2019. Január 17. Antal, Antónia nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Szerény tüneteket okoz a vastagbélrák

A tápcsatornai daganatok között előfordulási gyakoriságban első helyen áll a vastag és végbélrák, mely a férfiak és a nők körében egyaránt a második leggyakoribb daganat.


A vastag- és végbélrák kialakulását számos tényező is elősegítheti, így a mozgásszegény életmód, túl sok zsír, állati fehérje, kevés rosttartamú étel fogyasztása. Gyakorisága az életkor előrehaladásával arányosan nő, főleg ötven éves életkor fölött fordul elő. A fiatalabbaknál előforduló bélrák általában örökletes eredetű – ismertette dr. Altorjay István, a Belgyógyászati Intézet Gasztroenterológiai Tanszék vezetője.

Vér a székletben

A vastagbélrák eleinte gyakran csupán szerény tüneteket okoz. Éppen ezért orvosi vizsgálatra adhat okot, ha például megváltoznak a páciens székelési szokásai, a széklet jellege. Ezt jelentheti, ha eddig pl. rendszeres volt, de újabban székrekedés vagy ezzel váltakozó hasmenés gyötri a pácienst. Fogy a beteg vagy vér van a székletében. Gyanúra adhat okot az időskori vashiányos vérszegénység, továbbá a viszonylag rövid idő alatt kialakuló aranyeresség. A vastagbél daganatok jelentős része polipból alakul ki. A polip jóindulatú daganat, amely 5-10 év alatt, fokozatosan növekedő tendenciát mutatva alakul át rákká. Ezért fontos lenne, hogy mint a fejlettebb államokban, 50 éves koron túl szűrjék a lakosságot. A szűrés egyik formája a székletvér ellenőrzés. A szemmel nem látható vért laboratóriumi vizsgálat során lehet kimutatni. Ez származhat ártalmatlanabb betegségből, pl. gyulladásból, fekélyből is, de megjelenéskor gondolni kell daganatra is. Ha vér fedezhető fel a székletben, endoszkópos vizsgálatot végeznek a páciensen. Indokolatlan a vizsgálattal szembeni túlzott félelem.

Endoszkópos beavatkozás

Az endoszkópos beavatkozás legfontosabb előnye, hogy közben szövetminta vehető a kóros területekről, másrészt a vizsgálat közben a felfedezett polipok egyúttal el is távolíthatók (és általában 5 éven belül nem is fejlődnek vissza). Az endoszkópos vizsgálatnak napjainkban vetélytársa lehet az úgynevezett virtuális kolonoszkópia, ami azonban nem csekély sugárterheléssel jár, és csak akkor igazán informatív, ha a bél tiszta, mert ennek a vizsgálatnak az a lényege, hogy alaposan kitisztított és levegővel feltöltött vastagbélről készítenek CT-felvételeket két irányból. Ha természetesen valamilyen okból nem végezhető el a hagyományos tükrözés, hasi CT-t, virtuális kolonoszkópiát, irrigoszkópiát (feltöltéses vastagbél röntgen) végeznek, továbbá laboratóriumi vizsgálatokat: vérképet és úgynevezett daganatmarker szint meghatározást.

Operáció

Ha bebizonyosodik, hogy daganata van a páciensnek, akkor meg kell operálni. A vastagbél­rák műtéte során a bél jobb vagy bal felét szokták eltávolítani, a daganat helyzetétől függően. A rákok mintegy kétharmada a vastagbél utolsó harmadában szokott kialakulni, tehát azon a területen, ahová később ér a táplálék, de ahol a legtovább időzik a széklet és a bélfal itt érintkezik leghosszabban a táplálékból felszabaduló mérgekkel. A végbélrák műtétje előtt sugárkezelést végeznek, hogy csökkentsék a daganat műtét közbeni szóródását. Ritkán az is előfordulhat, hogy ki kell ültetni a belet a bőrre (ún. anus praeternaturalis). A kioperált szervet szövettanilag feldolgozzák, s meghatározzák a daganat előrehaladottságát. Annak függvényében, hogy a daganat milyen mélységig terjed a bélfalában, gyógyszeres utókezelést írnak elő. A mai legkorszerűbb szerekkel végzett onkológiai utókezelés akár 30-40 százalékkal is növelheti a betegek túlélési esélyét.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.