2018. Augusztus 18. Ilona nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Második tavasz

A kínaiak második tavasznak nevezik az aktív időskort, melynek időszakában lehetőségünk nyílik korábban űzött hobbijainknak hódolni, vagy akár új tevékenységeket kipróbálni.


Az Európai Unió 2012-t a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének jelölte ki. Jelentése szerint az emberek életkoruk előrehaladtával, a társadalom teljes értékű tagjaiként jó egészségi állapotban, a mindennapi életben önállóbban töltik az idős kort, azért hogy minél hosszabb ideig maradjanak aktívak a társadalomban. A foglalkoztatás, a társadalmi szerepvállalás és az önálló életvitel területén igyekszik elősegíteni a tevékeny időskort  mondta Szabó Gabriella a Neurológiai Klinika gyógytornásza, okleveles rehabilitációs szakembere "A második tavasz, avagy idősen is aktívan" című előadásában. Ismertette, hogy 2004-ben a férfiak születéskor várható élettartama 68,5 év volt, a nőké 76,8 év. Hozzátette, az elkövetkező közel 40 évben ez jelentősen változik, várhatóan több évvel nőni fog. Az egészségben töltött évek száma férfiaknál 54,7, nőknél 58,3 év. Az eltartottsági ráta 22 százalékról 48,3 százalékra nő, a munkaképes korú lakosság 25 százalékkal csökken. Tehát egyre több idős embert kell egyre kevesebb munkaképes korúnak eltartani. A WHO Aktív Öregedés Programjában kijelenti, hogy „az öregedés folyamatként kezelendő, amely az egészség, a társadalmi részvétel, és a biztonság lehetőségei között az optimális egyensúlyt megtalálja, hogy az emberek megtarthassák megszokott életminőségüket az öregedés folyamatában."

Hosszabb élet

Tehát hosszabban fogunk élni, tovább számít ránk a társadalom, ezért mindannyiunk közös érdeke, hogy minél tovább aktívak maradjunk, kitolva ezzel az ún. biológiai őszt. Megfelelő életmóddal, fizikai aktivitással érhetjük el ezt – hangsúlyozta a rehabilitációs szakember. Kiemelte, hogy fontos a példamutatás és felkérte az egészségügyi dolgozókat, járjanak elől saját példával, legyenek hitelesek. Szakemberek szerint már heti 4-5 alkalommal végzett 30-40 perces, közepes intenzitású testmozgással megelőzhetőek bizonyos civilizációs betegségek. A rendszeres testmozgást felnőttkorban nehéz elkezdeni – tárta fel tapasztalatait a szakember. Amikor megkérdezi a betegektől, miért nem mozognak, sportolnak, erre általában kétféle felelet érkezik: öreg vagyok, soha nem sportoltam, illetve nincs időm. Válaszul a Testnevelési Egyetemen végzett kutatást említi meg, amelybe olyan 40-60 év közötti alanyokat válogattak be, akik korábban soha nem sportoltak. Speciális edzéstervet kellett követniük, amely hasonlított a triatlonosokéhoz (úszás, kerékpározás, futás). A kísérletben részt vevők szigorú orvosi felügyelet mellett kezdtek el sportolni. Az utánkövetés adatai alapján – a vizsgált 15 év alatt – a rendszeresen sportolók között halálozás nem történt, nem híztak el, leszoktak a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról. Ezzel teljesítették azt a minimális célt, hogy egészségesebbek legyenek. Sőt! A legtöbben annyira élvezték a programot, hogy azóta is versenyszerűen sportolnak. Ha utánaszámolunk, akkor most 55-75 évesek lehetnek. Tehát az nem lehet kifogás, hogy öreg vagyok, soha nem sportoltam. A másik feleletre, az időhiányra való hivatkozásra a Központi Statisztikai Hivatal adataival válaszolt a gyógytornász. Ismertette, hogy a magyar 15-74 év közötti korosztály napi időfelhasználását tekintve 173 percet tölt tévézéssel, internetezéssel. Megoldásként ajánlotta, hogy akár ezek kárára is jusson idő a testmozgásra.

Fizikai aktivitás

Érdekességként megemlítette, hogy míg Magyarországon már 63 éves kortól idősnek mondják magukat az emberek, addig Európa számos más országában ez több évvel későbbre tolódik, Hollandiában például 70 év ez a határ. Az aktív öregség – helyesebben az aktív öregedés - nem egy állapot, hanem egy folyamat, amely nem a nyugdíjjal kezdődik. Arra egész életünkkel készülnünk kellene – mondta a szakember. – Elvileg 120 évig élhetnénk, de nem ritka, hogy csak 60-70 évig vagyunk a világon. Hiába javultak az életfeltételeink, aminek köszönhetően tovább élhetnénk, az életmód, ahogy élünk legalább annyit el is vesz életéveinkből. Meghosszabbíthatnánk élettartamunkat, ha egészségesebben, fizikailag aktívabban élnénk. Az esetleges pénzhiány ebben nem okozhat gondot. Ma már mindenki megtalálhatja a pénztárcájának, korának és életritmusának legmegfelelőbb mozgást, akár községben, akár városban lakik. Aki értelmes tartalommal szeretné kitölteni az így elnyert plusz életéveit, annak már 20-30 éves korában tenni kell ezért. Az Európai Unió által támogatott, a tevékeny időskorra fókuszáló idei év természetesen az élet egyéb területeire is nagy hangsúlyt helyez. Támogatja az aktív munkavállalást, az önkéntes munkát, az élethosszig tartó tanulást, az informatikai ismeretek elsajátítását biztosítva ezzel a tevékeny részvételt a családi és társadalmi életben.

Szemléletváltás

Magyarországon szemléletváltásra van szükség. Gondolatainkban az idősek manapság pusztán ellátásra szoruló, egyre több terhet jelentő társadalmi réteg. Pedig a sokat megélt emberek tapasztalatát, másfajta szemléletmódját hasznosítanunk kellene. Az idős embereket pedig motiválnunk, hogy önállóságuk megtartásával minél tovább legyenek jó egészségben a társadalom hasznos és aktív tagjai. A „normál idősödési folyamatok" 30-90 éves életkorunk között zajlik. Az izmok tömege és ereje 30 százalékkal csökken, az idegrostok ingerületvezetése 15-25 százalékkal lassul, az agy tömege mintegy 30 dekagrammal lesz kevesebb. A testen átáramló vér mennyisége és a tüdő vitál-kapacitása 75 éves korra felére, a vese kiválasztó működése több mint 50 százalékkal csökken, de a látás és a hallás is érintett 70-80 százalékban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapelveket és javaslatokat dolgozott ki az idősek szempontjait figyelembe véve. Alapvető cél az elesések számának lehetséges csökkentése; a fizikai aktivitás (elvégezhető formáinak) növelése; az ápolás, otthonápolás formáinak megismertetése, elterjesztése; az egészségügyi dolgozóknak az idős korban előforduló betegségek (geriátria) ismertetése, gerontológiai szemléletének kialakítása; oktatás- és humán erőforrás-politika aktualizálása; az időskorúak influenza-ellenes beoltottságának növelése és törekvések az egyéb fertőző betegségek megakadályozására. Az idős (senior) korosztálynak a minél tovább megőrizhető jó egészségi állapothoz, az önálló életvitelhez fontos az izomzat megtartása, egyensúlyérzék fejlesztése; állóképesség, stabilitás fokozása; csontritkulás megelőzése és megállítása; a közérzet javítása; a közösségépítés; állandó programokon való részvétel. A következő mozgásformák bármelyik életkorban végezhetőek: aquafitness, úszás, pilates, jóga, tai chi, golf, nordic walking, tánc, kerékpározás, speciális gyógytorna, gyaloglás. A rendszeres fizikai aktivitás segítségével szinte valamennyi civilizációs betegség megelőzhető, így konklúzióként feltehető a kérdés: éveket adunk az életnek, vagy életet az éveknek? – fűzte hozzá a gyógytornász.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.