2020. Július 15. Henrik, Roland nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Közúti baleseti elsősegélynyújtás

A közlekedési balesetek a közúti forgalom elkerülhetetlen következményei. A szemtanúk, az arra haladók kötelessége az elsősegélynyújtás. Mi a teendők sorrendje? – kérdeztük a Sürgősségi Orvostani Tanszék vezetőjét.


Magyarországon a jogosítvány megszerzéséhez elsősegély-nyújtásból vizsgát kell tenni - mondta bevezetőjében dr. Szabó Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető. A tananyag egyik fontos eleme, hogy közúti baleseti elsősegélynyújtás esetén be kell tartani a biztonsági szabályokat. Az első teendő, hogy az elsősegélynyújtó a saját és a környezete védelme érdekében ítélje meg a baleset helyszínének biztonságosságát. Például ne álljon meg autópályán éjszaka, az út közepén. Húzódjon félre, és kapcsolja be a vészvillogót, vegye fel a láthatósági mellényt, majd tegye ki az elakadásjelző háromszöget, hogy az arra elhaladók lássák, baj van. Figyelje meg, van-e veszélyeztető tényező a baleset helyszínén. Autóbaleset esetén gondolni kell arra, hogy elektromos tűz, robbanás keletkezhet a járműben, ezért a további károkat és sérüléseket megelőzendő, körültekintően le kell kapcsolni a gyújtást. A baleset körülményeit megfigyelve gyorsan át kell gondolni a baleseti mechanizmust, azaz, hogy mi, hogyan és miért történhetett? Lényeges tudni, hogy az utasok biztonsági övvel be voltak-e kötve, hiszen aki nem rögzítette magát, az ki is repülhetett a szélvédőn. Ezért azt is tisztázni kell, hogy hányan utaztak az autóban.
A helyszín felmérése és a sérültek számának, megközelítő állapotuknak ismeretében az első észlelő a 104 vagy 112 telefonszámon mihamarabb hívjon mentőt, majd kezdje meg az ellátást.

Életmentő beavatkozás

A beleseti sérülteknek súlyos koponya, gerinc- és belső szervi sérülései lehetnek: pl. tüdősérülés, a máj, a lép és a vesék szöveti sérülése, másodlagos vérzések, szívritmuszavarok stb. A belső sérülések nem láthatók, de a külsők olykor könnyen felismerhetők: pl. a végtagficam, vagy a végtagtörés. A vénás (gyűjtőér eredetű) és artériás (ütőeres) vérzéseket azonnal csillapítani szükséges. A sebből lüktetve ürülő élénkpiros vér jellemzően artériás, míg a lassan, de intenzíven folyó mély bordó színű vér vénás vérzésre utal. Mindkettőt nyomókötéssel lehet megállítani. A gépkocsi elsősegélydobozában található többrétegű, préselt sebpárnát (mull-lap) szorítsuk rá a sebre és kötözzük át gézzel, majd szorítsunk rá feltekert mullpólyát, melyet mindig a sebbel azonos irányba helyezzünk fel és azt is kötözzük át gézzel. Ha nincsenek kéznél sebkötözők, akkor hajtogassunk össze egy tiszta textildarabot, és szorítsunk a sebre. Elveszíthetjük a sérültet, ha ezt ilyenkor azonnal nem tesszük meg.

Megnyugtatás

Fontos kérdés, hogy tudunk-e a baleseti sérültekkel kommunikálni, válaszolnak-e kérdéseinkre? Ha igen, akkor nagy valószínűséggel nincs olyan veszélyeztető állapot, ami azonnali életmentő beavatkozást igényel. Annak a sérültnek, aki öntudatánál van, a földön ül vagy fekszik, rögzíteni kell a fejét, mivel a nyaki gerinc sérülése nem zárható ki, s ezzel az egyszerű művelettel a további károsodást megelőzhetjük. A mentők megérkezéséig a sérült megnyugtatására és az állapot követése érdekében folyamatosan beszéljünk vele. Óvjuk a lehűléstől, s lehetőség szerint takarjuk be.

Mentési szemlélet

A baleseti helyszínre (kárhely) érkező szakemberek speciális szempontok alapján látják el a sérülteket. Vezetőjük, a mentés irányítója a kárhely-parancsnok. A baleseti sérülteket az állapot súlyossága alapján ún. triázs rendszer szerint osztályozzák. Ezt a mentési gyakorlatot először Napóleon frontsebésze alkalmazta, s a módszer jelentős módosításokat követően jelenleg is világszerte használatos. Az osztályozásnak az a lényege, hogy ha több a sérült, mint az ellátó, akkor szakmai szempontokra alapozott döntés alapján a megmenthetőnek vélt sérültek ellátása történik meg először.

Újraélesztés

A laikusoknak is ismerni kell az újraélesztés szabályait. Ha eszméletlen embert találnak az autóroncsban, akkor mihamarabb meg kell próbálni kiszabadítani, majd az alapszintű újraélesztés szabályainak megfelelően az életfunkciókat meg kell vizsgálni. A sérültet fektessük a hátára, lehetőleg kemény alapra, óvatosan rázzuk meg a vállát, és szólítsuk meg hangosan. Ha nem reagál, akkor a fejét óvatosan, enyhén szegjük hátra, fülünket tegyük az orrához és a szájához. Nézzük a mellkasát, hogy süllyed-e, hallgassuk, és érezzük, kiáramlik-e a levegő az orrán vagy száján. Ha tíz másodperc alatt egyszer sem, vagy kettőnél kevesebb alkalommal vesz levegőt, arra következtethetünk, hogy a sérült nem lélegzik, s ekkor el kell kezdeni az újraélesztést. Laikus által végzett betegvizsgálat során a pulzus tapintása nem kötelező! Fontos, hogy ilyenkor is mihamarabb kérjünk segítséget és tárcsázzuk a mentőket. A diszpécser telefonon fogja segíteni, irányítani az újraélesztést. Az életmentés alapja a hatásos mellkasi kompresszió mihamarabbi megkezdése. Kulcsoljuk össze egymás fölött tenyerünket, tegyük a beteg szegycsontjának alsó felére, és harmincszor 5-6 cm mélyen nyomjuk le a mellkast. Ezt követően fogjuk be a sérült orrát, és szájból-szájba kétszer fújjunk be levegőt. A befújás hatékonyságát a mellkas mozgásának vizsgálatával ellenőrizzük, majd azonnal folytassuk a kompressziót! Ha nem tudjuk kivitelezni a lélegeztetést, akkor folyamatosan végezzük a mellkas - 100-120/perc frekvenciával történő - ütemes lenyomását és felengedését. A mellkasi kompresszió kimerítő életmentő tevékenység, ezért lehetőség szerint 2 percenként cseréljünk segítőinkkel. Az újraélesztést a mentők kiérkezéséig folytassuk!


A Sürgősségi Orvostani Tanszék laikusoknak és egészségügyi dolgozóknak is rendszeresen szervez újraélesztési tanfolyamokat. Örömteli tény, hogy az utóbbi két év során nem csupán a Debreceni Egyetem orvosai és szakdolgozói vettek részt a képzéseken, hanem a régió középiskoláiból is egyre nagyobb számban érkeztek pedagógusok és diákok, hogy e területen gyarapítsák elméleti és gyakorlati tudásukat. A Sürgősségi Orvostani Tanszék fontos célkitűzése az is, hogy ún. szimulációs tréningek megvalósításával lehetőséget biztosítson a megszerzett tudás időszakos ellenőrzésére és gyakorlására.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.