2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A túlzott számítógépes munka káros hatásai

Napjainkban az adminisztratív folyamatok digitalizálása miatt a számítógép használata nemcsak a tartósan ülő foglalkozásúak körében, hanem szinte valamennyi területen a munkavégzés alappillére.


Ezen felül, különböző céllal, otthonunkban is órákat töltünk monitor előtt ülve. A hosszan tartó statikus ülés, a nem megfelelően pozicionált monitor, helytelenül beállított üléspozíció, a nem megfelelően kiválasztott, vagy beállított irodai berendezések (klaviatúra, egér, íróasztal stb.) sokféle mozgásszervi panaszt okozhatnak. Fontos a munkakörnyezet ergonomikus kialakítása, a helyes ülés megtanulása, és irodai szék megfelelő beállítása, illetve a mindennapi ülőmunka során a célnak megfelelő nyújtó, ízületi mobilizáló gyakorlatok végzése annak érdekében, hogy a munkavégzés a legkevésbé legyen megterhelő és mozgásszervi megbetegedések forrása.

Ülő életmód, rossz testtartás

Az irodai munka során leginkább igénybevett mozgásszervek a gerincoszlop; a hátizmok, tarkó- és nyakizomzat, a felkar, alkar, csukló izmai, valamint a kézujjak. Az ülő életmód következtében kóros izomtónus eloszlás alakul ki a szervezetben. Ez a gerinc stabilitását szabályozó mély hátizmok háttérbe szorulását, gyengülését valamint a nyakizmok túlműködését, görcsössé válását jelenti. A munkavégzéskor felvett rossz testtartás során a vállak előreesnek és a gerinc egészséges görbületeinek egyensúlya megbomlik. A panaszos beteg röntgenfelvételein gyakran a gerinc nyaki vagy ágyéki görbületének kiegyenesedése látszik. A gerincoszlop rendellenes megterhelésének következtében krónikus hát-, derékfájás, sőt alsó végtagokba kisugárzó fájdalmak, zsibbadás is kialakulhat. Ezek hátterében akár porckorongsérv is megjelenhet. A nyaki gerinc és a nyakizmok eltérései gyakran okoznak fejfájást, súlyos esetben szédülést. Hosszantartó ülés során a gerinc és a fej tartása statikus jellegű megterhelés. A gerincoszlopot a hátizomzat tartja, a fej megtartására a tarkó- és nyakizomzat szolgál. A gerincoszlop és a hátizomzat túlzott igénybevétele legtöbbször a munkaszék helytelen kialakításának következménye. A tarkó- és nyakizomzat jórészt azért fárad el, mert sok esetben a monitor pozíciója rossz és a használatához felfelé, vagy lefelé kell nézni.

Ínhüvelygyulladás, csuklóalagút-szűkület

A felkar, alkar és csukló izmai igénybevételének oka az alkar- és felkarizmok billentyűhasználat, egérhasználat közben történő megfeszülése. A nem megfelelő helyeken kialakult izomtónus-fokozódások akár a végtagok zsibbadását, fájdalmát is kiválthatják. Ezt az izomfeszülést a megfelelő asztalmagasság és a billentyűzet helyes elhelyezése, illetve a csukló megtámasztása (például speciális, zselépárnás egérpaddal) csökkenti. A kézujjak igénybevételét azok gyors és gyakori mozgatása, a billentyűzet és az asztal nem megfelelő kialakítása okozza. A gépírás során a helytelen kéztartás következtében a kéz izmai tartósan megfeszülnek, ami ínhüvelygyulladáshoz vezet. A kezünket mindig tartsuk vízszintesen, mert a kéz bármilyen irányú megtöretése ízületi fájdalmakat, csuklóalagút-szűkületet okozhat. A kéz helyes beállításához néha meg kell dönteni a billentyűzetet.

Betegségmegelőzés

A számítógép használata mellett kialakuló panaszok megelőzésének legfontosabb elemei a munkakörnyezet helyes kialakítása (megfelelő testtartás, világítás, bútorzat) és a munka rendszeres megszakítása, a terhelt izmok és ízületek kényelmes átmozgatásával.

Testtartás


1. Állítsuk be a szék és az asztal magasságát úgy, hogy monitor teteje legyen a szemmel egy magasságban, vagy valamivel az alatt (a képernyő közepét nézve a vízszintesnél 20°-kal lejjebb nézzünk) és 50-70 cm távolságban a szemünktől.
2. A monitor pontosan előttünk legyen középen, azaz folyamatosan lehessen dolgozni a fej és a törzs elfordítása nélkül.
3. Az alkar munka közben vízszintes, a felkar függőleges legyen, a kéz az alkarral egy vonalba essen! A csukló legyen alátámasztva!
4. A hát függőleges, a háttámla a derék-hát átmenetnél legyen megtámasztva!
5. A comb vízszintesen, a lábszár közel függőlegesen helyezkedjen el! A talp legyen alátámasztva!

Dr. Hunya Zsolt
szakorvos
Ortopédiai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.