2020. Július 15. Henrik, Roland nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A farkasvakságról

Farkasvakságnak nevezzük azt a betegséget, amikor a páciens sötétben, esetleg szürkületben, rosszul megvilágított helyiségben vagy félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem képtelen alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez.


Tehát zavartalan nappali látás illetve megfelelő színlátás mellett, a sötéthez való alkalmazkodás, az adaptáció csökkent mértéke okozza az elváltozást. A farkasvakság idegen szóval történő megjelölésére a hemeralopia kifejezés terjedt el. A szóösszetétel első tagja, a „hemera” görög kifejezés nappalit, az „alaos” pedig vakságot jelent. Tehát az idegen eredetű kifejezést helytelenül, éppen a jelenség ellentétes megnyilvánulására, a nappali vakságra alkalmazzák. A félreértések elkerülésére ezért ajánlott az éjszakai vakság és nappali vakság kifejezések használata.

Ideghártya

Az éjszakai vakság vagy a sötéthez való csökkent alkalmazkodás oka a szem ideghártyájában keresendő. Funkcionális szempontból az ideghártyán elkülönítjük az éleslátás helyét, ez a szemfenék központi részén található, más néven sárgafoltnak is nevezzük, az ezen kívüli részt perifériának hívjuk. Az ideghártyában kétféle látásérzékelő sejt, más néven fotoreceptor helyezkedik el: a csapok és a pálcikák. A csapok fényérzékenysége kisebb, mint a pálcikáké, gyenge fényben nem működnek, viszont felbontóképességük kiváló, számuk kb. 8 millió az egészséges felnőtt ideghártyájában. Ezzel szemben a kb. 120 millió pálcika kiváló fényérzékenységgel, de rossz felbontóképességgel rendelkezik. A farkasvakság oka a pálcikák nem kielégítő működése vagy pusztulása, amely az A-vitamin hiánya miatt, valamint egy veleszületett betegség, a retinitis pigmentosa miatt alakulhat ki. Ebben a betegségben is kezdetben a sötétben látó pálcikák pusztulnak, majd később a csapok száma és működése is jelentősen csökken, ennek következtében beszűkül a látótér, a végstádiumban pedig akár csőlátás és vakság is kialakulhat.

A-vitamin-hiány

A farkasvakság vezető tünete a rossz éjszakai látás, de ha az A-vitaminhiány huzamosabb időn keresztül fennáll a kötőhártya kiszáradása, a bőr szárazzá válása, hajhullás és gyermekeknél növekedési zavarok is társulhatnak hozzá. Különösen súlyos esetben pedig károsodhat az immunrendszer, és így csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás.
Az A-vitaminhiány a fejlett országokban, így hazánkban is nem a hiányos bevitel, hanem anyagcserezavarok vagy a szervezet felszívódási zavarai következtében alakulhatnak ki. Az A-vitamin zsíroldékony formában a bélrendszeren át szívódik fel, ezért az emésztőszervi betegségekben szenvedők esetén (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség, gyulladásos bélbetegségek, epe-problémák stb.) fokozott az A-vitaminhiány kialakulásának veszélye. Krónikus alkoholizmus fennállásakor a szervezet kevésbé tudja az A-vitamint előállítani a felvett előanyagokból. Egyidejűleg meglevő cink- vagy vashiány fokozhatja az A-vitaminhiány következtében fellépő tüneteket.
Az A-vitamin-hiány következtében kialakuló éjszakai vakság megelőzését elsősorban a rendszeres A-vitamin-bevitel jelenti, melynek legfontosabb természetes forrásai a vaj, tojássárgája, máj, piros- és sárga zöldségek, gyümölcsök, tengeri halak.


Dr. Kemény-Beke Ádám
egyetemi docens
Szemklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.