2018. December 15. Valér nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  „Nem találják a bajom okát!

Ha ön, kedves Olvasó, feküdt már kórházi osztályon, bizonyára hallotta már ezt a mondatot, volt már olyan szobatársa, akin kivizsgálások egész sorát végezték el, ám a kapott eredmények (labor, röntgen, EKG, CT stb.) nem indokolták a beteg panaszait, tüneteit.


Ugyanakkor a délutáni vagy esti beszélgetések során különös vagy megrázó történetek (pl. házastárs vagy szülők halála, válás, munkahely elvesztése, gyerekek különköltözése vagy éppen kibékíthetetlen ellentét és harag családtagok között) derültek ki a betegről a betegség kialakulását megelőző vagy azt körülvevő időszakban. De érdekes módon soha nem hívták fel a beteg figyelmét arra, hogy összefüggés lehet az élete, a vele történt életesemények és a betegsége, a testi tünetei kialakulása között. Az orvosilag nem megmagyarázható testi tünetek megjelenését és az ezekkel való túlzott foglalatoskodást szomatizációnak nevezi a szakirodalom. A szomatizáló emberek személyes és szociális problémáikból fakadó feszültségeiket és aggodalmaikat fejezik ki testi tünetekben. Egyes hazai és nemzetközi felmérések szerint a járóbeteg-szakrendeléseken megjelenők közel felénél megmagyarázhatatlan testi tünetek okozzák a problémát, ami gyakran depresszív és szorongásos zavarokkal társul. Ide sorolhatók – a teljesség igénye nélkül – a különféle gyomor-bélrendszeri problémák (pl. hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, hányinger), mozgásszervi problémák (pl. ízületi fájdalmak, hátfájás) illetve felső légúti problémák. A kutatások egybehangzó eredményei szerint általában a nőkre jellemző a szomatizációs tünetcsoport, a nők több és intenzívebb testi tünetről számolnak be, több egészségügyi problémától szenvednek egy adott időszak alatt, mint a férfiak, jóllehet tüneteik ugyanazok vagy hasonlóak. A férfiak sokkal ritkábban betegednek meg, de ha valamilyen probléma jelentkezik, akkor az súlyosabb tünetekben fejeződik ki és magasabb halálozási arányszámot is eredményez. Ennek egyik meghatározó oka, hogy a kislányok, majd később lányok és nők számára megengedett a panaszkodás, a testi gyengeség felvállalása, a sírás. Egy kisfiút már gyermekkorában is azzal vigasztalnak egy-egy fájdalmasabb sérülés után, hogy „katonadolog", „ilyen nagy fiúk már nem sírnak". Ez azt eredményezi, hogy a nők felnőttként is érzékenyebbek a stresszre és az ebből adódó problémákra, míg a férfiak vagy tagadják annak létezését, vagy elkerülik az ilyen típusú helyzeteket. A szakirodalomban orvosi „árvákként" emlegetett szomatizáló betegek még keresik a helyüket az egészségügy jelenlegi rendszerében. Fontos tudni, hogy már néhány megfelelően irányított beszélgetés is hatásos lehet a panaszok enyhítésében.

Dr. Csörsz Ilona
klinikai szakpszichológus

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.