2018. Szeptember 19. Vilhelmina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Szívkatéteres bravúr a Klinikán

Magyarországon először a Debreceni Egyetemen végeztek ballonos tüdőverőér-tágítást. A nemzetközi team által szombaton a Klinikai Központban végrehajtott beavatkozással két betegnél csökkentették a tüdőerekben lévő magas nyomást.


Súlyos nehézlégzést, kisebb fizikai terhelhetőséget és akár eszméletvesztést is okozhat a CTEPH (krónikus thromboembóliás pulmonális hipertónia). A betegség kezelésének egy speciális, Európában már elterjedt, hazánkban azonban eddig még soha nem alkalmazott módja a ballonos pullmonális értágítás (BPA). A komplex katéteres beavatkozást 2017. július 15-én, az országban elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végezték el egy 59 éves férfinál és egy 82 éves nőnél a bécsi Allgemeines Krankenhaus (AKH) kórház orvosai, a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika szakembereinek közreműködésével.

A CTEPH tüdőembólián átesett betegeknél szokott kialakulni: az esetek nagy részében az embólusok feloldódnak, ám csaknem négy százalékban olyan mértékben akadályozzák a véráramlást, hogy a tüdőerekben magas vérnyomást okoznak. A tüdő ereiben a vérnyomás nagyjából egy ötöde a szisztémás vérnyomásnak (ami 120/80 Hgmm), viszont ilyen esetekben időnként a tüdőerekben a nyomás annyira fokozódik, hogy akár meghaladja a szisztémás vérnyomást.

A súlyos betegséget alapvetően háromféle módon lehet kezelni. Amennyiben a vérrögök a nagy tüdőerekben helyezkednek el, akkor azt sebészileg távolítják el – ilyen beavatkozást hazánkhoz legközelebb Bécsben végeznek. Ha azonban a vérrögök olyan kis tüdőverőereket zárnak el, melyekhez a sebész nem fér hozzá, akkor lehet megoldás a BPA. Harmadik lehetőségként a gyógyszeres terápia jöhet szóba, ám CTEPH esetén ez önmagában kis hatékonyságú. A BPA eljárás célja, hogy a tüdő véráramlását akadályozó szervült vérrögöket ballonnal kitágítsák, így az áramlási akadály mérséklődik, a tüdőerekben csökken a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése is.

A Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának Szívkatéteres laborjában a nemzetközi orvoscsoport által végzett sikeres beavatkozás során a betegeknél először a nagy vénát szúrták meg, ezen keresztül vezették fel a hagyományosan koszorúér tágításakor is használt eszközöket. A 2-3 órás beavatkozás során a katéteren át egy vékony, erre a célra kifejlesztett drótot vezettek át a vérrögön és azt egy 1,5-7 mm átmérőjű ballonnal tágították ki.

Az első hazai BPA-beavatkozást Irene Lang professzor, a bécsi AKH kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével. Mindkét bécsi szakember Hiromi Matsubara japán specialistától tanulta a nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást. A debreceni orvosi team tagjai Szűk Tibor, Balogh László, Péter Andrea, Daragó Andrea, Kracskó Bertalan, valamint Szobonya Róza, Sallai Zoltánné, Örvendi Ilona és Nagy Zsigmond voltak. A módszert egyébként 1988-ban alkalmazták először, de az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az USA-ban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európában is egyre elterjedtebb.

A Debreceni Egyetem szakemberei bíznak benne, hogy az eljárást Lang professzor és munkatársai, valamint a Klinikai Központ orvosai segítségével sikerül meghonosítani Magyarországon és a Debreceni Egyetemen is, hiszen a betegek életében jelentős változást hoz a BPA-beavatkozás. A kezelés következtében a betegek életminősége jelentősen javul: csökkennek a fulladásos panaszok és nő a fizikai terhelhetőségük. A módszer nagy előnye a rövid felépülési idő: a műtét utáni kétnapos intenzív megfigyelést követően, a betegeket akár már a harmadik napon hazaengedhetik az osztályról. Az első hazai ballonos tüdőverőér-tágításon átesett betegek jól vannak, kedden már elhagyhatták a klinikát.

Debreceni Egyetem Sajtóiroda, MM

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.