2019. Március 23. Emőke nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Érszűkületes betegek új kezelési módszere

Új kezelési módszereket vezetett be érszűkületes betegeknek a Belgyógyászati Klinika Angiológiai Tanszéke. Dr. Soltész Pál a március 15-én a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett tanszékvezető professzor mutatta be az úgynevezett reoferezis gyógymódot, Czakó Géza gyógytornász a mozgásterápiát.


Az érszűkület okai: dohányzás, mozgáshiány, magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar és az elhízás. Az erek falán felrakódás keletkezik (plakk), mely érelmeszesedést okoz és érszűkülethez vezet. Az érszűkület a szervezet minden erében mutatkozik, úgy az agyban, mind a szívben és a végtagokban, kifejezetten az alsó végtagokban. Rendszerbetegségnek nevezik, mert az egész szervezetben kimutatható. Alsó végtagi szűkületben szenvedő betegnek 3-szor, 4-szer nagyobb a kockázata a szívinfarktusnak és a szélütésnek. De ez fordítva nem mondható el – mondta dr. Soltész Pál a Belgyógyászati Klinika C Épület belgyógyásza, angiológusa (az ér betegségeivel foglalkozó) professzor.

Eleinte nincs tünet

– A betegséget eleinte nehéz felismerni, mert nem mutat tüneteket – folytatta. – Különösen a cukorbetegek nem éreznek fájdalmat alsó végtagjukban a vérkeringési zavar okozta idegbántalom miatt. Sok ember él érszűkülettel, de olyan keveset mozog, hogy nem éri el azt a terhelési szintet, ahol fájdalom formájában már megjelenik az érkeringési zavar. A tünet akkor mutatkozik, ha terheli az alsó végtagot és fájdalom jelentkezik a vádliban. A fájdalom miatt meg-megáll, sántítva jár. Ha a dohányzó beteg a betegségnek ebben a fázisában leszokik a dohányzásról, elkezd rendszeresen mozogni, felkeresi a szakorvost, aki rendezi magas vérnyomását, magas vérzsírszintjét, beállítja vércukorszintjét, lelassulhat az érszűkület kialakulásának folyamata. A betegségük diagnosztizálás és kezelés nélkül átcsúszik a súlyos, az úgynevezett kritikus végtagkeringési rendellenesség kategóriájába. Ez azt jelenti, hogy már nem csak járás közben, hanem nyugalomban is fáj a beteg lába, seb keletkezik rajta, súlyosabb esetben üszkösödés indul, melynek az amputáció az egyetlen kezelési módja. A kritikus végtagkeringési állapoton helyreállító beavatkozás segíthet, mint pl. az érfestéssel diagnosztizált szűkület kitágítása, rugalmas értágító stent behelyezése, vagy ha ezek nem lehetségesek, műtéti eljárással a szűkült eret kikerülő új érszakasz beültetése.

A vérkeringés javítása

A kezelések sorában az első az életmódváltás, a vérnyomás rendezése, a cukorbetegség kezelése és a rendszeres testmozgás elkezdése. Ha annyira kiterjedt a betegség, hogy ezek nem segítenének, akkor válik szükségessé az érhelyreállító radiológiai vagy sebészi kezelés. Az utóbbi években új típusú, értágító és vérlemezke összecsapódást gátló gyógyszerek is segítik a betegek gyógyulását. Büszkék vagyunk új kezelési lehetőségünkre, az úgynevezett reoferezis kezelésre – mondta a tanszékvezető. – Ezzel a beteg vérkeringési képességét javítjuk. A kezelés hasonlít a művese kezeléshez. Kivezetjük a beteg vérét a szervezetéből, elválasztjuk a vérplazmát a vér többi alkotórészétől, kivonjuk a plazma sűrűségét okozó alkotórészt belőle, majd visszavezetjük a megtisztított vért a beteg ereibe. Három éve kezdtük ezt a fajta kezelést. Figyelemmel kísérjük a betegek plazma sűrűségét, és ha újra sűrűsödik, újból kezeljük. Ezzel a kezelési móddal sikerült több beteg diabéteszes lábát meggyógyítani, akiknél a vérkeringési zavar következményeként súlyos sebek jelentkeztek, és a betegség súlyossága miatt már nem lehetett az előbb említett érhelyreállító kezelést alkalmazni. Volt, akin 3-4 havonta végeztünk reoferezist, különösen a cukorbetegek veszélyeztettek a vér besűrűsödésére. Ezzel a kezeléssel begyógyítjuk a diabéteszes lábat. A reoferezis eljárással a szemészeti klinikákkal együttműködve, Magyarországon először sikerült egy olyan vak beteg látását visszaadni, akinek a kis ereinek keringészavara következtében kialakuló időskori sárgafolt sorvadása volt.

Diabéteszes láb sejt-terápiája

Megkaptuk a Tudományos és Kutatásetikai Bizottság engedélyét a cukorbetegek újfajta kezelésére, a diabéteszes láb sejt-terápiájára. 2018 elején kezdjük a kezeléseket. Úgynevezett mononukleáris sejteket viszünk a lábszárba, az ér valamint az idegsejtek regenerálására. Ezzel az idegsejtek regenerációját igyekszünk elérni. A diabéteszes lábban a lábszáron vannak olyan szűkületek, amelyeket katéterezéssel már nem lehet kezelni. Ez a betegség a diffúz kisereket érintő probléma. A vérből vagy a csontvelőből kivett sejteket a lábszárba injekciózva sikerülhet elősegíteni új kiserek kialakulását. Ez még csak klinikai vizsgálat keretében történik, sikeressége esetén kerül majd be a mindennapi orvosi gyakorlatba.

Mozgásterápia

Terheléskor jelentkező fájdalom vagy lábikragörcs (Claudicatio intermittens stádiumú), mely megállásra kényszeríti a beteget, avagy „kirakat-nézegető tünettel” rendelkező alsó végtagi perifériás érbetegek kezelésében első vonalbeli ajánlás a felügyelettel végzett mozgásterápia.
Ennek ellenére hazánkban nincs megoldva széleskörűen és szervezetten ezen kiemelt fontosságú terápiás beavatkozás. A Belgyógyászati Intézet Angiológia Tanszékén angiológus szakorvos felügyeletével, gyógytornász vagy angiológus szakasszisztens közvetlen irányításával 2016 novemberében bevezettük a járópadon történő kontrollált mozgásterápiát érszűkületben szenvedő érbetegeink körében. A nemzetközi viszonylatban már jól bevált program bizonyult eddig a leghatékonyabb konzervatív terápiás módnak a dohányzás elhagyása mellett. A vizsgált betegek többsége rendszeresen visszajár a Czakó Géza gyógytornász vezette foglalkozásokra.

Egyéni kezelés

Ha nincs orvosi ellenjavallat a beteg mozgásterápiájára, akkor első alkalommal a gyógytornász felméri a beteg állapotát, valamint azt, hogy mekkora távolságot tud maximálisan megtenni. Majd megtervezi az egyéni terápiát. Három hónapon keresztül heti három alkalommal hívja be a járópadon végzett járásgyakorlatra a beteget. Beállítja a járás sebességét, esetleg dőlésszögét és elindítja a gépet. – Foglalkozásonként összesen fél-egy órát gyalogolnak a betegek a gépen, szakaszosan végzik a járógyakorlatot. Ha elfáradnak, vagy a fájdalom megállítja őket, pihennek, majd folytatják a gyakorlatot – mondta Czakó Géza gyógytornász. – Előfordul, hogy első alkalommal csak 20-30 métert tesznek meg, de volt olyan beteg, aki a terápia végére akár 800 métert is gyalogolt. A rendszeres gyakorlatokkal a minden foglalkozás elején felmért maximális járástávolság 80 százalékáig, vagy a fájdalomküszöb 80 százalékáig forszírozzuk a járást. Megtörténik, hogy a beteg járástávolsága nem növekszik tovább, de ebben az esetben sem fejezzük be a terápiát, hanem fokozva a terhelésen tovább folytatjuk azt. Lábfájdalmat akkor érez a beteg, amikor oxigénhiányos állapotba kerülnek a szövetei. A mozgással nem a beszűkült ér tágul ki, hanem a fölötte lévő kapillárisok nyílnak meg a kialakult oxigénhiány okozta inger miatt, ezáltal javul az alsó végtag keringése.– Akik nem tudják vállalni, hogy rendszeresen bejárnak mozgásterápiára, azoknak otthoni feladatuk a napi artériás értorna. Meghatározzák és kijelölik a távot, amit meg tudnak tenni a fájdalom megjelenéséig és azt járják be napi rendszerességgel, többször. Ez lehet két villanyoszlop közti távolság vagy szobabiciklivel megtett kilométerek is. Otthoni körülmények között is három hónapig gyakorolnak betegeink. Havonta hívom vissza őket kontrollra és értékelem eredményeiket. Kedvező eredmények esetén növeljük a távolságot, módosítjuk a programot. A rendszeres testmozgás beiktatása a betegek mindennapjaiba elengedhetetlen, és azt eredményezi, hogy lábfájdalom nélkül megteszik a mindennapi életben szükséges távolságot. Javul az életminőségük és az esetleges műtét ez által akár el is kerülhető.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.