2018. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Szájlégzés, orrpolip, horkolás

Az újszülöttek ösztönösen az orrukon veszik a levegőt. Ha egy egészséges csecsemőnek befogjuk az orrát miközben alszik, felébred és próbál újból az orrán keresztül levegőt venni. Ha az akadály huzamos ideig áll fenn, akkor a csecsemő megtanul szájon át lélegezni.


Az orr fontos szerepe, hogy megváltoztatja a belélegzett levegőt, melegíti megszűri azt. Amennyiben az orr garat eleve szűk, helyi tényezők könnyebben okozhatnak orrdugulást. Gyermek-és serdülőkorban az orrmandula (adenoid) megnövekedése figyelhető meg. Ez lehet akadálya az orrlégzésnek. (Szájpadmandula nem szokta akadályozni az orrlégzést.) Ezek a nyirokszervek 10-12 éves korig növekednek, ezalatt az idő alatt válhat szükségessé az eltávolításuk az orrdugulás megszüntetésére. Pubertáskorban gyorsan elsorvad, ezért felnőttkorra, az orrlégzés műtét nélkül is lehetővé válik.

Orrpolip, orrsövényferdülés

Az orrkagylók is túlnövekedhetnek, így képezve akadályt. Az orrnyálkahártya túlérzékenysége a levegőben lévő szemcsés szennyeződésekkel, valamint időjárási tényezőkkel szemben krónikus szénanáthát vagy orrmelléküreg-gyulladást tarthat fent, okozhat orrdugulást. Az orrpolipok és az orrsövényferdülés jellemzően a felnőttkorban jelentkező panaszok hátterében állnak. Ezen akadályok megszüntetésére fül-orr- gégész szakorvoshoz utaljuk a beteget.

Horkolás, légzéskimaradás

A szájlégzés az orrjárat szabaddá tétele után is megmaradhat. Ritkán orrdugulás nélkül is kialakulhat a szájlégzés. Ezekben az esetekben fogszabályozó készülékkel történő kezeléssel kell visszaszokatni a pácienst az orrlégzésre. Ezek a készülékek a szájüreget zárják el. A gátolt orrlégzés ha évekig fennáll, befolyásolja az arc fejlődését, jellegzetes arcszerkezet jön létre, amit adenoid arcnak hívunk. Jellemző rá a hosszú keskeny, szűk orr és orrjárat, ernyedt ajkak, megrövidült felsőajak, hosszúfejűség. A kifejezéstelen arc szintén sajátság. Kórelőzményében szerepelhet horkolás, alvás közben átmeneti légzéskimaradás, nyugtalan alvás, álmatlanság és ágyba vizelés. Mivel szájlégzéskor a nyelv lejjebb és előrébb helyeződik, hogy a levegő útját szabaddá tegye, a két állcsont közötti térköz megnő, az orcák ráfeszülnek a felső fogak külső felszínére. Ezt a megváltozott helyzetű nyelv nem ellensúlyozza. Az ajkak ernyedtek, mivel nincs ajakzárás. A csökkent ajaktónus miatt, főleg az elülső felső (front) fogak ajaktámasztása szűnik meg, azok kifelé dőlnek. Így keskeny felső fogív jön létre, és elülső nyitottharapás figyelhető meg. A szájlégzés, a szájképletek állandó kiszáradása miatt ínygyulladásnak és fogszuvasodásnak is kedvez, főleg a felső front fogak körül.

Dr. Török Judit
szakorvos
Fogorvostudományi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.