2018. Augusztus 19. Huba nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Figyeljünk magunkra és másokra!

A szűrővizsgálatok, illetve az azokra történő buzdítás nem a legutóbbi évek találmánya, mostanában azonban többnyire jó szándékkal, de nem mindig üzleti érdek nélkül, ismét előtérbe került. Ennek olykor (nagy sajtóvisszhangot kapott) sajátos formáival (séta a Lánchídon, jelvények, pólók viselése stb.) is találkozhatunk, de – tapasztalatból tudja mindenki – a hirtelen fellobbanó nagy lángok, ugyanolyan hamar hamvadnak is el, meleget és nyomot alig hagyva…


Van-e szükség szűrővizsgálatokra? Természetesen igen, de nem mindig, minden betegségben és csak költség hatékonyan, azaz célzottan. Mit jelent ez? Csak annyit, hogy a „szűrés” legelső lépcsőjére fellépni maga a szűrendő ember vagyis mindannyiunk feladata. A leghatásosabb szűrés (az egészséges életmódnak, a feltételek alanyi jogú biztosításának taglalása jelen cikk kereteit messze meghaladná, így azokról most szót nem ejtünk), ha az ember tisztában van egészsége értékével, nemcsak saját maga vagy szerettei, hanem végső soron az egész társadalom számára. Ehhez pedig az egészségügyi kultúra azon szintjére kellene eljutni, hogy (az egészséges életmódra törekvésen túl) figyeljünk magunkra és környezetünkre, legyen szemünk és bátorságunk az árulkodó jeleket észrevenni (pl. étvágy-, személyiség változás, feltűnő fáradékonyság stb.) és legyen bennünk elegendő elszántság eljutni vagy, ha nem minket érint, eljuttatni az illetőt orvosi vizsgálatra.

Minden orvos felelőssége

A szűrés második lépcsője többé-kevésbé minden, beteggel találkozó orvos, sőt bizonyos mértékig minden egészségügyi dolgozó felelőssége. Mit jelent ez? Akármilyen érzékeny (és egyre drágább) szűrővizsgálatokat fejlesszenek ki, olyan soha nem lesz, amelynek segítségével pl. „testtérkép”, „aura” vagy „erővonalak” alapján meg lehessen mondani: „Uram/Asszonyom, az Ön hasnyálmirigyének a farka beteg, s ez nagy valószínűséggel ilyen és ilyen daganat”. De nemcsak erről van szó, a világon, nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetnek meg maguknak ún. „össznépi” szűréseket, még kevésbé általában. A megoldás tehát az, hogy az orvos vegye észre, mikor, milyen szűrésre van szükség a hozzáforduló embernél vagy családtagjánál. (Szándékosan nem beteget írtam, mert a tétel vonatkozik az iskola-, az üzemorvosok, a pályaalkalmassági, az időszakos orvosi vizsgálatok által látott „egészségesekre” is – és az így történő orvos-betegtalálkozások már a lakosság túlnyomó részét érintik). A megfelelő kórelőzmény felvétel - minden hatásos orvosi diagnosztika és gyógyítás alapja - döntő. Konkrét példa: nem lehet, de nem is kell, pl. tízmillió magyar lakost trombózis hajlamra megszűrni. De igenis az első fogamzásgátlót felíró orvos, másra át nem hárítható felelőssége, hogy a leendő gyógyszerszedőnél tájékozódjék: volt-e nála vagy családjában trombózis, szív- érrendszeri megbetegedés, igenlő válasz esetén pedig a felírás előtt történjen meg a részletes laboratóriumi szűrés és a megfelelő szakemberrel történő véleményeztetés.

Szűrővizsgálatok


Ezzel el is érkeztünk a harmadik lépcsőhöz, a laboratóriumi, képalkotó, endoszkópos, genetikai stb., tehát esetenként nagy költségvonzatú, olykor kényelmetlen szűrővizsgálatokhoz. A köznyelv a szorosan vett „szűrést” ezek alatt érti, pedig mint láttuk, az sokkal tágabb fogalom. Milyen lenne az „ideális” szűrővizsgálat? Olcsó, veszélytelen, érzékeny, specifikus és könnyen kivitelezhető. Ezt a célt egyetlen jelenleg használatos módszer sem éri el, legfeljebb megközelíti. A közelmúltban, az Egyesült Államokban tartott fórumon, neves szakemberek egyetértő véleménye jól illusztrálja a lényeget, amelyen három rákféleség (emlő-, tüdő- és petefészek) szűrését elemezték. Ebben leszögezték azt is, hogy nem indokolt a szűrés, ha az adott populációban igen kicsi a betegség előfordulása, ha - és ez nagyon fontos – a beteg pozitív esetben sem egyezne bele a kezelésbe. Előtérbe került a kockázat alapú, célzott szűrés pl. emlőrákban. Míg régebben egyszerű volt az előírás: minden negyven évet betöltött nőnek ajánlott az emlő vizsgálat és a mammográfia, ma újabb szempontok kerültek előtérbe: családi-, genetikai hajlam, korábbi, a mellkast ért jelentős megelőző sugárterhelés (pl. Hodgkin-kórból gyógyult betegekben), vagyis az ún. nagy kockázatú csoportban (de csak akkor) 40 évnél hamarabb is indokolt lehet a szűrés, sőt annak akár MRI-vel kiegészítése, ugyanakkor a sokak által kért ultrahang vizsgálatnak, emlőszűrésben, nincs helye a rutin eljárások közt.

Ne engedjük megtéveszteni magunkat!

Összegezve a helyes szűrés szempontjait: az orvosok, egészségügyi hatóságok feladata és felelőssége nagy, ennél csak a betegek (valamennyiünk) felelőssége nagyobb: figyeljünk magunkra és másokra és hassunk oda, hogy akinek szüksége van rá, az a megfelelő helyre kerüljön és időben kapja meg az ellátást. A kapacitás azonban véges, s ez azt is jelenti, kisstílű és rövidtávú üzleti érdekektől soha ne engedjük megtéveszteni magunkat: sem mint orvosok, sem mint betegek.

Pfliegler György dr.
egyetemi tanár
Ritka Betegségek Tanszék
Klinikai Központ
Debreceni Egyetem

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.