2018. November 20. Jolán nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az immunrendszer védekezési zavarai

Számos páciens fordul azzal orvosához, hogy ismétlődő betegsége megelőzésére, immunrendszere erősítésére gyógyszert kérjen. Utánajártunk, mit lehet ezekben az esetekben tenni.


Az immunrendszer működése, illetve kóros működése során kialakult betegségek annál sokkal bonyolultabbak, hogy egyszerűen „erősítéssel" a problémák megoldhatóak lennének – oszlatta el a téveszmét dr. Zeher Margit, a Belgyógyászati Intézet C épületének szakmai igazgatója. Majd kifejtette, az immunrendszer, tehát a védekező rendszer vírusfertőzéskor aktiválódik, és ha győz, akkor egészséges marad az egyén.

Kóros működés

Az immunrendszer kóros működése miatt számos betegség kialakulhat, mint autoimmun vagy allergiás betegség, de ezekben az esetekben a betegségeket kiváltó immunológiai tényezőket kell kezelni. Az immunrendszer védekezési zavarai lehetnek veleszületettek (elsődlegesek) és egyéb betegség miatt kialakult, szerzett (másodlagos) típusúak. Mind a két formára jellemző, hogy fokozott a fogékonyság a különböző kórokozók által előidézett fertőzésekre. A veleszületett immunhiányt gyermekkorban, egyes formáit felnőttkorban is ki lehet szűrni és immunglobulinokkal kezelni. A szerzett vagy másodlagos immunhiány azért alakul ki, mert a beteg vitaminhiányosan táplálkozik, nem jut a szervezetébe elég nyomelem, mint például cink, különböző vitaminok, mint B6-vitamin, folsav stb. Ugyanis ezek befolyásolják az immunrendszer egyes elemeinek, sejtjeinek, enzimjeinek működését, és valóban kialakul immungyengeség, tehát az egyén fogékonyabb lesz a fertőzésekre.

Immunhiány

A szervezetet a tartós stressz is legyengítheti illetve a régóta meglévő gyulladásos góc is, és olyan elváltozásokat okozhat, mely másodlagos immunhiányos állapotot hoz létre. Okozhatja a hiányállapotot gombás fertőzés, baktérium, diéta miatti fehérjehiányos állapot, műtét utáni testi leromlás. Ezek azonban másodlagos betegségek, mert konkrét okuk van, pl. elégtelen táplálkozás, gyulladásos góc, illetve egyéb betegség (májbetegség, daganat, cukorbetegség). Az alapbetegség kezelésével lehet fokozatosan feljavítani az immunrendszert – szögezte le a professzornő.

Másállapotban

A terhesség alatt is előfordulhat, mert a másállapot élettanilag immungyengeséggel jár, de ez csak átmeneti állapot. A beteg általános állapota, illetve kezelési lehetőségei döntik el, hogy az alapbetegség kezelésével milyen eredmény érhető el, és szükséges-e különböző vitaminok, ásványi anyagok bevitele is. Valószínűleg a köznyelv ezekre az esetekre érti és használja az „immunerősítés" kifejezést.

Másodlagos immunhiányos állapotok

Alultápláltság, vitaminhiány (A-, C-vitamin), nyomelemhiány (szelén, cink), fertőző betegségek: idült bakteriális betegségek (tbc, lepra), vírusfertőzések (kanyaró, rózsahimlő), gombafertőzések (candida), paraziták (malária). Nagymérvű fehérjevesztés, nephrosis-szindróma (fokozott fehérjevesztéssel járó vesegyulladás) fehérjevesztés enteropathiában (fokozott fehérjevesztéssel járó bélgyulladás). Mérgező anyagok hatása: immunsupressio (az immunrendszer szabályozására alkalmazott gyógyszerek), nagy műtétek után, mérgezések (környezeti ártalmak). Uraemia (veseelégtelenség), az immunrendszer daganatai, áttétet adó daganatok, terhesség, időskor, AIDS.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.