, hogy minden étkezésre jó ízűen „lakmároznak” a kertek adta kincsekből. Az sem baj, ha a kisgyermeket ezen a téren elkényeztetjük, és felszeletelve, gusztusosan tányérra rendezve kínáljuk a friss, üde színű gyümölcsöket. Valljuk be, alkalmanként nekünk is jólesik ezeket ilyen formában elfogyasztani! Frissen facsart gyümölcslevekkel, gyümölcssalátákkal is formálhatjuk a gyermekek ízlését. A kisgyermekek szívesen rágcsálnak sárgarépát, karalábét, egyéb ropogós zöldségeket. Mégis oly gyakran látni, hogy az óvodába igyekvő szülők édességgel, pogácsával, zsíros péksüteményekkel kedveskednek a gyermekeknek. Mennyivel egészségesebb lenne csokoládé vagy chips helyett egy-egy darab felszeletelt alma, körte, néhány szem cseresznye, meggy, szőlő vagy szilva, esetleg csíkokra vágott sárgarépa, néhány karalábészelet, amely hozzájárul a gyermekek tápanyagigényének kiegészítéséhez.

Szalayné Kónya Zsuzsa
dietetikus, élelmiszeripari mérnök,
a Dietetikai Szolgálat vezetője

(Az emberi erőforrások minisztere Pro Sanitate-díjjal ismerte el a szerzőnek az egészségügy fejlesztéséért végzett munkáját 2016 nyarán)

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.