2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Gyermekkori depresszió

Nemzetközi adatok alapján a gyerekek közel egy tizede szenved valamilyen mentális zavarban, mégis, a lelki problémákkal élő kiskorúak családjainak alig egy harmada kér segítséget és jut el az ellátórendszer különböző intézményeibe.


Pedig a gyermekkori lelki problémák kezelésén keresztül sokat tehetünk a felnőttkori, súlyosabb zavarok megelőzéséért is. Az aktív segítségkérést leginkább a szülők szégyenérzete, a megbélyegzéstől való félelmek akadályozzák. Sajnos még ma is élnek azok a nézetek a közvéleményben, melyek a gyermek problémájára, mint a szülő szülői szerepének kudarcára, hibájára tekintenek. Ezek az ítélkező nézetek, megakadályozva a szülők segítségkérését a gyerekeket fosztják meg attól, amire a legnagyobb szükségük volna: a szülővel közös megoldáskereséstől, az érzelmi támasz megtalálásától!
Ötven évvel ezelőtt még a szakemberek is úgy gondolták, a felnőttekéhez hasonló depresszió nincs, vagy nagyon ritka gyermekkorban, csak körülbelül az 1980-as évektől kezdtek felfigyelni a jelenségre igazán. Körülbelül minden tizedik serdülő lány depressziós!

Depresszió vagy szomorúság?


A depressziót el kell különíteni a természetes szomorúságtól, amit például akkor érezhet a gyermek, ha elveszíti egy szeretett hozzátartozóját, gyászol, vagy valamilyen elszakadást kell megtapasztalnia, például elköltözik a család és ő teljesen más társas környezetbe kerül, akár néhány év alatt többször is. Ugyanakkor a megfelelően fel nem dolgozott gyász, a halmozódó veszteségek kiindulópontjai lehetnek a későbbi depressziónak is. Mindenféle változás, váltás stresszt jelent nem csak a felnőtt, de a gyerek számára is, sőt! Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb önállóan megbirkóznia a veszteségekkel, és annál inkább szüksége van az érzelmi biztonságot nyújtó szülőre, állandó gondozóra. Éppen ezért a változások közepette is a felnőttnek kell példát mutatnia, merni beszélni a nehéz érzésekről is, hogy a megterhelő, vagy akár ijesztő helyzet feldolgozható legyen. Ez gyakran nem könnyű, vagy nem megy, amikor például a szülő maga is a veszteség körüli, számára is nehezen elviselhető érzelmi állapotával küzd – például egy válás során.

Hangulatzavar, szorongás

A különböző életkorokban a depresszió más-más tünetekben mutatkozhat meg a gyermekkori fejlődés során. A csecsemő vagy kisgyermekkorban még nem „depresszió betegségről” vagy „hangulatzavarról” beszélünk. A depresszív tünetek inkább a kötődési probléma, vagy a „szeparációs szorongás” részeként jelentkeznek, amikor egy kisgyerek elveszíti a számára fontos, közel álló szeretett személyt, vagy idő előtt túl hosszú ideig kénytelen tőle távol lenni. A bajok itt még a nyűgösségben, vigasztalhatatlan sírósságban, rossz alvásban, étvágytalanságban, legrosszabb esetben az érdeklődés csökkenésében nyilvánulnak meg. Ezek a figyelmeztető jelek a környezetnek segíthetnek felismerni, hogy baj van, segíteni kell a gyereknek és szülőjének: helyreállítani az érzelmileg is biztonságos légkört a gyermek és az őt gondozó felnőtt(ek) számára.

Fejfájás, ingerlékenység


A kisiskolás korban az alvászavar, figyelmetlenség, romló iskolai teljesítmény, esetleg „fejfájás” lehetnek a figyelmeztető jelek, de nem feltétlenül lesz hagyományos értelemben „depresszív” kedvetlen a gyermek, az irritálhatóság, ingerlékenység is elegendő tünet (az előbbiek mellett), hogy depresszióra gyanakodjunk.

Öngyilkosság

Az életkor előrehaladtával egyre inkább hasonlítanak a depresszió tünetei a felnőttkori betegség tüneteire. Ezzel együtt nő a depresszió előfordulási gyakorisága, a gyermekkori 4-5 százalékról serdülőkorra 13-15 százalékra nő. Minden, akár enyhe gyermekkori depressziós epizód növeli a valószínűségét a felnőttkori depresszió kialakulásának, ezért érdemes minél korábban, már gyermekkorban szakemberhez fordulni, hogy a súlyosabb problémák megelőzhetők legyenek. Sajnos Magyarországon még mindig igen magas az öngyilkosságok előfordulási gyakorisága, és a gyermekkorban elkövetett öngyilkosságok leghangsúlyosabb rizikófaktora a depresszió!

Segítségnyújtás


A gyanújelek esetén tehát mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni! A depresszió megfelelő támogató környezet és szakértő pszichoterápia mellett gyógyítható, a depresszív tünetek oldódhatnak, az öngyilkosság megelőzhető. Figyelnünk kell a jelekre, nem szabad hagynunk, hogy a problémákkal küzdő családok, a depressziós gyerekek elszigetelődjenek, a felnőttek és az egészséges környezet felelőssége is a segítségnyújtás felkínálása, és a segítségkeresés, a család megfelelő támogatása! Ilyen esetekben is felkereshetők a gyermekellátó egészségügyi intézmények, de a családsegítő szolgálatok és a nevelési tanácsadók pszichológusai is!

Sztancsik Veronika
klinikai szakpszichológus, egyetemi tanársegéd
Bölcsészettudományi Kar
Pszichológia Intézet
Személyiség- és Klinikai Lélektani Tanszék
sztancsik.veronika@arts.unideb.hu

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.