2018. December 15. Valér nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A játék szerepe a gyermek fejlődésében

A játék örömélményt kelt. A játék a gyermek mindennapjainak meghatározó tevékenysége, örömforrása. A gyermekek a játékon keresztül ismerkednek meg a környezetükkel, abban zajló eseményekkel, a közösségi élettel, a játék során használt tárgyak tulajdonságaival. A gyermeknek a különböző fejlődési szakaszaiban különböző játékokra van szüksége.


A csecsemők már pár hónaposan elkezdenek játszani. Ebben az életkorban egészen körülbelül két éves korig az érzékszervi, mint a látás, hallás, tapintás, ízlelés és a mozgásos tapasztalásokon keresztül sajátítják el az egyszerű tárgyak használatát és az ismétlések révén gyakorolják a különböző képességeiket. Ezek az úgynevezett gyakorló-, funkciójátékok. A csecsemők játszanak a hangjukkal, a kezeikkel, a hátukról a hasukra fordulnak, tárgyak után nyúlnak, majd elengedik azokat, aztán újra utánuk nyúlnak, ledobják, fölveszik, egymáshoz ütögetik, elgurítják azokat… Tehát kezdetben még csak nézegetik, fogdossák, rágcsálják a tárgyakat, majd szép lassan megértik a tárgyak jelentését és rendeltetésszerűen kezdik el használni. Ezáltal a kisgyermek érzékszervei fejlődnek, mozgása tökéletesedik és ismereteket szerez mind a saját képességeiről mind a tárgyak tulajdonságairól. Mindezek a tapasztalások örömet okoznak neki. A funkcióöröm mellett egy másik fajta öröm is jelen van, az „én csinálom”, az „én idézem elő” öröme.

Szerepjáték, alkotójáték

A „mintha-játék” során, másfél-két éves kor körül kezdik a gyerekek a tárgyakat úgy használni, mintha azok mások lennének. Egy tárgyat ilyenkor egy másik tárgy helyettesíthet, például egy fakanál lehet varázspálca. Körülbelül két és fél éves kortól egész óvodáskorban a szerepjáték a gyermekek legmeghatározóbb játéktevékenysége. A szerepjáték során lehetőségük van az önkifejezésre, átélhetik, újraélhetik a valóságban tapasztalt élményeket. Azokat a szerepeket játsszák el, amelyeket saját maguk körül tapasztalnak, látnak. Például orvosos, boltos szerepjáték, papás-mamás játékok… A gyermek a számára feszültséget jelentő történéseket is újra és újra eljátszhatja, tehát szorongásoldó, feszültségcsökkentő hatása is van. A gyerekek szeretnek bábozni, a bábokon keresztül különböző szerepekbe bújni, amelynek során működésbe léphet a gyermeki fantázia. A bábjáték során kipróbálhatják a különböző szerepeket, átélhetik, ahogy például megküzdenek valamivel, valakivel, ahogy az ellenséget legyőzik.

Szimbolikus játék

A szimbolikus játékok során a gyermek „kettős tudattal” van jelen. Beleéli magát a játékba, de meg tudja azt különböztetni a valóságtól. Például amikor éhes, nem a homok sütiből kér, hanem az anyukájától kér enni. Tehát a gyerek ilyenkor a képzelet és a valóság határán mozog.
Szintén óvodáskorra jellemző az alkotójáték, amelynek során a gyermek alkot valamit és a játékörömöt az alkotás öröme adja. Ilyen játékok az építőjáték, a rajzolás, a gyurmázás, a barkácsolás. A konstruktív, alkotó játékok által a gyermek tapasztalatot szerez a tárgyak tapintásáról, anyagáról, súlyáról. Az ügyes építéshez stabil kéz, jól koordinált mozgás szükséges, hogy például az adott kocka pontosan oda kerüljön, ahova szeretné a gyermek.

Szabályjáték

A szabályjátékok már óvodáskorban megjelennek. Ide tartozik minden olyan játéktevékenység, amelyeket előre meghatározott szabályok betartása szerint játszunk. Ezek lehetnek értelmi képességeket fejlesztő játékok, mint például a társasjáték, sakk, kártyajáték, kirakók és mozgásos szabályjátékok, mint a fogócska, bújócska, ugróiskola, labdajáték, népi játék. Míg a gyakorlójátékoknál az „én csinálom” öröme, a szerepjátékoknál a különböző szerepekbe való bújás jelenti az örömforrást, addig a szabályjátékoknál a cél a győzni akarás, hogy ő legyen a játék nyertese. A legtöbb játéknak azonban csak egy nyertese, győztese lehet, így egyértelmű, hogy vannak vesztesek. A szabályjátékok gyakorlása ezért segíti a siker-és kudarctűrő képesség fejlődését, a szabálytudat kialakulását, fejleszti a koncentrációt, a megfigyelőképességet, a logikus gondolkodást.
Tehát a játék kielégíti a gyermek mozgásigényét, gazdagítja tapasztalatait, megtanul a gyermek elképzelni, megvalósítani dolgokat, akadályokat legyőzni, sikert és kudarcot elviselni, elmélyülten benne lenni egy tevékenységben, saját vágyait megvalósítani, csökkenti a szorongást, a stresszt. A játék fejleszti a kreativitást, segíti az egészséges agyfejlődést. Minden tevékenység, a ringatás, az éneklés, az olvasás, a nevetés, a játszás… hozzájárul a gyermek agyának fejlődéséhez. Ezen tevékenységek által még több agyi kapcsolat alakul ki, amelyeket az ismétlés tovább erősít.
A gyermekek fejlődésmenete, tudásvágya, igénye más és más, ezért a játékválasztásuk is különböző lehet. Fontos, hogy a gyermeknek olyan játékot válasszunk, amely megfelel életkorának, érdeklődésének. Továbbá mindig adjuk meg a szabad játék, a játékok közül való választás lehetőségét.

Miholecz Judit
klinikai gyermek-szakpszichológus
Gyermekhematológiai-Onkológiai Tanszék

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.