Az emlékezet épsége a tanulási képesség alapfeltétele, részei a bevésés, tárolás és felidézés. Ha ezek bármelyike károsodik, akkor az illető nem tudja visszaidézni azokat a dolgokat, történéseket, amelyeket szeretne. Az emlékezet bármelyik szakasza károsodhat, így a bevésés is. Ha valaki nem figyel eléggé, vagy érdektelen számára a dolog, vagy nincs elég érzelmi indíttatása a történtek iránt, akkor nem jegyzi meg, nem tárolja azokat, és nincs mit felidéznie. Ezek természetes folyamatok, s nem utalnak betegségre – mondta dr. Égerházi Anikó, a Pszichiátriai Tanszék egyetemi docense. – Több betegségnél károsodik az emlékezeti funkció, amit okozhat a figyelem működésének, a koncentrációnak és az érdeklődésnek a csökkenése is. Ez előfordulhat szorongó vagy depressziós betegeknél, de ez különbözik a demenciában észlelhető memóriazavartól.

Pusztuló idegsejtek

Az évek múlásával pusztulnak az idegsejtek, károsodik az idegrendszer, de ez egy ideig nem okoz klinikai tüneteket. Változó, hogy kinél mikor jelenik meg, ha elég sokáig élnénk, valószínűleg senki sem kerülhetné el. A kutatások szerint minél aktívabban használja valaki idegrendszerét, annál később alakul ki a memóriazavar. Az Alzheimer betegség a demenciák leggyakoribb típusa. Kezdődhet 40 éves kortól, de 80 éves kor után is. A demencia neuropszichológiai tesztekkel állapítható meg, s amíg a beteg tesztjének eredménye nem éri el a demenciát jelentő értéket, addig korfüggő feledékenységnek, ill. enyhe kognitív zavarnak nevezzük az állapotot Például nehezebben tanul az illető, nehezebben jegyez meg neveket, számokat, elfelejti, mit hová tesz, listát kell írnia a bevásárláshoz. Jóindulatú feledékenységnek nevezzük, ha az illető az apró részletekre nem emlékszik, de általánosságban igen. Malignus feledékenység esetében az apró részletekre emlékszik, de globálisan nem, ez már a demencia előjele lehet. A korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot az enyhe kognitív zavar. Külső szemlélő számára is észrevehető, hogy az illető a régi dolgokra jól emlékszik, de a közelmúltban történtekre nem, vagyis a rövidtávú memóriája károsodik.

Tesztek

A demencia a szellemi hanyatlás tesztekkel igazolható foka, tünetegyüttes, melynek hátterében különböző idegrendszeri és általános testi betegségek állhatnak. A demencia enyhe formájában el tudja magát látni a beteg, súlyos esetben nem. Nem tud időben és térben tájékozódni, nem ismeri fel és nem tudja megnevezni a tárgyakat, otthonát, hozzátartozóit, nem tudja megmondani nevét, nem tud másolni, mondatokat alkotni, nem érti, mit mondanak neki, olyasmiket láthat, amik nem felelnek meg a valóságnak, elkóborol. A hozzátartozóknak figyelni kell a korai jelekre, pl. a betegség első jele lehet, ha a nagymama nem tud már olyan jól sütni-főzni, kimaradnak az ételből egyes hozzávalók. Ha a családtagok gyanítják a betegséget, jobb mihamarabb orvoshoz fordulni. Az Alzheimer demencia nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel lassítható. Az orvos iránymutatást adhat a hozzátartozóknak, hogyan eddzék a beteg memóriáját. Például vonják be a beszélgetésbe, fejtsenek együtt keresztrejtvényt, olvassanak fel egymásnak, és beszéljék meg az olvasottakat, nézzenek együtt tévét, és beszéljék meg a látottakat. Ha magányosan olvas, illetve tévézik a beteg, előfordulhat, hogy csak a képek villódzását figyeli a tévében, vagy a fotókat az újságban. Ha hozzátartozókkal együtt végzi ezeket, kiderül, tudja-e, mit néz, érti-e, amit olvas. Játsszanak a gyerekek a nagyszülőkkel, akár barkochbát, akár szókereső játékot. Akik nem tudnak így gondoskodni betegükről, lehetőségük van igénybe venni a Demens Idősek napközi otthonát. Amikor valaki nyugdíjba megy, szellemi igénybevétele jelentősen csökken, ami növeli a kockázatot a leépülésre. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki megtartsa szellemi aktivitását, hobbit, szellemi feladatokat keressen magának. Ebben az életszakaszban a depresszió kockázata is nagy, ami szintén járhat kognitív károsodás tüneteivel, és elkülönítése a demenciától nagyon fontos, mert megfelelő kezeléssel a depresszió jól gyógyítható.

Császi Erzsébet