2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Fogamzásgátlók és trombózis

Kevesen tudják, hogy a peteérés gátlásán alapuló, tablettás vagy újabban a bőrön keresztül is felszívódó, illetve a méhen belül is alkalmazható, ún. hormonális fogamzásgátlás ötlete a magyar gyógyszergyárostól, Richter Gedeontól származik.


Barátjával, az osztrák Ludwig Haberlandt professzorral már az 1930-as éve közepén el is kezdték az általuk Infecundinnak nevezett készítmény kifejlesztését, a háború miatt azonban a tervet nem sikerült befejezni. Az első magyar fogamzásgátló, azonos néven, így végül 1967-ben, hét évvel a világelső amerikai Envida után kerülhetett csak piacra.

Szövődmény

A fogamzásgátlókkal szemben, a nem kívánt terhességek hatékony megelőzése mellett, további nagy elvárás volt, hogy csökkenjen a magzatelhajtások iszonyatos tömege, hiszen az 1960-as, ’70-es években előfordult, hogy Magyarországon több tízezerrel meghaladta a művi vetélések száma a megszületett gyermekekét és a kétszázezret is elérte. Az elvárások azonban sajnos csak részben teljesültek és már a kezdetekkor is megjelent, mintegy árnyékként, a halálos szövődmény, a tüdő embólia kockázata is.

Hajlamosító tényezők, szerzett betegségek

Természetesen világszerte erőteljes kutatómunka indult ezen, súlyos mellékhatás hátterének tisztázására. A trombózis és az embólia (vagyis a többnyire az alsó végtagokban kialakuló vérrögből leszakadó és a tüdőverőeret eltömeszelő, fulladásos halált kiváltó embolus) okainak tisztázása az elmúlt évtizedekben sokat haladt előre. Megismertünk számos, veleszületett hajlamosító tényezőt, mint például az V-ös véralvadási faktor (FV) ún. Leiden-mutációja vagy a természetes fékek (antitrombin, protein C, S) csökkenése. Emellett egyre bővült a listája azon szerzett betegségeknek és állapotoknak is, amelyek ugyancsak kórosan fokozott alvadási készséggel járnak. Ilyenek, a teljesség igénye nélkül: az elhízás, a dohányzás, a rosszindulatú daganatok, a szövetroncsolásos balesetek, a mozgáshiány, az ún. nagy műtétek és a krónikus kórképek egy része – a sort lehetne folytatni.

Ösztrogén hormon

Kiderült az is, hogy több, egyébként fontos és hatásos gyógyszer, önmagában vagy kombinációban, ugyancsak fokozhatja a trombózis készséget. Közéjük tartozik a fogamzásgátló tabletta egyik alkotója, az ösztrogén hormon is. Tudjuk ma már azt is, hogy a trombózist és az embóliát, hasonlóan a betegségek túlnyomó többségéhez, nem egy, hanem több veleszületett és/vagy szerzett tényező együttesen okozza és szinte mindig kideríthető valamilyen közvetlen kiváltó, ún. trigger tényező is. Ez magyarázza, hogy egy, akár súlyos veleszületett trombózishajlammal élő beteg sem biztos, hogy trombózist (embóliát) kap, hacsak nem találkozik valamilyen, a folyamatot beindító szikrával, ami lehet például fogamzásgátló szedés is.

Kockázatok és mellékhatások

Elengedhetetlen ezért a fogamzásgátló első felírása előtt tisztázni, van-e az illető leánynak, asszonynak valamilyen vérrögképződési hajlama, például a terhelő családi kórelőzmény alapján, amibe a „klasszikus” tromboembólia mellett beletartozik a visszatérő spontán vetélés is. A kórelőzményi adatokat, kérdezés nélkül is, feltétlenül célszerű a nőgyógyász tudomására hozni. A gyógyszerek, így a fogamzásgátlók tulajdonságai, kockázatai stb. ma már mindenki számára hozzáférhetőek, az alkalmazási előiratok részletesen felsorolják az ellenjavallatokat is. „A kockázatokról és a mellékhatásokról” tehát mindenki tájékozódhat, ha akar. A félévszázaddal ezelőtti helyzet a trombózis kockázat szempontjából szerencsére sokat változott, elég, ha csak arra utalunk, hogy az első fogamzásgátlók ösztrogén adagjához képest, a mai készítmények azok ezredrészét (!) tartalmazzák, sőt vannak, ún. egykomponensű, tehát csak progeszteron (a másik hormon) tabletták is. Az új, szintetikus ösztrogének trombózisra hajlamosító erőssége is jóval kisebb, mint a régebbi szerkezetű hormonoké volt. Remélhetően a közeljövőben elérhetővé válnak a természetes ösztrogénnel majdnem teljesen azonos szerkezetű és specifikus, tehát csak a peteérésben szerepet játszó receptorokkal (jelfogókkal) kapcsolódó vagyis minimális mellékhatású, nem szájon át alkalmazandó készítmények is. Az utóbbi években az is egyértelművé vált, hogy a szerzett kockázati tényezők közül a legsúlyosabbak az elhízás és a dohányzás, amelyek erős akarattal szintén kiiktathatók.

Hatékony fegyver

Összegezve: a hormonális fogamzásgátlás hatékony fegyver a nem kívánt teherbeesés megelőzésére és minden szempontból jobb, mint egy magzatelhajtás, művi vetélés, (nevezzük nevén, nem az orwelli újbeszédnek megfelelő, semleges: „abortuszként”, mint ahogy az „illegálisnak” is van kitűnő magyar megfelelője: törvénytelen és a sort lehetne folytatni…) Biztonságos alkalmazása megkívánja a fogamzásgátlót elkezdő, illetve szedő nő, a szülész-nőgyógyász és a háziorvos felelősségteljes, őszinte és alapos együttműködését, az esetlegesen meglevő, fokozott trombózis készség kiderítését.

Dr. med. habil. Pfliegler György
Debreceni Egyetem
Klinikai Központ
Ritka Betegségek Szakértői Központ
koordinátora

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.