2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Előzzük meg a csonkolást!

A diabeteses láb a cukorbetegség összetett, idült szövődménye, kialakulásának elsődleges oka a cukorbetegség okozta idegi károsodás (neuropathia).


Ez az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek (perifériás), továbbá a mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos idegek (sensoro-motoros) betegsége. Továbbá ide tartozó betegség a mindentől függetlenül jelentkező (autonóm) neuropathia, valamint a kis-és nagyereket érintő érkárosodás (micro-és macroangiopathia) is.

Fekély, csonkolás

Kialakulására mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegek esetében lehet számítani, főleg hosszú betegség, illetve nem megfelelő anyagcsere során. A diabeteses lábnak nevezett tünetegyüttes rettegett következménye a fekély kialakulása a lábon. Emiatt a betegek gyakran tartós, költséges kórházi kezelésre szorulnak, valamint ennek következtében magas a végtagi csonkolások aránya is. A cukorbetegek 5-15 százaléka esik át élete folyamán lábat érintő amputáción, ezt 70-80 százalékban előzi meg talpi fekély kialakulása. Magyarországon évente 6000-7000 amputációt hajtanak végre a sebészek, a nem baleset miatt végzett csonkolások többségét 70-80 százalékát cukorbetegeken végzik. Az amputált betegek életminősége és élettartama is romlik: 5 éven belül a betegek egyharmada esetében másik oldali amputációt is végeznek, valamint a betegek 39-68 százaléka 5 éven belül elhalálozik.

Idegi károsodás

Az idegi károsodás miatt az alsó végtagi ínreflexek (Achilles-ín-reflex (sarok és boka közötti) és térdkalács ínreflex) csökkennek vagy hiányoznak, csökken a rezgésérzés, járáskor bizonytalanságérzésük van a betegeknek. Érzészavarok lépnek fel, a kesztyű, illetve a zokni viselésének megfelelően jelentkezik bizsergés, zsibbadás a kézen, lábon, éjjel erősebben általában. A beteget pihenésében zavarja, lába pl. nem viseli el a takarót. A hő- és fájdalomérzet hiánya miatt könnyen sérül meg a betegek lába, és az esetek egy részében nem veszik észre (pl. belerúgnak vagy belelépnek valamibe, megégetik a lábukat a forró fürdővízzel, a szalicil tartalmú tyúkszem tapasz felmaródást okoz a bőrükön). Az idegi károsodás motoros része miatt a lábcsontok közti izmok sorvadnak, ez kalapácsujj kialakulásához vezet, a talpi zsírpárna elvékonyodik és elcsúszik, következtében a lábközépcsontok fejecse feletti bőrre gyakorolt nyomás 2-3-szorosára nő.

Érrendszeri bántalom

A vegetatív idegrendszert (szervezetünknek akaratunktól független működését szabályozza) érintő, önmagában jelentkező idegkárosodás számos szervrendszert megbetegíthet. A diabeteses láb szempontjából a csökkent vagy hiányzó alsó végtagi verejtékezés és az érrendszert érintő változások fontosak. A verejtékezés hiánya miatt a bőr itt kiszárad, sérülékeny lesz, berepedések keletkeznek, melyek fertőzések kiinduló pontjai lehetnek. A vegetatív idegrendszer a szervezet belső környezetének állandóságát garantálja, elősegíti az alkalmazkodást, a szimpatikus idegrendszer felkészíti a szervezetet a stresszhelyzetre. Utóbbi károsodása miatt az erek kitágulnak. A szívből az oxigénben gazdag vért a sejtekhez szállító artériás rendszer és a szén-dioxiddal feldúsult vért a szívbe visszaszállító vénás rendszer közötti közvetlen összeköttetések, az úgynevezett AV-shuntök kinyílnak, károsodik a hajszálérhálózat keringése. A fokozott véráramlás miatt a láb megdagadhat, a csontállomány felritkul, az ízületek összeesnek, ezért a láb deformálódik. A talpon új nyomáspontok alakulnak ki, felettük bőrkeményedések lesznek, amelyek a talpi fekély leggyakoribb kiindulási pontjai. Ha a fekély már létrejött, akkor nagy a lágyrész és a csontízületi gyulladás, fertőzés aránya, ami az érintett végtagot és súlyos esetben akár a beteg életét is veszélyeztetheti.

Az érkárosodás okai

A cukorbetegség okozta érkárosodás kialakulását több tényező befolyásolja: a nem megfelelően beállított vércukor háztartás mellett a klasszikus szív- és érrendszeri kockázati tényezők is szerepet játszanak (dohányzás, magas vérnyomás betegség, magas vérzsír-értékek). Legjellemzőbb tünete az alsó végtagi érszűkületnek a járáskor fellépő lábikra görcs, sántítás, mely megállásra, pihenésre készteti a beteget bizonyos táv megtétele után. A panasz általában pihenésre szűnik. Súlyos, előrehaladott esetben már nyugalomban is lábfájdalomról panaszkodhat a beteg vagy seb keletkezhet a lábon. A cukorbetegeknél az érszűkület általában korábban kezdődik, gyorsabban halad előre, és mindkét nemben azonos arányban fordul elő, nincs meg a női „védettség". Általában részleges, többszörös szűkületeket és elzáródásokat találunk, ami tipikusan a térd alatti régiót – a lábszári artériákat – érinti leginkább. Nagyon jellemző az érfal fokozott meszesedése, ez az ereket összenyomhatatlanná teszi. Ez diagnosztikus nehézséget jelent a bokán és a karon mért vérnyomás-vizsgálat során (boka-kar index). A meszes érfal megnehezíti bizonyos képalkotó vizsgálatok (ultrahang, computertomográfia, angiográfia) értékelését is.

Vizsgálatok

A mindennapi gyakorlatban fontos elkülöníteni, hogy a talpi fekélyek kialakulásában az említett kialakulási módok közül melyik dominál, mivel a neuropathiás, idegi eredetű fekélyek kimenetele kedvezőbb, tartós kezelés mellett kisebb az amputációs arány vagy minimális csonkolás is elégséges lehet (pl. lábujj). Ez a differenciálás a panaszok jellege és néhány egyszerűbb teszt segítségével megtehető. Részletes anamnézis-felvételt és betegvizsgálatot követően, ha a diabeteses láb gyanúja felmerül, az idegi és ér károsodás kimutatására irányuló vizsgálatokat végzünk az idegkárosodás igazolására (pl. hangvilla- és mikrofilamentumteszt, hőérzetvizsgálat, neurométer, érszűkület igazolására boka-kar vérnyomásmérés, ultrahang vizsgálat), valamint a hajszálér-keringés vizsgálatára is vannak különböző vizsgálati lehetőségeink.

Gyógyszer, műtét

Mivel a probléma összetett, így a terápia is az. A helyes, sikeres kezelés feltétele a tökéletes szénhidrát-anyagcsere. Lehetőség van az idegi károsodás oki és tüneti kezelésére. Az érrendszeri károsodások esetén gyógyszeres kezelést alkalmazunk a keringés javítására. Azoknak a betegeknek esetében, akik szervezetében a vizsgálatok alapján értágítást vagy érműtétet igénylő elváltozások igazolódnak, a problémát megoldjuk a megfelelő sebgyógyulás érdekében. A fekélyek általában fertőzéssel járnak, ezért a betegek legtöbbször antibiotikus kezelésben is részesülnek. A megfelelő sebkezelés és a talp tartós tehermentesítése szintén elkerülhetetlen. Ha ezek a próbálkozások nem vezetnek eredményre vagy a beteg már előrehaladott fekéllyel jelentkezik az orvosnál, akkor már csak csonkolásra van lehetőség.

Megfelelő anyagcsere

A megelőzésnek kell a fő célunknak lennie: törekednünk kell a megfelelő anyagcsere vezetésre, a szív- és érrendszeri kockázati tényezők kezelésére és ellenőrzésére. Kötelező a rendszeres lábvizsgálat, a verőerek tapintása, az érrendszeri és idegi károsodások keresése. Ha diabeteses láb igazolódik, akkor javasolni kell a betegnek védő-, illetve gyógycipő viselését. Ezt a talpi nyomáspontok feltérképezését követően készíti el a szakember. A betegek megfelelő felvilágosítása nélkülözhetetlen, fel kell hívni figyelmüket saját lábuk rendszeres ellenőrzésének fontosságára, meg kell tanítani nekik a helyes lápápolást.

A sokrétű betegségből adódóan diabeteses lábbal számos szakterület orvosa találkozhat, és csak a társszakmák együttműködése, a háziorvosok, szakasszisztensek és a képzett beteg együttes munkája kapcsán lehet esély a betegek sikeres kezelésére, gondozására és a magas diabeteses csonkolások arányának csökkentésére!

Dr. Veres Katalin
egyetemi adjunktus
Belgyógyászati Klinika C épület

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.